Forráskereső - KKV hitelek A hitelt kereső kis- és középvállalkozók (KKV) egy részét elkedvetleníti a magas jegybanki és bankközi kamatláb, mert ez megdrágítja az állami támogatásos kölcsönök jelentős részét is. A kormányzat kis- és középvállalkozás finanszírozási programjának fontos részét alkotják a KKV hitelek, így a program sikeressége is megkérdőjelezhet. A cikkben áttekintjük a főbb hitellehetőségeket és azok népszerűségét egyaránt. Visszaesés vagy stagnálás tapasztalható az államilag támogatott kkv-kölcsönök iránti keresletnél a magas jegybanki alapkamat, illetve az emiatt megugrott pesti bankközi kamatláb (Bubor) miatt. Veszélybe kerülhet ezért a kormányzat négy fő lépcsőből álló - mikrohitel, Széchenyi-kártya, midihitel, Európa hitel - kis- és középvállalkozások finanszírozási programjának egy része. Mikrohitel A nem bankképes, kezdő és családi vállalkozások által is felvehető mikrohitel esetén a tavalyi, közel 300 millió forintnyi havi hiteligénylés helyett 2004. januárban csak 118 millió forintnyi kérelem futott be. A mikrohitelezés kapcsán tavaly meghozott változtatások amúgy is visszavetették a kölcsön iránti keresletet. A mikrohitel stratégiájáért felelős Országos Mikrohitel Bizottság a gazdasági tárcánál a kölcsönkondíciók kedvezőbbé tételéért lobbizik - mondta Valkó Emőke, a programot koordináló Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) sajtófőnöke. Ha a tárca rábólintana, a kölcsön maximuma így ismét 5-6 millióra, a futamideje pedig 5 évre nőne, s 30 százalékosra emelnék a forgóeszközre fordítható hitelrészt. Javaslatuk szerint a kölcsönösszeg felét ezentúl előfinanszírozás keretében is igénybe lehetne venni, illetve azt európai uniós pályázatoknál saját erőként lehetne feltüntetni. A Széchenyi-kártya Amit a kártyáról tudni kell: - az MKB-nál, a Postabanknál és az OTP Banknál érhető el; - tavaly decembertől egyszerűsítették a kölcsönbírálatot, s ettől kezdve már részvénytársaságok és szövetkezetek is igényelhetik; - feltétel, hogy a cég megfeleljen a kkv-törvénynek, azaz maximum 250 fő lehet a létszáma, nettó éves árbevétele legfeljebb 4 milliárd, mérlegfőösszege pedig 2,7 milliárd forintra rúghat; - a kártya hivatalos hiteldíja a 3 havi bankközi kamat, plusz 6 százalék, - a vállalkozás ne legyen nullszaldós, vagy tartósan veszteséges, és tüntesse fel ingatlanfedezetét; - teljes egészében forgóeszköz-finanszírozásra is használható; - az ügyfeleknek a naptári negyedévek végére a rendelkezésre álló kölcsönkeretnek csak minimum 20 százalékát kell visszafizetniük, s ez akár csak 1 napra is szólhat; - a kártya fenntartásánál egyéb terhek is nyomják a vállalkozók vállát, ezt ellensúlyozza, hogy a plasztik mellé kötelezően megnyitandó hitelintézeti folyószámlán az érintett cégek különböző pénzforgalmi műveleteket is végezhetnek. A Széchenyi-kártya iránti érdeklődés a magasabb kamat ellenére sem torpant meg, változatlanul napi 80-100 vállalkozó igényli a kártyát - mondta el Krisán László, a koordináló KA-VOSZ Rt. vezérigazgatója. Ez annak ellenére igaz, hogy a 0,5-5 millió forint közti kölcsönösszegű Széchenyi-kártya kamata idén évelején viszonylag magas volt. A konstrukcióhoz társuló állami kamattámogatás a tavalyi 3,5, illetve 5 százalékról 2004-re egységesen 3 százalékra csökkent. Krisán szerint a változatlan kereslet a Széchenyi-kártya egyéb kondícióinak köszönhető, amelyeket 2003 derekán tettek kedvezőbbé. Mérsékelt érdeklődés a midihiteleknél Egyelőre mérsékelt az érdeklődés a tavaly októbertől meghirdetett midihitelek iránt, bár