Környezetkímélő technológiák az erdészeti növényvédelemben

2. rész

Szidonya István – Dr. Varga Szabolcs

Redukált területeken végzett gyomirtás lehetőségei

Gyomirtási szempontból az erdősítések a szántóföldi kultúrákhoz hasonlítva rendelkeznek néhány olyan ismérvvel, ami lényeges különbséget tesz az alkalmazható illetve a kívánatos növényvédelmi technológiában. Ezek közül a legfontosabb, hogy erdősítésekben - erdőfelújításban és erdőtelepítésekben egyaránt - többnyire nem kívánatos a teljes gyommentesség, hanem az ültetett csemete, vagy a természetes úton létrejött újulat fejlődését korlátozó gyomok visszaszorítása a feladat. A szükségesnél nagyobb hatásfokú gyomirtás nem eredmény, hanem szakmai hiba.

Ezen fejezetben néhány fafajnál elsősorban saját eredményekre támaszkodva kívánjuk bemutatni a legjobban bevált technológiákat.

Tölgy makkvetés, illetve tölgy csemeteültetés évében üzemi összehasonlító kísérleteket is végeztünk elmunkálatlan, rögös talajon kezeléseket és alacsony-közepes gyomborítottság mellett. Tapasztalatunk szerint az Erunit A 530 FW 7 liter/ha és Tazastomp SC 5 liter/ha hozta a legegyenletesebb eredményt minimum 18-25 literes hektáronkénti lémennyiség kipermetezésével. A 2000. évben a hatás az eső elmaradta miatt nem volt ennyire kifejezett. A hagyományos Dual – Maloran keverék nagy viszkozitása miatt nem alkalmas alacsony lémennyiséggel történő kiszórásra.

Abban az esetben, ha a makk csírázása előtt már jelentős gyomborítás van a területen, akkor célszerű a talajherbicid glifozát hatóanyaggal kombinálása. Erre létezik gyári kombináció Folar, de használhatók tankkeverékek pl. Erunit A 530 FW 5 liter/ha + Glialka 480 2 liter/ha. Az atrazinok azon tulajdonsága miatt, hogy a talajvízben történő bomlásuk jóval lassabb, lehetőleg ártéren, magas talajvízszinttel rendelkező területen, vízmosások mellett ne használjuk. Sajnos az új generációs atrazinhelyettesítőkkel (pl. Merlin), eltérő hatásmechanizmusuk és az általuk megkívánt finomszemcsés magágy miatt még nem tudtunk eredményeket elérni.

Tölgyállomány gyomirtásánál rügypattanás előtt a Folar 7 liter/ha-os kezeléssel értünk el jó eredményeket fitoxicitás nélkül. Mivel ezen technológia még nem terjedt el széles körben ajánljuk elterjesztését abban az esetben, ha a rügypattanás előtt már jelentős gyomflóra van a területen.

Tölgyállomány gyomirtásánál a vegetációs idő alatt egyszikűek ellen a mezőgazdaságban is használatos egyszikűirtókat használjuk, melyek közül a Nabu S és a Select rendelkezik erdészeti kultúrában engedéllyel. Siska nádtippanos (Calamagrostis) területeken kiváló eredménnyel alkalmaztuk ezenkívül a Perenalt 1,5 liter/ha dózisban. Tapasztalatunk szerint 15-20 literes haktáronkénti lémennyiség kipermetezésénél az alacsony cseppszám és fedettség miatt célszerű feltétlenül felületi feszültség-csökkentőt és ökonómiai szempontból is előnyös hatásfokozót pl. Quicken használni a felszívódás elősegítésére (Perenállal fitotoxicitást okozhat) és törekedjünk a kezelések optimális időpontban történő elvégzésére. Célszerű a permetezést kicsit szélesebb csíkban végezni, megakadályozván a gyom ráborulását, esetleg sorközben mechanikai gyomirtással kombinálni. Tapasztalatunk alapján siskanádtippanos területen erre nem volt szükség.

