Dr. Detre Csaba

HUN SZAVAK, SZÖVEGEK

magyar fonetikus átírásban, örmény(I) ill. görög(K) szövegek alapján

( Részlet egy kiadásra váró könyvből )

Iszfaháni kódex (szószedetben jelölése: I), Kr.u. 500 körül.

Az alábbi anyag a kódex eredeti kigyűjtött egyes szavait, nyelvtani alakzatait mutatja be, nem tartalmazza a hosszabb szövegeket. Valószínűsíthető, hogy az eredeti nyelvtani válogatás nem öleli fel a szövegekben rejlő ezirányú lehetőségeit. A teljes hun fonetikus jelrendszer és örmény átírására sincs itt technikai mód.

Krétai kódex (szószedetben jelölése: K), Kr.u. 700 körül.

Elsősorban görög feljegyzések a valószínűleg a Kárpát-medencében és környékén élő "szküthák"-ról. A szöveg idéz néhány szkütha szót, lásd:(K) jelölést, amelyek megegyezést vagy nagy hasonlóságot mutatnak az iszfaháni kódex vonatkozó szavaival. Az egyetlen bilinguis szöveg lásd a szó és nyelvtani alakgyüjtemény végén: "Kezdetben vala az ige..."

Fonetika:

A hun betűk száma megegyezik a klasszikus örmény betűk számával, eltekintve az örményben nem létező Ü betűvel. Ezt az örmény átírásban UJ-nak vagy a görög Y alkalmazásával jelölik. A hun szövegek minden valószínűség szerint a fonatikus betűkön túl szótagjeleket is használ ligatúra-szerű összetételben. A magyar fonetika szerinti átírást az örmény betűjelek alapján végeztük el, tudvalévő az örmény betűrendszer a legfonémhűbb az írás története során. Az nem dönthető el bizonyosan, hogy a hun betűk tökéletes megegyzése az örménnyel eredeti megegyezés-e vagy csupán egy "interpretatio armenica".

Betűk a magyar átírás szerint:

a, á, b, c, cz, cs, csh, d, dz, dzs, e, é, f, g, gh, gy, h, ch, i, j, k, kh, l,ll, m, n, o, ö, p, ph, r, rr, s, sz, ssz, t, tz, th, u, ü, v, w, z, zs.

Megjegyzés: Mintahogyan az örményben sincs TY és NY mássalhangzó, úgy a hunban sincs jelölve.

hun: chun(I), többessz.: chunkh + hunok területe

ember (férfi): chun, chunkh(I,K)

(K: szküthai)

nő: inü, többes sz.: inekh(I)

úrnő,uralkodónő: aszuni(I)

Főnevek többesszáma:

A hun főnevek nagy többsége magánhangzóval végződik. A főnevek többesszáma a végző magánhangzótól függetlernül: végmagánhangzó nélküli tő+ EKH, pl. kevi, kevekh. A mássalhangzóra végződő szavaknál: tő+KH. pl. chun, chunkh. A fentiektől eltérő rendhagyó főneveket mindig külön jelöljük.

Főnevek tárgyesete:

Magánhanzóval végződő szavaknál: -T végződés, pl. kevit, mássalhanzóval végződő szavaknál: -ET végződés, pl. kevekhet.

Főnevek birtokos esete:

Magánhangzóal végződő szavaknál: -JE végződés, pl. kevije,többeszám: kevekhé. Mással hangzóval végződő szavaknál: -É végződés, pl. szömé

Főnevek részes esete:

-egyesszám:-NEKI szóvégi képző, pl. kevineki=kőnek, többeszám: szótő+-EKHNEKI szóvégi képző, pl. kevekhneki=köveknek

Főnevek elvonatkoztató esete:

Magánhangzóval végződő szavaknál:tő+ -ETÜL szóvégződés, pl. kevetül, mássalhangzóval végződő szavaknál: -ETÜL szóvégződés, pl. kevekhetül, szömetül.

Birtok helyzetű főnevek ragozása:

neilim: nyilam neiliam: nyilaim

neilit: nyilad neiliat: nyilaid

neilej: nyila neiliaj: nyilai

neilinkh: nyilunk neiliankh: nyilaink

neilitekh: nyilatok neiliathakh: nyilaitok

neilekh: nyiluk meiliakh: nyilaik

A tárgy-, részes-, stb. esetek továbbképzése a fentiek szerint, kivéve a jelentősszámú rendhagyó formákat: pl. kezim, kezit, kezej, kezinkh, kezithekh, keziekh (alanyeset), de tárgyesetben: kezimet, kezitet, kezET, kezinkhet, kezitheket, keziekhet.

