A tőzsde - csalás

A politika - kevélység

Juliska megtagadása - aljasság

Emberölés

A vörös malom pusztulása

A Magister kiátkozása

A Magister búcsúja

Malacoda Halló? Itt a pokol mélységes feneke, a Magister kísérleti telepe. Igen, Malacoda adjunktus beszél. Igenis, azonnal jelenteni fogom a mesternek. Igen, köszönöm.

Magister Nos, Malacoda?

Malacoda Épp most jelentették telefonon mester, hogy őfelsége és a magas kormány elindult és pár percen belül ideérkezik.

Magister Köszönöm Malacoda. Kérlek ezen a nagy napon állj fokozottabb mértékben rendelkezésemre.

Malacoda Jóban, rosszban uram, ahogy félmillió év óta. Ideges vagy.

Malacoda A te lángeszed dicsősége ez, mester. Te vagy a pokol Marconija.

Magister Kevés.

Malacoda Te vagy a pokoli Edison.

Magister Még ez is kevés.

Malacoda Te vagy a poklok Leonardo da Vincije.

Magister Ez már beszéd, de hagyjuk a lírát, hidegvér. Ezer szem, nyugodt kéz, s hozzá az új frakkom. Nem vagyok elhanyagolt szobatudós, a zseni legyen szép kívülről is. A parfümöm?

Malacoda Bódító és hódító.

Magister Szintetikus. Magam kevertem. Sokkal intenzívebb, mint az igazi záptojás. Kénhidrogén és ammóniák. Csoda büdös, mi?

Malacoda Elragadóan büdös, mester.

Magister Köszönöm ezt a kis hízelgést, Malacoda. Jól esik, de most munkára. Ultima ispezione, final inspection. Scarmiglione, Alcihino, Calcabrina, Cagnazzo, Barbariccia, Libicocco, Draghignazzo, Ciriatto, Graffiacane, Farfarella, Rubicante.

Ördögök Dohog a tűz, lobog a láng, előre tűz fiai, munkásság,

a szén és vas, az anyag a mi szülőanyánk.

Dohog a tűz, lobog a láng, mesterünk műve közös nagy munkánk,

a starthoz kész, várja már a bemutatást.

Malacoda Maestro Dante adta a nevünket, méltók lehetünk rá,

gépek büszke uraivá.

Ördögök Dohog a tűz, lobog a láng, korom és füst utat az égig szánt,

hirdetvén az ördög örök diadalát.

Szilajon zengjük hát társaim a munka dalát.

Magister Technikusok, fűtők, rendben van-e minden?

Ördögök Igenis mester, rendben mester.

Magister Billentyű és lengettyő, tolattyú és dugattyú?

Ördögök Igenis mester, rendben mester.

Magister Kelepek, telepek, szelepek? Alapok, kalapok, falapok?

Ördögök Igenis mester, rendben mester.

Magister Simul, nyomul, mozdul, tolul, fordul minden?

Ördögök Simul, nyomul, mozdul, tolul, fordul, mester.

Adjutáns Vexilla prodeunt Regis inferni.

Malacoda Vexilla prodeunt Regis inferni.

Rex Hec est clara dies, clararum, clararum, clara dierum.

Hec est festa dies, festarum, festarum, festa dierum.

Vexilla prodeunt Regis inferni. Vexilla prodeunt Regis inferni.

Zászlótartók Hec est sancta dies, sanctarum, sanctarum, sancta dierum.

Rex Vexilla prodeunt Regis inferni.

Zászlótartók Sancta dierum.

Magister Hódolattal üdvözlöm ő pokoli felségét. Hatalmas uramat, ki megtisztelte szerény munkám hajlékát, és figyelmével tünteti ki hosszú munkásságom kiemelkedő eredményét.

Adjutáns Őfelségét érdekli a találmány,

s reméli nem csupán vásári mutatvány.

Amit ő kíván, nem holmi csinálmány,

pokolfajzat dicsősége világszám.

Őfelsége kifejezett óhaja,

mellőzzük a protokollt a pokolba,

Ezért azt mondja, ne is ragozza,

térjünk rögtön a dologra.

Magister Felség óhaja parancs. Így hát felséges uram, magas kormány engedelmükkel röviden ismertetni fogom találmányom lényegét. Én egy

emberrontó gépet csináltam. Műszaki neve Psychocorruptor. Psyché

Rex, Adjutáns Bravo, bravo, bravo.