Kétszikűek ellen a tölgyállományban szelektíven védekezhetünk felhasználva a tölgy morfológia szelektivitását, amelynek oka a tölgy leveleinek viaszos fedőrétege. A leggyakoribban használt szer a Lontrel 300 0,5-0,7 liter/ha dózisban. Ez önmagában történő kipermetezésekor a tölgy viaszrétegének kialakulásakor nem okoz fitotoxicitást. Némi perzselés előfordulhat felületi feszültségcsökkentőt tartalmazó egyszikűirtóval történt kipermetezéskor, közvetlen eső után a János napi hajtások megjelenésekor, ezért ügyeljünk a megfelelő időpont kiválasztására és ne használjunk adalékanyagot. Sajnos a Lontrel 300 hatástalan az ajakosokra és a szederre. Ezek visszaszorítására már vannak ígéretes a tölgy morfológiai szelektivitását kihasználó eredmények, de további kísérletek szükségesek a biztonságos használathoz. Fontos lehet a szulfonil-ureákkal végzett kísérletek eredményei, de ezek is további kísérletek szükségesek.

Nagyon szép egész évi hatást tudunk elérni a tölgyek gyomirtásánál már az ültetés utáni első évben Casoron G granulátum A kiszórandó mennyiség 40-50 kg / ha teljes területre számolva, amely 2 méteres sortávolságnál 12-15 kg. Ezen költséget az erdősítés el tudja viselni, és ezáltal egész évben biztosított az állomány egyenletes növekedése. Ezen technológiát főleg mélyebb fekvésű területeken elsősorban kétszikű erősen árnyékoló gyomflóránál ajánljuk. Amennyiben területünkön elsősorban egyszikű gyomok vannak, a szelektív egyszikűirtókat használjuk valamennyivel szélesebb csíkpermetezéssel, mivel ráborulnak az alacsony állományra. A telepítés első évében mindenféleképpen talajherbicides permetezés a kívánatos, mivel a gyomflóra nem indokolja a granulátum használatát, fitoxicitás léphet fel és gazdaságossági tényezők is a már említett technológiát indokolják.

Tölgy és bükkterületek szedermentesítésére sajnos kezdetleges eredmények vannak, kihasználva a szeder és az állomány rügypattanás idejének a néhány napos eltolódását. Hatékonyan lehet dolgozni ebben az időben CDA technológiával, ha a szeder még foltokban van, Glialka 480 3 liter/ha és Starane 250 EC 1 liter/ha foltkezeléssel. Fitotoxicitás előfordul.

Tölgy-cser állományban kiváló eredmények vannak Tropotox + Logran CDA technológiával történi kezelésről. A kezelést májusban célszerű elvégezni, amikor a tölgy viaszbevonata már kialakult. A teljeskörű technológiába illesztéshez még további kísérletekre van szükség.

Fenyőállományok gyomirtását egyszikűek ellen a tölgyállományokéhoz hasonlóan végezhetjük. Vegyes gyomállomány esetén sokkal hatékonyabb a hexazinon hatóanyagú Velpar használata. A Velpar csomósodására hajlamossága miatt csak hidraulikus szórófejjel tudjuk ezeket kipermetezni átalakított háti permetezővel, amikor is 0,1-0,15-ös szántóföldi permetezőfúvókát szerelünk a permetezőrúd végére.

Nagyon jó eredményt értünk el hexazinon hatóanyagú Erdei granulátum használatos, amely áthúzódó hatással bír a kezelést követő évre is. Az engedélyokirat szerint erdei és feketefenyő erdősítésekben használható de külföldön jegenyefenyő, lucfenyő és douglasfenyőben is engedélyezett 40-80 kg/ha dózisban.

A hexazinon hatóanyagú kezeléseket nem lehet alkalmazni az idősebb lucfenyő erdősítésekben. E fafaj ugyanis kb. három éves korától a talajfelszínhez közel futó vízszintes gyökérzetet fejleszt, amely az itt elhelyezkedő hatóanyagot felveszi. Ezért lucfenyőnél sorcsíkgyomirtásra a vegetációs idő előtt illetve a rügysapkák záródása után Glialka 480, Glyfos-t használunk, mivel a leveleken képződött viaszréteg miatt az állomány nem viszi fel a glifozát hatóanyagot. 