R végződésű egyszótagú főnevek ragozása. Pl. sor(sor), ser(sör), bor(bor), tur(árok), zur(csermely), stb.

a.e.:sor, t.e.:sort, r.e.:sornek, b.e.:sorej, e.e.: sortül.

birtokként:sorim, sorit, sorej, sorinkh, sorthek, sorikh, t.sz.: soriam, soriat, soriaj, soriankh, soriathok, soriakh.

Testrészek:

fej: phe(I), fé(K)

agy, agyvelő, csontvelő: ajge(I)

kéz: kezi(I)

kézfej: su(I)

szem: szöm(I), szüm(K)

arc: girze(I)

orr, hegycsúcs: ore(I)

száj: szá(h)(I)

nyelv: til(I), nyelv mint beszéd: lezu(I)

szív: szerti(I) szeretet: szertild(I), szerelem: szirünild(I), szerelmes: szirüni(I), szeretetre méltó:szirünesi(I), szíves: szirünesi(I)

szívtelen: szirünesen(I)

íny: hije(I)

ér(vérér): iri

vér: veri(I)

pénisz ("fasz"): pusz(I)

láb (alsó lábszár): bana(I)

talp: talba(I)

Családi viszonyok:

apa: atha(I,K)

apai: athaji(n)(I)

anya: maja(I,K)

fia v.kinek: vi(I,K)

lánya v.kinek:ani(I)

nagyapa: udatha, uda(I)

dédapa, ősapa: ise(I)

nagyanya: ike(I)

öcs: ecse(I)

vő: vede(I)

férj: peri(I)

feleség: eme, meme(I)

anyaméh: ema(I)

nemzés, nemzet: ont(I), nemzeni: ontin(I)

család: önta(I), nemzetség: öntad, nemzetségfő: öntatha(I),nemzetség ősanyja: öntamaia(I), törzs: öntadikh, törzsi: öntadisi(I), törzsfőnök: athama(I)

rokon: akrun(I) rokoni: akruni(I)

barát: baresi(I), baráti(lag): baresild(I)

szeretni, kedvelni: baresin(I)

szerelem: szertild(I),szirünild(I), szeretni(szerelemmel): szertin(I)

szerető(szerelemmel): szertigh(I)

ikrek: jerku(I)

név: ine(j)u(I)

Színek:

fehér: pé(j)r(I)

fekete: phektej(I), pekté(K)

kék: golka(I)

piros,vörös: verisi(I)

sárga: sarakh(I)

zöld: zezild(I)

szürke, ezüstszínű: szorild(I)

lila: űn, üjn(I)

Földrajzi fogalmak:

víz: vezi(I,K)

folyó: volgjagh(I)

patak: zu(I)

csermely, kis patak: zur(I)

tó: tava(I,K)

part: ugu(I)

föld(terület): maha(I)

iszap, agyag: csepe(I), iszapos, agyagos(terület): csepild(I)

pusztaság, legelő: sziri(I,K)

síkság: sziris(I), szirild(I)

hegy: jagh(I)

hegyalja: soprun(I)

hegység: jaghek, jaghild(I)

lejtő: lüthü(I)

völgy: vüldi(I)

árok, kis völgy, folyómeder: tur(I)

erdős hegyvidék: kert(I)

Duna: Delivolgjagh(I)

Volga: Madüvolgjagh(I)

Don: Kücsüvolgjagh(I)

Dnyepr: Bastevolgjagh(I)

Krim: Khimru(I,K)

Örményország: Hajkh(I), örmény:hai(I)

Római birodalom: Rimurrukh(I), római: rimi(I)

Kaukázus: Tesjaghild(I)

Kárpátok: Karrabata(I,K)

Mezopotámia: Isurrukh(I), mezopotámiai: isurrukhi(I)

Egyiptom: Kemt(I), egyiptomi: kemti(I)

Perzsia: Parszikh(I), perzsa: parszi(I)

India: Hind(I) indiai: hindi(I)

Japán(?), Korea(?), esetleg mindkettő: Szelevu(I)

ég(bolt): ige(I), égi: igesi(I)

Észak: havald, északi: havaldi(I)

Dél: dele, déli: deli(I,K)

Kelet: toka, keleti: tokai(I,K), Toku: keleti tartományok(I)

Nyugat: nise(I), nyugati: nisi(I) Nyugati Birodalom: Nisurrukh(I)

Állatok:

nagy emlős állat általában: bá(I), szent állat: suchü bá(I)

ló: lú(I,K), többessz.: luvekh

kutya: kutha(I,K)

oroszlán: singa(I)

tigris: sira(I)

hal: kala(I,K)

madár általában: márti(I)

sas: sas(I)

ölyv: hülie(I)

bika: büka(I)