Rex, Adjutáns Bravo, bravo, bravo.

Adjutáns Őfelsége kívánja, hogy részletezze,

miből van összetéve az ön csodagépe.

Pár szóban, s persze konkrétan,

adja elő mi, mennyi és honnét van.

Magister Van ebben minden, felséges uram, de itt

nem üres szó az, hogy "minden",

minden, de minden van ebben a gépben!

Ha felségteknek van türelme hozzá,

picinyke részét elmondhatom annak,

mi benne ég, forr, mozdul, fordul,

simul, hajlik, lendül, visít, csikordul!

Van benne ólom és nikkel és ezüst is,

bádog és átok - mit gramofon zeng,

kénsav és gleccserjég, drótkötél, festett kép,

nappali zsivaj és esteli csend.

Van benne durhigany, platina, tolattyú,

fogideg, esővíz, öröm és bú,

ópium, nátrium, lórum és glicerin,

zenekar, zivatar, szövet és szú,

csikóbőr, csigaház, csizmaszár, csillagpor,

fókusz és kókusztej, fúró és tű,

kompresszor, konnektor, pálmabor, madártoll,

fékpofa, tűzifa, gyanta és fű,

gyopár és izzadság, rozsda és szőr,

elefántpata és oroszlánbőr,

kastély és palota, villa és bodega,

dologház, alváz és kéjgáz...

Pajzsmirigy, magaslift, lőpor, és kockakő,

disznófej, anyatej, csavar és cső,

gyapjú és hamuzsír, lakat és ajakpír,

siralom, sóhaj és lélekerő,

tengerpart, hegy és völgy,

topolya, korhadt tölgy,

harag és szenvedély, árnyék és fény,

lengettyű, csengettyű, röppentyű, herkentyű,

napsugár, holdvilág, északi szél,

dicséret, leirat, csűrés és csavarás,

toklánc és csontváz és trópusi láz,

zománc és románc és sírás és kacagás,

szerelem, ölelés, megcsalatás...

Minden, mi kapcsol és minden, mi bont,

minden, ami erősít, s mind, ami ront,

ami csak éltet, s ami csak pusztít,

minden, mi rémit, vagy csábit...

És ez csak ezernyi része az egésznek,

annak, mi benne csikordul, cseng,

mozdul és fordul, torzul és tágul,

szédítő pályát ír, kering és leng...

És felséges uram, a gépem beszél!

Bocsánat felség, az izgalomért...

Ördögi vérem, tüzes, vad kéjjel,

lobot vet, lángol a teremtő láztól,

mert van benne valami még,

anélkül hitvány földi eszme lenne:

felséges uram: ember van benne!

Rex Ember?

Magister Preparált emberek. Rubicante!

Rubicante Mester...

Magister A bábukat!

Rubicante Igenis mester!

Magister A bábuk a jégen vannak, szervezetük nem bírja a mi klímánkat, mert ezek rab testek és lelkek.

Preparált emberek. Bábuk, akik élnek, szépek és szörnyűek.

Van, kiben három szív ver, a másik csak érzék, ideg.

Részei ők a gépnek, és mégsem gépek.

Kés szabta testük, megtörte lelküket,

gyógyszer és hipnózis, bűnös élvezet.

Van, ki a múltba réved, a másik mindig felejt,

részei ők a műnek, a bábuemberek.

Létük puszta játék, a fájdalmuk szerep,

drótok, kódok, fények vezérlik léptüket.

Mindért engem illet, a dicsőség s a gyűlölet,

hisz én adtam mindnek a formát, s a lényeget.

részek ők a műben és részek belőlem.

És most hozzátok Mimát.

Nézd sátán felség, íme itt van ő,

a szép, a rossz, a vágyott, végzetünk a nő.

Láng gyúl fel bennem ha nézem, egy szentet kéjenccé tesz,

kétezer év kellett hozzá, de most kész s tökéletes.

Salome igéző teste és Duse tehetsége,

Johanna szenvedélye, és Lillit éneke.

Dívák és szajhák, költök s zenészek,

Attilák s Borgiák vére kering ereiben.

Szívéhez még egy szívet, s dupla idegrendszert,

kapott ő és így lett élő műremek.

Adjutáns Őfelségén úrrá lett az ámulat,

bámulta a bámulatos bábukat.

Magister Felség, és ő?