már 11 bank és 75 takarékszövetkezet kínálja, nem sok ügyletük volt eddig. A midihitel kamata szintén a 3 havi bankközi kamatlábhoz vagy a jegybanki alapkamathoz kötött. Ha a mostani kamatok nem torpedóznák meg, a midihitel hasznos vállalatfinanszírozási szerepet tölthetne be itthon. E kölcsönfajtát bármilyen, már több éve tevékenykedő vagy megalapozott tervekkel rendelkező olyan induló vállalkozás igényelheti, amely 50 főnél kevesebbet foglalkoztat, s árbevétele nem haladja meg a 700 millió, vagy mérlegfőösszege az 500 millió forintot. A maximum 10 millió forintos fejlesztési célú hitelösszeg akár ötödét forgóeszköz-finanszírozásra lehet fordítani. A kölcsön futamidejét a forgalmazó bankok szabadon határozhatják meg, a tőketörlesztés a folyósítás után fél-egy évvel indul. A midihitelt szemügyre véve pár lényeges korlátozást is észrevehetünk. Nem nyújtható a kölcsön kizárólag ingatlanvásárlásra vagy -fejlesztésre, ám ha a beruházás ezt indokolja, a kapott pénz akár nagyobb része elkölthető e célra. Kizárt viszont a kölcsön felhasználása ingatlanbővítésre, korszerűsítésre, felújításra vagy átalakításra, ha ugyanaz az épület nemcsak a cég telephelye, de egyúttal a vállalkozó lakásaként is szolgál. Szabad a vásár viszont akkor, ha a lakás ugyanazon telken, de a telephelytől fizikailag elkülönülve áll. Midihitel kondíciók Mutató CIB Bank Erste Bank HVB IC Bank Raiffeisen Bank Futamidő (év) 3-7 1-6 Max. 10 4-6 1-5 Bruttó (támogatás nélküli) kamat (%) 3 havi Bubor + 4 3 havi Bubor+ 0,5 Max. 3 havi Bubor vagy jegybanki alapkamat + 4 3 havi Bubor + 4 1 vagy 3 havi Bubor + 4 Változó kamat esetén átárazás gyakorisága Negyedév Negyedév Negyedév Negyedév n. a. Kamatfizetés gyakorisága Negyedév Negyedév Negyedév Hó Hó vagy negyedév Rendelkezésre tartási jutalék (%) Évi 0,5 Évi 1 fennálló tőkére 1 Évi 1 n. a. Előtörlesztési, szerződés-módosítási díj (%) Egyszeri 0,25 1 (50 E-100 E Ft) 0,5 (25 E-75E Ft) 1, min. 20 E Ft 1,5, min. 50 E Ft Kezelési költség (%) Évi 1,5 Havi 0,5 Egyszeri 1, min 25 e Ft Évi 2,5 Évi 2 Egyéb költségek - Hitelbírálati díj 1%, folyósítási jutalék 1% Hitelbírálati díj 25 E Ft+áfa Hitelbírálati díj 30 E Ft, folyósítási jutalék 1,5% Hitelbírálati díj 1%, min. 75 E Ft, ingatlanjelzálog esetén: 1%, min. 85 E Ft Forrás: GKM Európa hitel Amitől a többi támogatott hitelfajta megszenved, épp attól virul az Európa hitel. A kölcsön kamatát nem a Buborhoz, hanem az európai bankközi kamatlábhoz igazították: a kamatot és a kezelési költséget is magában foglaló hiteldíj legfeljebb 4 százalékkal haladhatja meg a 3 hónapos Euribort. A kamatot "forintosítják" és az ügyfél végig így fizet, az árfolyamkockázatot tehát az MFB viseli. Az Európa-hitel terhe februárban nem haladhatta meg a 6,1 százalékot.. A hitel iránt akkora az érdeklődés, hogy az ez év végéig a kkv-szféra rendelkezésére álló 80 milliárd forintnyi kölcsönkeret közel 40 százaléka már elfogyott - tudatták az MFB sajtóosztályán. Az Európa hitel népszerűségére jellemző, hogy a bankok többsége azonnal ezt ajánlotta a midihitel vagy az egyéb magas kamatú konstrukciók helyett. A CIB-nél e kölcsönfajtához már 5,1 százalék körüli hiteldíjjal hozzá lehet férni. Ezzel az állami konstrukcióval ma nemigen versenyezhetnek a bankok saját forint alapú, általában 15-20 százalék körüli kamatozású konstrukciói. Kiutat egyelőre csak a devizával gazdálkodó hazai vállalatok, például az exportőrök találhatnak, akik számára szintén Euribor vagy Libor (londoni bankközi kamatláb) alapú a kamat. Forrás: FIGYELŐnet, Binder István