ökör: bajla(I)

tehén: inke(I)

elefánt: játi(I)

medve: hevi(I)

farkas: jugra(I)

róka: vüla(I)

teve: tüve(I)

juh: hovi, többesz.: hovekh(I)

egér: csucsa(I)

patkány: racsa(I)

majom: majmun(I)

disznó:tonzu(I), tonszu(K)

szarv: szo(a?)ru(I)

sáska: sasaka(I)

béka: beka(I)

csalogány: bulbül(I)

kígyó (nagy): kila(I), kígyó(kicsiny): vomba(I)

gyík: klik(I)

sárkány: vom(I)

Növények:

erdő: vanta(I), erdős: vantasi(I), erdei: vanti, vantai(I)

tölgy: büldzse(I)

alma: alma(I)

árpa: árpa(I)

fa: fo(a?)va(I)

falevél: zize, zezi(I)

tő(növény töve): tüvi(I)

fű: fövi(I)

dió: dzs(cs?)ijágh(I)

virág: virágh(I)

rügy, hajtás: csüma(I)

sás: sás(I)

Élettelen természet:

kő: kevi(I)

szikla: karra(I,K)

arany: zarani(I,K)

réz: vase(I)

bronz: tesvase, szurrvase(I)

vas: tom(I,K)

tűz: teszth(I)

láng: tes(I)

jég: jéj(I)

hó: hava(I)

szél: szele(I)

vihar: hua(I), zivatar: dünad(I)

zivatar: zud, zivud(I)

villám: düna(I)

szivárvány: egelü(I)

só: sava(I), sós(savas?, savanyú?): savesi(I) 

ír, gyógyír, orvosság: teri(I)

kút: kutu(I)

por: poura(I)

szemét, üledék, szar: sara(I)

Társadalom:

város, település: urr(I: kaghak, K:polisz)

falu: kügü(I)

többessz.: urrukh(=állam) (I)

ország, uralom: urruságh(I)

út: utu(I,K)

ösvény, csapás: pru, puru(I)

isten(?), ősapa: isatha(I)

hit, vallás: hara(I), vallásos: hatesi(I)

szellem: chá'á(I)

diadal: di(gy?)evi, diadalmas (személy)di(gy)evisi, diadalmas(dolog): di(gy?)evild(I)

ősapai, ősi, isteni(?): isathain(I), isztain(K)

törzsfőnök: athama(I,K) törzsfőnöki: athamaji(I)

tartományúr, herceg: ishán(I)

férfi, fiú(?): pigu(I)

szövetség: khalka(I)

szövetség, szövetkezés katonai értelmében: bir(I), biren(I) : szövetségben lenni

összefogás: subir(I)

"felebarát": keltüdisi(I, lásd: Tizeszava)

ház: laka(I,K)

kapu: kapu(I)

vár, erődítmény: vara(I,K)

fal: bata(I)

ól: holu(I)

birtok: ker(I), birtokos: kerisi(I)

katona, harcos: urrkhes(I), urkhüsz(K)

had(sereg): hada(I)

földműves: szamthagh(I)

út: hutu(I,K)

uralkodó, király: urrusi(I))

juhász: hovesi(I)

íjász, vadász: vijesi(I)

szó, beszéd: szava(I,K)

szótár: szavajülemid, szavajületild(I)

tudás, ismeret: tonde(I)

kincs: küncse(I)

kegy: gi(gy?)evi(I), kegyes: gi(gy?)evisi(I)

bölcs: büghücsi(I), bölcs, filozófus: büghücsegh(i)(I)

gazdag: boja(I), gazdagság: bojad(I)

munka: acsata, acsatad(I), dolgozni: acsatin(I), munkás, dolgozó: acsatagh, acsatesi(I)

munkaeszköz: acsatild(I)

kínai: chán(I)

örmény: haj(I)

örmények, Örményország: Hajkh(I)

perzsa: parszi(I)

görög: iun, görögök, Görögország: Iunkh(I)

Konstantinápoly: Konsztantinoszurr(I)

vásár: vásár(I)

kereskedő: táváresi(I), kereskedelem: távár(I)

ének: jenekh(I)

őr: wuri(I)

őrség: würükh, würesi(I)

védelem: sant(I)

szövetség: bir(I), összefogás: subir(I)

jelszó, jel: élü(I)

előkelő: dorga(I)

Történelmi személyek:

Rutichun: legendabeli keleti hun király, Kína területén háborúzott (Kr. e. 6-5.szd.), később több nyugati hun vezér neve is: valószínű jelentése: kemény harcos

Balamír, Balambér (4.szd.): Welamabiri: kitartó, szilárd szövetséges

Gotekhjebiri:gót-hun származású vezér, Aetius ellen harcolt: a gótok szövetségese

Bendegúz, Attila apja: Bendeguzi: kiszámíthatatlanul gyors parittya v. Bendeguzisi: u.a. vagy rajtaütő parittyás, parittyával rajtaütő.