Elegyes állományoknál vegetációs időn kívüli kétszikűirtást illetve totális gyomirtást általában célszerű árnyékolólemezes kezeléssel végezni a csemetesor mindkét oldalán. Ezt csak tavasszal és alacsony gyomállományban végezhetjük el, ügyelve hogy ne jusson gyomirtószer a zöldfelületre illetőleg a szenzitív fajoknál a kéregre. A kezelést bármilyen glifozát hatóanyagú lombherbiciddel elvégzhetjük, de ajánlatos a Folar használata mivel ennek talajherbicid alkotórésze megakadályozza a magról kelő gyomok utánkelését. Figyelembe kell venni, hogy a klorofillt tartalmazó héjkérgű fajoknál (kőris, hársak, nyár, japán akác stb.) előfordulhat jelentős vegyszerkár, ritkán pusztulás is. Vegetációs idő előtti kezelést a kőris kiheveri, rügy nem pusztul el, ezért szélcsendes időben árnyékolólemezzel kipermetezhető a sor két oldalára. Az esetlegesen a kéregre kerülő vegyszer azonban nem fog fejlődésben jelentős kárt okozni. CDA rendszerű permetezésnél feketedió állományban rügypikkelyen keresztüli felszívódást tapasztaltunk, amely rügyek elhalásával járt. Néhány hét múlva a dió teljes intenzitással fitotoxikus tünetek nélkül kihajtott, de az alacsonyabban található oldalrügyek miatt jelentős volt a villás, minőségi káras egyedek száma.

Sajnos még rengeteg kísérlet szükséges a ritkábban telepített fafajok vegyszerérzékenységének megállapítása, ezért részletes szelektivitási ismeretekkel még nem rendelkezünk.

Vannak adataink szántóföldi gépekkel a vegetációs idő közepén, végén végzett sikeres üzemi kezelésekről Lontrel 300 alkalmazásáról 0,4 liter/ha dózisban kőris és feketedió állományban.

Vegyes állományban saját tapasztalataink alapján nagy szerepet tulajdonítok a Casoron G granulátum alkalmazásának. A granulátumot sikeresen alkalmaztuk, szelídgesztenye, feketedió, juhar, nyár, vörösfenyő állományokban. Meglepő módon nagyon mély fekvésű területen kőris állományban is kiváló eredményeket kaptam, annak ellenére, hogy ilyen mély talajokon a kőris gyökérzete a talaj felső rétegében található. Érdekes hogy atrazin hatóanyag ugyanezen a területen történő alkalmazása fitotoxikus tünetekkel járt (és alkalmazása környezetvédelmi okok miatt nem kívánatos).

A Casoron G granulátumot ezenkívül sikeresen alkalmazhatjuk

• nyár- és fűz félék dugványozással létesített erdősítésében 40-60 kg/ha, közvetlenül a dugványozás után kijuttatva,

• akác felújításban 30-40 kg/ha, két éves kortól.

• egyéb karógyökerű fajoknál, ahol a felső gyökerek mélyebben vannak mint 8 cm. (illetőleg törekedjünk telepítésnél a mélyebb ültetésre, ha granulátumszórást tervezünk a későbbi kezelésként.

Karógyökerű fajoknál az ültetés évében illetve utána is tiszta talaj esetén a kukorica gyomirtásában használatos szerekkel dolgozhatunk.

Akác állományban általánosan elterjedt technológia a Pivot 1 liter/ha-os alkalmazása lehetőleg tiszta talajfelszínre szórva. Ez a fiziológiai szelektivitása révén nem okoz fitotoxicitást.

Bármilyen fiatal állománynál, amelyben a kultúra magassága elkülönül a gyom magasságától használhatjuk a kenéses technológiát sorcsík-művelésre. Saját tapasztalatunk alapján a Magyarországon forgalomba lévő egyszerű kanócos kenőgéppel 1 : 1,5 – 2-es higítással Medallon-al értünk el hasznosítható eredményeket főleg magról kelő kétszikű gyomokkal fedett területen.

A vontatható nagyobb teljesítményű gyomirtó kenőgép jelenleg a Balaton-felvidéki Erdőgazdaság területén dolgozik (német gyártmányú) ígéretes eredményekkel és fejlesztés alatt van a Veszprémi Egyetem Keszthelyi Karának Műszaki Tanszékén egy hazai fejlesztésű darab prototípusa is. Ezen berendezések sorközművelésre is alkalmasak, amikor csak a magas növényállományt kenik le gyomirtószerrel, és az alacsony “hasznos” gyomflórára nincsenek hatással.

Endogén kezelések, fainjektálási technológiák

Az erdészet határterületein találkozhatunk olyan feladatokkal, amikor az adott növényvédelmi feladat megoldását nem tudom permetezéssel megoldani. Ilyen esetek léphetnek fel például parkfák védelmekor, lakott körzetek melletti kezelésekkor, fokozottabban védett területeken a hatóságok nem engedélyezik a permetezést. Stb. Ilyen esetekben néhány növényvédelmi probléma megoldására létezik kidolgozott technológia, amikor a fa élő szöveteibe valamilyen hatóanyagot injektálok be, tehát endogén kezelést végzek. Ez esetben teljes mértékbe kizárhatom a növényvédőszer környezetbe jutását. Ma a technológia nem nagyon ismert Európában, azonban sokféle USA-beli megoldást próbálunk a gyakorlatba vinni, illetőleg a honi növényvédelmi problémák megoldására adaptálni.

