Ismered azt  az érzést, amikor változást észlelsz amit valakivel össze tudnál kapcsolni? Meglátsz valakit és elkap az a furcsa érzés, amit nem tudsz szavakba ölteni. Csak meglátod őket, és meg akarod őket ismerni. De persze nem mondasz semmit. Csak hagyod, hogy kicsússzon a lehetőség és elmennek. És ott marad az a majdhogynem bűnös érzet. Néha azt kívánom, hogy bárcsak könnyebb volna  kifejezni önmagunkat, vagy csak odamenni ahhoz a személyhez és tudatni velük, hogy : "hé, nem ismerlek és te se ismersz engemet, ezt tényleg nem igazán  tudom megmagyarázni, de valamilyen oknál fogva van bennem ez az érzés, ami meg akar ismerni tégedet. és ha nem teszek így, akkor bizonyára egy remek lehetőséget szalasztok el."