Attila: Athira, jelentése atyácska. (az r helyetti l eltejedése vsz. mássalahangzó torzulás, vagy. a gót alak eltejedése. Gótul: Atila: atyácska

Buda: jelentése: főpap, v. megvilágosult. (v.ö. szanszkrit)

Tesviju: tűzes íj, keleti hun király 5.szd. végétől 6. szd. első negyedében. Bizánci görög interpr. gr.: Theseus

Kopibar: (Tesviju öccse) jól célzó. Esetleg öszzefügg a későbbi magyar "Koppány" névvel.

Vallási, mondabeli személyek, fogalmak:

Asaraszúni(I): világot uraló nő, a világot szülő

Chunkh asarurrasagh(I): hunok világuralma

Azara(I):monda, Suchazara(I): szent monda, szent történet

Isechunkh athama(I):a hunok világot nemző őse 

Asaront(I): A világ nemzése Isechunkh és Asaraszuni által

Asarfova(I): világfa

Igejibir(I): égi szövetség

Csillagok:

Csillag: azdigh(I)

Nap: Napi(I,K)

Sirius: Szuoi(I)

Vega: Aveni(I)

Arcturus: Szureni(I)

Capella: Golkeni(I)

Antares: Vereni(I)

Fomalhaut: Fomalhaut(I)

Rigel: Zarugh(I)

Bethelgeuze: Bethelgeuze(I)

Altair: Athaira(I)

Aldebaran: Aldebaran(I)

Polaris: Egazdigh(I)

Regulus: Bájnekheni(I)

Spica: Memazdigh, Meme(I)

Pollux: Jerkeni(I)

Castor: Jerkaielo(I)

Dheneb: Arana(I)

Procyon: Somaielo(I)

Hamal: Azrateni(I)

Seratan: Ktüteni(I)

Mezartim: Oredeteni(I)

Csillagképek:

Általános megjegyzés: A hun csillagképek formálása nem megegyező aez egyiptomi-mezopotámiai-görög-arab csillagképekkel, inkább mutat hasonlóságot a kínai formációkkal. Ez vonatozik az állatövi csillagképekre is. Az alábbiakban a hun csillagkép megjelölés mellet feltüntejük a mai csillagászati megnevezést is.

A +-el jelzett csillagképnevek jelentését nem ismerjük

Tejút: Éjalana(I)

Ursa Maior (Göncöl-szekér): Lubba (kanál)I

Orion: Würen(I)+ (talán valamiféle őr)

Geimini (Ikrek): Jerku(I) - itt a név megegyezik a mai asztronómiai megnevezéssel.

Cassiopeia: Bollob(I)+

Draco: Sas(I) jelentése: sas

Corona Borealis: Einaia(I)+

Leo: Kutha(I) jelentése: kutya

Cygnus: Gize(I) jelentése: kereszt

Sagittarius: Vijesi(I), jelentése: íjász

Scorpius: Jijeti(I)+ (talán: rák)

Aries: Doitieloia(I)+

Auriga: Pszak(I) jelentése: koszorú

Taurus: Bara(I), jelentése: lándzsa

Virgo: Virágh(I), jelentése: virág

Capricornus: Beka(I) jelentése: béka

Canis Maior: Chun(I,K) jelentése férfi, harcos

Aquila: Viju(I),jelentése: íj

Delphinus: Kalujnidzsiszegh(I) jelentése: rombusz

Bolygók:

Hold: (H)Aji(I)

Vénusz(bolygó): Feni(I)

Marsz( bolygó): Verilun(I)

Jupiter(bolygó): Prálun(I)

Szaturnusz(bolygó): Jalalun(I)

Időszakok:

év: or

nap(idő): bi(I), gin(nappal)(I)

TUDOMÁNYOK, TUDOMÁNYOS ESZKÖZÖK:

tudás: tued(I)

tudomány: tuedekh(I)

filozófia: bügücstued, bügücsszirtild(I)

könyv: kuna, tuedjülemild(I)

történelem: volgildid, volgildtued(I)

Szerszámok, fegyverek:

fegyver (vérontó eszköz): pegüveri(I)

kard: szurr(I)

sarló: sarlagh(I)

pajzs: vapa(I)

lándzsa: bara(I)

íj: viju(I), ijász: vijesi(I)

íjhúr, ideg: itekh(I)

nyil: neil(I)

tegez: thegisz(I)

parittya: guzi(I)

kés: saku, szaku(I)

buzogány: tumba(I)

balta: balta(I)

kapa: taka(I)

sisak: sisak(I)

fejvédő kendő, fátyol(?), amelyet a koszorú alá tesznek: thaga(I)

ágy: gaja(I)

üst: hüsti(I)

amfora, agyagtartály: dengi(I)

kehely: glandi(I)

kulacs: budga(I)

kulacs dugója: thum(I)