Jelen pillanatban kétféle használható megoldást találtunk

A gyomirtó kapszulákkal való tuskó ill. álló fa kiírtása és újrasarjadzás megakadályozásáról a 3.3. pontban leírtak szerint.

glifozátszármazék 1 : 1 vizes oldatával Garlon 4E 1 : 1 arányú olajos vagy vizes oldatának ecsetelésével vagy tuskó vágásfelület permetezésével végezhetjük. Külföldi szakirodalomban találkozhatunk dikamba, 2,4-D hatóanyagú szerek gázolajos keverékének hasonló célra történő alkalmazására is. A kezelés friss vágásfelületre és lehetőleg ősszel végezzük, amikor a fásszárú növények anyagáramlás iránya megfordul. Abban az esetben ha biztosítani tudjuk hogy a vegyszer kizárólag csak a vágásfelületre jusson elméletileg eleget tettünk a környezeti igényeknek. Ez sajnos a gyakorlatban nem mindig lehetséges. Ezért lehetőleg, ha kis átmérőjű tuskókat kezelünk akkor szivacsos végű gyomirtó kenővel, nagy átmérőjű tuskók esetén a tuskók külső élő gyűrűjének a hátigépes (nagy cseppek, szélcsend) permetezésével dolgozzunk. Külföldön kapható injektoros fejsze is, amely 1mm folyadékot injektál a fa szöveteibe minden egyes beütéskor. Védett területeken kívánatos lehet a zárt gyomirtó kapszulák (ECOPLUG technológia – regisztrálás alatt) alkalmazása, amikor egy a fából kiütött vagy kifúrt lyukba egy önzáródó gyomirtó kapszulát helyezünk, amely beütéskor a fában szétnyílik. Sajnos a technológia drágasága miatt csak speciális területeken történő alkalmazásra ajánlott.

Előfordulhat olyan gyomirtási probléma is elsősorban természetvédelmi területeken, hogy egy behurcolt invázív faj (bálványfa, zöld juhar) egyedeit kell a területről újrasarjadzás-mentesen eltávolítani. Mi hexazinon hatóanyagú ECOPLUG kapszulákkal kezelt álló bálványfáknál értük el a legjobb eredményeket, de további kísérletek szükségesek a széleskörű gyakorlati technológiába illesztéshez.

Pajorkár ellen nagyon nehéz védekezni. Az ültetés évében a tuskózott területen jelen pillanatban a teljes talajfertőtlenítés a közismert technológia. Leggyakrabban a Force 10 SC, és a Marshal 25 EC gázosodó talajfertőtlenítő szerek és ezek bedolgozása ismert. Tuskózatlan területeken vagy környezetkímélő módon ugyanezt a problémát részterület kezelésével, a csemete pépelésével lehet többé-kevésbé megoldani. Ebben az esetben viszont a részterületre alkalmazott gázosodó szerek a sorközökben nem érnek el akkora koncentráció, hogy megfelelően hatékonyak legyenek illetve a fenti talajfertőtlenítők rendelkezne repellens hatással is, ami miatt a minimum helyeken lévő pajorok a kezelést nagy valószínűséggel túlélik. Ráadásul a kolloidszegény homoktalajokon a hatóanyag molekulái nem tudnak az aktív gyökérzónába maradni hamar kimosódnak ezáltal hatásukat vesztik. Jelen pillanatban nem rendelkezünk egyértelmű adatokkal az alkalmazott hatóanyag eredményességét illetően, de két elméletileg működő lehetőség van a probléma megoldására.

Új generációs transzlokálódó rovarirtó hatóanyag használata során a pépeléskor a gyökérzónába jut, a gyökéren keresztül felszívódik, a növényben 2-4 hétig tartozkodik és a rágáskor veszi fel a pajor a hatóanyagot. Ezek a hatóanyagok kiváló toxikológiai, ökotoxikológiai tulajdonságokkal bírnak (imidakloprid, tiakloprid, acetamiprid,) ezért alkalmasak lehetnek az ilyen jellegű kezelések környezetkímélő megoldására. A második évtől fogva a területeken a forgalomba lévő Defenzor talajinjektorral tudunk kezeléseket lefojtatni, amely során a csemeték mellé injektáljuk a rovarölőszert. A készülék előre beállított folyadékmennyiség injektálására alkalmas. Tízezres csemeteszámnál kb. fél hektár terület kezelhető le vele.