Adjutáns Őfelsége úgy találja megnyerő,

szemre is feltűnő a kis bábunő.

De őfelsége kíváncsi a nevére,

s hogy néhány perces bemutatót megér-e?

Magister Én Mimának hívom, latinul komédiásnőt jelent.

Felség, óhajtod látni, hogy mit tud?

Adjutáns Őfelsége kívánja.

Magister Méltóztassanak figyelni. Bemutatom, hogy tud szeretni.

Mima Úgy szeretlek, mint egy istent, meghalok teérted én.

Csókold sebesre a szomjas számat, ne kímélj.

Végzetem vagy, úgy imádlak, párod vagyok, s rabszolgád,

vágyom rád vagy tűzben égek, csókolj hát.

Magister Most pedig, ha megengedik, bemutatom, hogy tud gyűlölni.

Mima Gyűlöllek hitvány féreg, gyűlöllek te rút,

gyűlöllek, tönkre teszlek, pusztulj tőlem.

Gyűlöllek, minden egyes porcikám utál,

nincs nálad undorítóbb ellenségem.

Pusztulj, gyerünk pusztulj, gyerünk pusztulj.

Magister Felség, most egy kis mutatvány. Gyűlölet és szeretet gyors váltakozása.

végzetem vagy, úgy imádlak,pusztulj, gyerünk pusztulj, gyerünk pusztulj.

Magister És most közömbösség válik.

Mima Tőlem ugyan jöhet-mehet, tehet-vehet bármit,

bánom is ha fel is fordul, hangyányit se számit.

Felkötheti magát édes, borotvával, az se vészes,

kínlódik vagy gyorsan vége, mindegy.

Magister Most hazudni fog.

Mima Gyereket akarok tőled, gyereket akarok tőled, mucikám.

Csoda milyen anya lennék, te meg az a pici csöppség, gyere már.

Egy gyermek, csakis tőled, tegyél hát anyává macikám, ne vacilálj.

Egy gyermek, csöpp kis gyermek, nem kell a pénzed, egy kisded amit

kérek, hát ne lazsálj.

Magister Lássuk az ellenkezőjét.

Mima Nem akarok gyereket, csak gyereket ne, kérlek,

hát így se tudok megélni, azt minek az a féreg.

Elrontaná az alakomat, egész nap csak bőgne,

moshatnám a pelenkákat tejbepapit főzve.

Hát nem járhatnék moziba se, táncolni se főleg,

hát nem akarok gyereket tőled.

Magister Nézzünk egy más példát.

Mima Utálom az ékszert, soha nem is hordtam,

fúj ez a gyöngysor nem kell.

Vedd meg édes azt a kis gyöngysort,

ha nem kapom meg, meghalok.

Tudod jól, hogy imádom az ékszert,

mit tegyek, hisz nő vagyok.

Egy smaragdért mit megtennék,

és azt hiszem, hogy közben el sem pirulnék.

Hát vedd meg édes azt a kis gyöngysort,

ha nem kapom meg, belehalok.

Magister Házasság.

Mima Nem megyek feleségül hozzád, szívem úgyis a tiéd,

ne emlegess anyakönyvet, oltárt, hisz nékem a csókod is elég.

Ha nem vesz rögtön feleségül, megcsalom, hogy belekékül,

elvette a lányságomat, épphogy elmúltam tizenhat.

Nem ússza meg másképp csak ha elvesz, így lesz, nincs más kiút.

Magister Nehéz helyzetben gyorsan feltalálja magát.

Mima Jenő, te örült vagy, az ajtót töröd rám,

Ödönnel gyanúsítasz, ölj meg inkább.

Jenő, te örült vagy én nem bírom tovább,

hozd csak a revolvered ölj meg, lőjj.

Jenő, te örült vagy, te féltékeny bolond,

ez lett a végzetünk, jaj el kell vesznünk,

Jenő, te örült vagy, de lásd hogy szeretlek,

nem bánom legyen vége, haljunk együtt,

ölj meg hát, csak ölj meg hát,

legyek én az első, kérlek.

Várj, csak várj, várj, csak várj.

Előbb én lőlek le téged.

Magister Nevet..... Sír..... Táncol..... Voilá.

Rex, Adjutáns Bravo, bravo, bravo.

Adjutáns Őfelsége vállalja, csak mondja meg,

hogy a kiválasztás miképp megy.