öv: vüvi(I)

sátor: satur(I)

asztal: szeghán(I)

hurok: kirta(I)

kanál: luppa()l

Italok:

ital: hümild(I)

bor:bor(I)

tea: csaj(I)

Ételek:

étel: hetild(I) etimológiai eredete: lételem

hús: kisjú(I)

zsír, vaj(?), faggyú(?): voje(I)

tojás: moni(I)

étkezés: pala(I), étkezni, falni: palin(I)

Cselekedetek:

harc, háború: viti(I)

harcoló, harcos: vitesi(I)

érkező, (el)jövendő: jüvendegh(I)

élő: eleved, elevesi(személy)(I)

üzenet: isztild(I)

si, sivi(I): ütés, csapás

háború (nagy): patera(I)

vadászat: báildi(I): nagy, királyi vadászat: edibáldi(I)

vadászni: báilden:(I)

báili, báildesi: vadász(I)

üldözés: ildi(I)

üldözni: ilden(I), üldöző: ildesi (személy), ildágh (ált.)(I), üldözött: ildáth(I)

vmit előidéző, kiváltó, előhívó, kiváltó: pegun(I)

rajtaütés: bendi, bendikh(I)

(el)felejtés: velge, velgete, (el)fejeteni: velgetin(I)

metszés, tépés: eju(I), vmit metszeni, harántolni: ejen(I), evezés: ejuvezi, ejuveszi(I), evezni: ejuveszin(I), evező(eszköz): ejuveszild, ejuvezild(I), evező(ember): ejuveszigh(I)

ásás: asild(I), ásatás: asatild(I), ásni: asin(I), asatin(I): ásatni, ásó(eszköz): asava(I), ásó(ember): asagh, asesi(I)

vendég: vünd(I)

vendégség: vündild(I)

tánc: turda(I), táncolni: turdin(I), szent tánc: ruba(I)

guzin: parittyázni, parittyával lőni(I)

Elvont fogalmak:

kezdet, ősállapot, "arkhé"(gör.): esziszkü(K)

koszorú, korona: pszak(I, megjegyzés: u.a. mint az örményben)

Világ: Asar(I)

összes: asresi(I)

egész: idzsesi (v.ö.: idzsi=egy)(I)

gömb: theke(I), gömbölyű: thekild(I)

egyenes, igaz: ughi(I)

szám: szan

egyenes geometriai értelemben: idzsid(I)

sík geometriai értelelmben: ktünid(I)

háromszög: chormuszegh(I)

négyszög: nidzsiszegh(I)

széles: baste(I)

igazhit: ughihara(I)

élet, életkör, élettér: elve(I)

halál: jala(I)

szellem: chá'á(I)

idő(mint folyamat): volgild(I)

ősz(évszak): szüvisz(I)

rés, lyuk: rási(I)

üreg: erig(I)

magasság, magaslat: hega(I)

szabadság: ijjú(I), szabad idő, hely, akarat: ijuld(I), szabad ember hazati(I)

fél (két oldalból egy, u.a. mint nagyar). péle(I)

ész: esze(I)

tanúbizonyság: zedauwajild(I, lásd:Tizeszava)

tiszta: timis(I), tisztaság: timsild(I)

kanyar: kompu(I)

vég, vége vminek: verdzse(I)

baj: bű(I)

rossz szellem, rém: rime(I)

Névmások:

ez: ejsz(I)

az: ojsz(I)

az (ott távol): oti, ote, ota(I)

valamennyi: amenda(I), amenu(I): az összes, egy halmaz minden tagja, valószínűleg főnév és melléknév értelemben is.

Tulajdonságjelzők:

nagy: madü(I)

kicsi: kücsü(I)

kiváló, jó: bar(I)

magas: hegi(I)

megelőző: klüni(I)

következő: jüvi(általában)I, vüni(ember)I

boldog: lünde(I)

fő, meghatározó: edi, meghatározni, diszponálni vmi felett: edin(I)

rossz: vatah(I)

hős: hideo(I), hősies: hideosi(I)

szent, örök: suchü(I)

eszes, okos: eszisi(I)

kemény: dita(I)

tűzből való: teszthi(I)

tüzes: teszthild(I)

öreg: vüregh(I)

ősz(hajú): szor(I)

régi: avesi(I)