Talajfertőtlenítő granulátum használatával tovább tudunk hatékony vegyszerkoncentrációt a csemete gyökérzónájába fenntartani, mivel a gipsz alapú granulátumból az illékony hatóanyag folyamatosan oldódik ki, így elégséges lehet a vegetáció folyamán a hatékony kezelésre. Ezen kívül a fokozatos kioldódás miatt a koncentráció a csemetétől távolabb jóval alacsonyabb, ami a talajélet számára sokkal kedvezőbb. Az eddigi adatok alapján a Counter 5 G tűnik az adott alkalmazásmódra a leghatékonyabbnak. Teljesítménye kb. 0,3 ha / nap

Talajfertőtlenítő granulátum injektálásra a tavalyi évben lett kifejlesztve egy granulátum injektor, amely alkalmas, hogy lazább talajban 2 g-nyi talajfertőtlenítő granulátumoz juttasson a csemete gyökérzónájába. Az injektor rendkívül precízen adagol, és zárt rendszere révén nem kell számolni, a munkavégző egészségügyi károsodásával, ami szerves-foszforsav észterek használata esetén előfordulhat.

A vadriasztás legegyszerűbb módja az adott erdőtelepítés, mezőgazdasági terület körbekerítése. Ez azon kívül hogy rendkívül költséges művelet, a vadakat saját élőhelyéről rekeszti ki, ezért környezetbarát mivolta – azzal együtt hogy vegyi anyagot nem juttatok ki megkérdőjelezhető. Így a vad számára elérhetetlen lesz a terület kultúrnövényzeten kívüli táplálékforrása is. Ennek az lehet a következménye, hogy a be nem kerített részeken a károkozás mértéke nagyságrendileg megnövekedhet. A bekerítés - nem kerítés, állandó dilemmája az erdésztársadalomnak. Azonban azokon az erdőterületeken, ahol a vadállomány többszöröse a terület természetes vadeltartó képességének és téli-nyári kár egyaránt előfordul, úgy tűnik ez az egyetlen járható út a növénykultúra megvédésére.

Léteznek olyan technológiák, melyek a vadállományt nem kerítik az élőhelyükről.

Ilyen például a Cervacol extra nevű téli vadkárok elleni kenőcsös állományú massza, melyet a lomb és tűlevelű csemeték vezérhajtására rákenve, azon megszilárdulva erős, kemény bevonatot képez. A készítményben levő kvarcszemcsék erősen irritálják a növényt megrágó vadat, ezáltal egy-kettő hajtás elfogyasztása után azt kiköpik és a lekent állományt az egész tél folyamán és kora tavasszal nem károsítják.

Az őzek, szarvasok a kéreg elfogyasztása mellett a fákat az agancsuk ledörzsölésével is károsíthatják. Különösen veszélyeztettek a fiatal nyárhusángok. Ezen károk ellen a terület körbekerítésén kívül egyedi védőhálókkal, védőlemezekkel ill. a HántásStop nevezetű készítmény védekezhetünk, mely egy barna színű a kéregre rátapadó rendkívül kemény bevonatot adó massza. A készítmény keménysége folytán használható nyulak által okozott kéregrágás ellen is. A bevonat 4-6 évig is fán marad annak növekedését nem zavarja.

Sok esetben előfordul a makkvetések kitúrása vaddisznó által. Itt az erdészeti gyakorlatban beválta az egyébként rovarölő Mospilan 70 WP-vel való csávázás, illetve engedélyeztetés alatt van egy csalogató hatású granulátum, amelynek elfogyasztása után a vaddisznó által az első pillanatban nem érzékelt savanyagok kellemetlen hatásai végett több hétig elkerülik a területet.

Fenyővetések madárkára ellen Avistop Agroval történő csávázás közismert, de a szer környezetbarát mivolta megkérdőjelezhető.

Egyes magyarországi területeken agy kárt okoz a betűző szú ill. rézmetsző szú károsítása, ami sajnos jelentős mennyiségű lucállomány letermelésével járt együtt. Kis mértékben feromonokkal tudtak jelentős mennyiségű rovart befogni, de a problémát nem oldotta meg. Kisebb fertőzés esetén Theyson-féle szúcsapdákkal és specifikus feromonokkal jelentős számú egyedet semmisíthetünk meg.