új: vuli(I)

fél (vminek a fele): vele(I)

másik: keltüdisi(I)

iker-, kettős: jerki(I)

messzi: meti(I), nessze lévő ember: metesi, metisi(I)

hirtelen, váratlan, követhetelenül gyors: bende(I), bendi, bendikh(I): rajtaütés

feleslegs: berü(I), feleslegesen: berüin(I)

hamis: ullü(I), hamisan: ullün(I)

sivár: sivasi(I)

sivatag: sivasild, sivasad(I)

pusztulás: siva, pusztítás: sivata, sivatad(I),(háborús, emberi): sivatakh 

Határozó szavak:

most pedig: imaszt(I), mostani: imaszti(I)

akkor, akkoriban: omaszt(I), akkori:omaszti(I)

itt ez: hit(I)

ott az: hot(I)

ki: küh(I)

be: béh(I)

iszia(K), (isja?): nyomósító összevonó határozószó: bizony(az), azpedig

együtt v.k./v.m.-vel: jüncsta

feleslegesen: berüin(I)

külön v.k./v.m.-től: klün

Helyhatározók:

hely, a tér egy része: thege(I)

belülről mozgató lélek, belső üreg, barlang: béla(I)

itt (általában): hithege(I), ott (általában): vojthege(I)

messze: mete(I)

Időhatározók:

ma: ma, bima(I)

most: hima(I)

tegnap: klümma(I)

holnap: voljma(I)

sokáig tartó folyamat: volgjama(I), sokára, hosszú idő múlva: volgjama ben(I)

soha: sukhüne(I)

éjszaka: hosszúni(I),éjszaka (napszak): hosszún(I)

MELLÉKNÉVI HATÁROZÓ nagy általánosságban, számtalan rendhagyó esettel: melléknév+N, pl. berü=feleslges, berün= feleslegesen

Kötőszavak:

és: aj(I)

éspedig: ajsi(I)

ha: cha(I)

mégis, ennek ellenére: idiam(I)

mégpedig (azért): ajsiam(I)

azérthogy: isiam(I)

Gyakorító képző:

-d, pl. atha - athad: atyaság, atyák intézménye

Kicsinyítő képző:

-r, pl. chunur: kis férfi, vantar: kis erdő, virághir: kis virág, rendhagyó módon: majra: anyácska, athira: atyácska, apácska, amri: kislány

Nagyító képző:

m, pl. chunum: nagy (darab) férfi, orem: nagy hegycsúcs, nagy orr

Elvonatkoztató képző:

- ság, -ség: -S szóvégi képző, pl. nagyság: madüs

Jelzősített elvonatkoztató képző:

-SI szóvégi képző, pl.:. nagyságos: madüsi, hősies: hideosi

Elvonatkoztató általánosító képző:

-ILD szóvégi képző, pl. jágh: hegy, jághild: hegység

Nem:

nen(I), IGEN, ÍGY: ejen(I)

Posztpozíciók(I):

hen: -on,en,ön

ben: ban,ben

be: ba,be

wra: ra,re,reá

szamar: vki, vmi számára, számotokra: szamtükhra

whet: val, vel

alto: vki, vmi által, vkin, vmin keresztül, alt: igekötő: át, pl. altvün: átjönni

velje: vmi felé, irányában

vojle: vmi fölé

wereji: vmi felé, vimi irányában (haladni)

en: általános tagadó posztpozició, főnevek és igék előtt is.

i: általános elvonatkoztatás: valahonnan, valamitől, alakitől. pl. Párszikhi: Perzsiai, Perzsiából jött, való.

no: vkinek, vminek neki, vkivel, vmivel szemben

dima: ellenében

dergü: vimivel, vkivel szemközt álló, szemben; szemközti melléknévként

Postpos cumpraepos

sopru....hen: vimn lefelé, lefelé menetben, lefelé menet vhol: 

veszpru....hen: vmin felfelé, felfelé menetben, felfelé menet vhol

Számnevek(I):

Alapszámnevek:

egy: idzsi tizenegy: tiz hen idzsi

kettő: keltü tizenkettő: tiz hen keltű

három: khormu tizenhárom: tiz hen khormu

négy: nijdzsi tizennégy: tiz hen nijdzsi

öt: hütü tizenöt: tiz hen hütü

hat: hotu tizenhat: tiz hen hotu

hét: jeti tizenhét: tiz hen jeti

nyolc: loncsoj tizennyolc: tiz hen loncsoj

kilenc: klüntiz tizenkilenc: tiz hen klüntiz

tíz: tíz húsz: khuszi, huszonegy: khuszi hen idzsi, stb.

harminc: khormu ben tiz száz: száth

negyven: nijdzsi ben tiz ezer: hezer

ötven: hütü ben tiz

hatvan: hotu ben tiz

hetven:jeti ben tiz

nyolcvan loncsoj ben tiz

kilencven: klüntiz ben tiz

Sorszámnevek:

első: elenisi

második: keltüsi

harmadik: khormusi....N-ik:.....-si

Törtszámnevek:

egyketted: idzsi-keltüdi

egyhamrad: idzsi-khormudi

egynegyed: idzsi-nijdzsidi

egyötöd: idzsi-hütüdi

egyhatod: idzsi-hotudi

egyheted: idzsi-jetedi

egynyolcad: idzsi-loncsojdi

egykilenced: idzsi-klüncidi

egytized: idzsi-tizedi

egyhuszad: idzsi-khuszidi

Személyes névmások(I):

Alanyeset:

én: ejn mi: minkh

te: ti ti: tikh

ő: ü(j) ők: üjkh

Tárgyeset:

engem(et): inkmüt minket: minkhüt

téged: tinküt titeket: tenkhtüt

őt: jüt őket: jönkhüt

Birtokos eset:

enyém: imtin miénk: mibinkh

tiéd: tijint tiétek: tibitekh

övé:? övék: ?

Részes eset:

nekem: nikhüm nekünk: nikhünkh

neked: nikhüt nektek: nüketekh

neki: nükin nekik: nükijekh

Igék(I):

Az igeragozásról általában: az igék igen nagy része - felthetőleg csaknem a fele- különösen az egy-két tagú igék esetében rendhagyó ragozású. A rendelkezésre álló anyag esetében az igeragozás jórésze rekonstruálhatatlan. Az alábbiakban kizárólag a rekonstruálható ragozású igéket mutatjuk be. 

lenni: 1. vo(a?)jgen 2. lejnin

VOJGEN és LEJNIN ragozása:

Jelenidő:

ejn vojgum minkh vojgimunkh

ti vojgisz tikh vojgitukh

űj von űjkh vontukh

Jövőidő:

ejn leszim minkh leszinkh

ti leszil tikh lesztikh

űj leszin űjkh leszenikh

Közelmúlt:

ejn volam minkh volankh

ti volajsz tikh volantukh

űj volaj űjkh volanukh

Régmúlt:

ejn voltum minkh voltunkh

ti voltajisz tikh voltajtikh

űj voltaj űjkh voltukh

menni: menin

Jelen idő: minem(?), minesz, minej, t.sz.: minenkh, mintekh, minmekh

jüven: jönni

Jelen idő: jüvem, jüvesz, jüvej, t.sz.: jüvenkh, jüvtekh, jüvmekh , felsz.m.: jüvü!

vün: eljönni, vendégségbe jönni

Jelen idő: vüm, vüsz, vüj, t.sz.: vünkh, vütekh, vümekh, felsz.m.: vü!

látni, nézni(?): szömen

írni, szántani(?): szamthen

írást róni (fába): roven

élni: elvin

szülni: szérin

születni: széritin, szülés: széris, születés: szérild - Szent-születése: Suchü szérild (Karácsony), a Szent születése(Jézus): Suchünek szérild. Születésnap: szérildbi,

Boldog születésnapot!: lünde szérildbi! (új)

(meg)halni: jalen

ölni, megölni: wülin - ne ölj!: ne wüljü! wüljüne!

sijn, sivin: elpusztulni, megsemmisülni.

sivátin, sivájátin, sijátin: lerombolni, elpusztítani, megsemmisíteni.

kapni, megkapni: asten (rendhagyó, ragozás hiányosan maradt meg) kapott vmi: asta

türen: eltűrni, elviselni.

türetin: véghezvinni, kivitelezni vimt vkivel, vimvel szemben(I)

tenni: tün (ragozása valószínűleg u.a. mint vün)

enni: hentin

inni: hümin

tudni, ismerni: tondin

suchütin: mgszentelni, megünnepelni

adni: amtin

jelen idő: e.sz.: amtam, amtasz, amtaj, t.sz.: amtankh, amtatokh, amtakh

várni vkire, vmire, vmit: warin

fújni vmit: fuvin

folyni: volgjin, volgün(?)

üzenni: iszten

kapcsolni, összekapcsolni: kapitin, kapcsolódni: kapin, kapcsolat: kap

nyomni vkit, vmit, közösülni (v.ö. "baszni"): batten

enged(ni): engün

járni: járin

hegin: magasra jutni, emelkedni, tiszteltni

hegatin: felemelni, tisztelni, tiszteltetni

előhívni, kivívni vmit: pegin

anuin: felvenni, alkalmazni

kínálni, ajánlani vmit: kenájin

hívni, felhívni vkit vmire: chüvin; híve vkinek, vminek: chü(v)

hívő: chüvigh

gyűlni, felhalmozódni:jülin, gyüjtemény, felhalmozódás: jülemild, gyüjtemény, tár (factitivus értelemben). jületild

célbaérni, megérkezni: kopin, találat, becsapódás (nyilazásnál, dárdavetésnél): kopild, cél: kop

gyűjteni: jületin, (össze)gyűlni: jülin, gyűjtemény: jületid, gyűlés: jülemild

(fel)avatni, felkenni vkit, vmit: kenin, felavatás, felkenés, harci díszbe való kifestés: keni

felkinálni, feajánlani vkit, vmit: kenájátin

vadin: származni, vadi: származás, vadatin: származtatni

okin: származni, nem tisztázható a fogalmi különbség előzőtől

óhajtani vmit: ászin (óhajtó mód segédigéje)

lehetséges lenni, hatni, hetni (megfelel a német "mögen" igének): hetin) a feltételes mód segédigéje: hetin(I)

Régmúlt általános ragja:

LT pl. antult = adott, antultmuk= adtunk

Befejezett múlt:

-UTTA, pl. anutta=adott, anuttankh=adtuk(tárgyiasított formában)

Felszólító mód (egyesszám második személy) általános ragja:

Ü, pl. antü = adj!