A nagy fenyőormányos károsítás főleg Vas megyei fenyő erdősítésekben jelentős. Lehetséges környezetkímélő védekezési mód a területen nedves douglasfenyő kéreg elhelyezése csapdákba, vagy a belső felületük lekenése valamilyen szintetikus kontakt piretroiddal. Nagyon erős fertőzés esetén. kísérleteket kellene lefolytatni a háti géppel vagy speciális pontkezelő permetezővel a csemeték új generációs rovarölőszerekkel történő “pontpermetezésére”.

Ezen kívül ismert olyan komplex folyadékinjektálási technológia, amikor egy gyárilag új generációs fungiciddel, inszekticiddel (esetleg herbiciddel- pl. bálványfairtás) töltött injektorokat helyeznek a fába 10-15 cm-ként. Az eljárás során a hatóanyag a levél mezofillumába jut, és ott kifejti hatását. Egy kezeléssel az egész évre tudok hatást kifejteni, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy az injektált hatóanyag sokkal hosszabb ideig aktív marad injektálva, mint permetezve.

Magyarországon e technológiával először a vadgesztenye-levélaknázómoly elleni védekezés lett megoldva. Fainjektálási technológiával, ebben az esetben transzlokálódó hatóanyagot injektálunk be a törzsbe, amely a fa keringési rendszerén keresztül eljut a levélbe. A kikelő hernyók kikelésük után azonnal táplálkozni kezdenek a levélben és a hatóanyagot felvéve rövid időn belül elpusztulnak. Ezért a leveleken csak 1-2 mm nagyságú aknákat találunk ellentétben a kezeletlen fák több centiméteres aknáival. A kezelést egyszer kell elvégezni március – április elején kirügyezésekor.

Hasonló elv alapján az eljárás használható lehet, egyéb rovar és gombakárosítók ellen illetve növénykondícionáló szert alkalmazva parkokban, utcai fasorokban, nagy értékű plantázsokban, esetleg néhány rajzófát érdemes lenne beinjektálni. Jelen pillanatban saját kísérleteink a vadgesztenye aknázómolyon kívül csak a platán csipkéspoloska elleni védekezésről vannak.

Környezetkímélő technológiák alkalmazásának gazdasági kérdései

A magyarországi bérszínvonal fejlődésével jelentős mértékben nőttek a kézi ápolások költségei. Hazánkban különösen a nyugati területeken egyre kevesebben vállalkoznak erdei munkákra a mechanikus ápolási költségek egyre drágábbak. Így egyre több helyen merül fel a növényvédőszerek, főleg a gyomirtók használata erdőfelújításokban ill. telepítésekben.

Az ápolások költségstruktúrájának elemzésekor és a tervezésekor a direkt költségfelmerülések mellett a következő szempontokat célszerű figyelembe venni:

• A kezelések számának elméleti szükségessége amely ugyanazt a növőteret biztosítani tudja a csemetéinknek a vegetáció folyamán

• A csemeték növekedése

• A gyomirtós kezeléssel nyerhetek-e évet átadásig (a kézi ápoláshoz képest), aminek az ápolási egyéb költségvonzatai nem terhelnek

• Környezetkímélő technológiát alkalmazva milyen méretű a növényvédőszer megtakarítás

• Milyen plusz költségekkel jár a redukált kezelés

• Megéri-e az első években esetlegesen drágább gyomirtószeres technológiát alkalmazva a következő években jóval tisztább csemetesorokat kialakítani a későbbi alacsonyabb ápolási költségek érdekében.

• Mennyi a vadlétszám, a vadkár, ennek mértéke jelentősen befolyásolja-e az erdősítés növekedését

• Stb.

A tapasztalatunk szerint a környezetvédelmi szempontokkal párhuzamosan jelentős ökonómia előnye is van a redukált területen való kezelésnek, mivel a kipermetezett növényvédőszer mennyisége a redukált terület végett jelentősen alacsonyabb. (Ez például 1,5 méteres sortávnál 60 cm sorcsík-kezelésnél 40%). A megtakarított növényvédőszer-költség fedezetet nyújthat a kezelés többletköltségeire.)

A többi technológia kivitelezésnél is feltétlenül kívánatosnak tartom kalkulálni, a hosszú távú gazdasági érdekek (átadás) figyelembe vételével az ökonómiai vonzatokat.