Összes további eset:

-ünüm, -ü, -ün, - ünkh, -ünetekh, - ünükh.

Tiltó mód:

felszólító mód + NE, pl. wüljüne = ne ölj! Megjegyzés: a "ne tiltó rag gyakran az ige elé kerül, u.i.a ne wüljü is helyes.

Óhajtó mód:

ászi segédigével: ászin+infinitivus, pl. ászim hümin, ászisz hünim, ászi hümin, ászinkkh hümin, ászitekh hümin, ászikh hümin.

Jelenidejű feltétles mód:

hetin segédigével: hetin+infinitivus, pl. hetim hümin, hetisz hümin, heti hümin, hetinkh hümin, hetitekh hümin, hetikh hümin.

Jövőidő:

egyszerű meghatározott:infinitivus végződés+ -im, -isz, - i, -inkh, itekh,-ikh, pl. holnap iszom: voljma hüminim, iszol: hüminisz, iszik: hümini, iszunk: hümininkh, isztok: hüminitekh, isznak: hünminikh.

Összetett meghatározatlan közeljövő:

LEJNIN segédige+infinitivus végződés:+I pl.most majd iszom:lejszim hümini, stb.

Összetett meghatározatlan távoli jövő:

VÜN segédige+infinitivus végződés+I, pl. majd (valamikor) inni fogok: vüm hümini, stb.

Általános participium praesens:

IN, EN infinitum végződés helyett: AGH vagy JAGH, ritkán IGH (pl. hüvigh=hívő) képző: pl. volgjin(folyni)-volgjagh(folyó), szamthen: szántani-szamthagh: szántó, földműves.

Általános participium futurum:

IN, EN infinitum végződés helyett: ÁNT képző

Pl. rendhagyó(!!!): vün(eljönni)-vüjánt(az eljövendő, a jövőbeni, a jövő)

Általános participium perfectum:

IN, EN infinitum végződés helyett: ÁTH képző

Gerundium:

infinitum tő helyett: - EVE, IVE egyes esetekben: ED(E) végződés. pl. hümeve: (meg)ivandó), megíva, vüve: jőve; jüvede: (el)jőve. A két tipus (v,d) nem feltétlenűl azonos nyelvtani jelentés, megkülönböztetésük az anyag jelenlegi feldolgozási szintjén nem lehetséges.

Műveltető ige:

-ÁT toldalékrag az igető után és az infinitivus rag előtt. Pl. sivin elpusztulni, sivÁTin elpusztítani

Szövegek

Hun és örmény fonetikus betűkkel leírt szövegtöredék (SzKhB/490)

"Asari Isechunkhkh (kétszer leírt kh, értelmezhetetlen, esetleg nyomatékos genitivus?) ontutta Asaret Asaraszunihesz(z?). Asarinekh vikh amendachunkh voltukh. Chunkh ai anikh igebul vadoltukh. Isechunekh thaga Éjalana. Amenda azdigh chun ai ani. Asaront ai szertis okinta amenut."

Örmény betűkkel leírt szöveg:

TIZESZAVA (SzKhM/189)

- Hegü istahainitet ai urrusaghitet, urritet.
- Leszünüte keltüdisi istahainitekh.
- Aluvüne istahainje inejvet berüin száhátwra.
- Suchütü isabikhet.
- Wüljüne.
- Lopüne.
- Tiknazirüne.
- Hegaratü athaitet ai maiatet.
- Auharüne klübarekatje inüt barunh(j?)át.
- Klübarekat(i)dima tüne ullü zedauwajildet.

SZÖVEG (K, görögből, fonetikailag nehezen rekonstruálható, SzKhMch/14):

"En arkhéj éjn ho Logosz, kaj ho Logosz éjn prosz tón Theón,
kaj Theosz éjn ho Logosz":
"Esziszkü ben volaj szava, iszia szava volaj theosz velé iszia theosz volaj szava"

feltételezés: "iszia"="isa" (HB)

Megjegyzés: mivel itt a szöveg nem az "isztain" alakot használja, úgy tűnik ez nem felel meg a görög "theosz" fogalomnak.

• E tanulmány pontos helye az Interneten: http://kitalaltkozepkor.hu/hun_szavak.html