Magister Nagyon egyszerű. Nagyítólencsével rávilágítunk a földi élet egy-egy picinyke pontjára, szétnézünk a világon a derék emberek közt, s kiválasztjuk azt, aki a legromlatlanabb, legtisztább, legbecsületesebb, legjámborabb. Azt lehozzuk ide, és beledobjuk a malom garatjába. Természetesen férfit, mert nőt rontani olyan volna, mint sót sózni, olajat zsírozni, mézet cukrozni, tűt szúrni, kardot vágni, jeget hűteni, napot melegíteni.

Adjutáns Őfelsége egyet ért, de ennyi érv

ehhez a tézishez úgy véli épp elég.

Az idő pénz a pokolban is,

túl sok lesz a poén és a poézis.

Adjutáns Lássuk!

Feleség Isten hozott én jó uram, hogy vártam rád.

Tanító Mit hoztam nézd, csokornyi szép kerti virág. A gyerekek adták...

Feleség De kedvesek...

Tanító És milyen jó tanulók! Színjeles mind...

Feleség Így becsülik...

Együtt a tanítót.

Feleség Százennyit is megérdemelsz te aranyember. Fáradt vagy, mond?

Tanító Éhes vagyok, édes szívem.

Feleség Hozom a leveskét angyalom.

Tanító Tanítani biz ez jó. Ilyen szép pálya nincs is hasonló.

Együtt Csak szív kell, csak szív kell hozzá, nem számít, hogy hány év megy rá.

Feleség És néked van szíved.

Tanító Az ám, hazám.

Együtt Csak szív kell, egy jó szív csupán.

Tanító Szeretnek mind a gyermekek.

Feleség Derék dolog.

Tanító Ma reggel is a dagadt Kiss felbosszantott.

Viszketett ám a nádpálcám, de nem vettem elő, nem én.

Pár szelíd szó ilyenkor többet ér.

Együtt Csak szív kell, csak szív kell hozzá, hány gézengúz vált angyallá.

Tanító Oly jó lenni jónak.

Feleség S te jó ember vagy.

Együtt Csak szív kell, csak szív kell, jó nagy.

Feleség Ülj asztalhoz tálalok,

Tanító Ínycsiklandó illatok,

Feleség Egy kis leves,

Tanító Milyen leves?

Feleség Találd ki! A kedvenced.

Tanító Talán biz ez...

Feleség Borsóleves.

Tanító S a tészta...mondd,

Feleség Csurgatott.

Tanító S az a sok kis golyó?

Feleség Az mind borsó.

Tanító Borsó? Milyen borsó?

Feleség Milyen borsó? Borsó.

Tanító Ne járjon a szád, a tényeket közöld,

borsóból van kétféle is, száraz is meg zöld.

Feleség Esküszöm hogy ez zöldborsó és friss,

Tanító Zöld neked a körösztanyád. Most már hazudsz is?

Penész ízű konzervborsó, jól láttam.

Feleség Lejártam a lábamat a csarnokban.

Hoztam primőr borsót, kóstold meg hát, kóstold.

Tanító Ne járjon a szád, vidd a levesed,

legjobb, hogyha moslékba megy, büdös és hideg.

Épp olyan üres akár a fejed

ne vadíts, mert olyat teszek, megemlegeted.

Feleség Hazajössz a csúnya, undok kölyköktől,

mintha talán én tehetnék mindenről.

Mérged rajtam töltöd, dúlsz-fúlsz mint egy hörcsög.

Tanító Ostoba vagy és lusta, tudta ezt jól az anyám,

Feleség Nők után jársz, te szoknyavadász.

Tanító Ne pofázz vissza te hitvány.

Ezt a kőkemény, száraz borsót egy vagyonért sózták rád.

Máskor spórolsz, garasoskodsz, pipifakszos vagy mondják.

Lám a hózentrágeremet te lajhár mára sem varrtad meg.

Épp Napóleonról tanítottam, mikor a nadrágom leesett rólam.

Kilátszott a lukas alsógatyám,

röhög rajtam most is az egész osztály.

Feleség Nem volt rá időm, borsóért mentem.

Zoknidat mostam, állónap főztem.

ha nem fogod be, én fogom be te kis nyavalyás.

Feleség Legszebb éveim adtam neked én.

Tanító Hol van az már? Megy az idő, rusnya vagy és vén.

Feleség Hazajössz és egész éjjel horkolsz csak.

Tanító Ha rád nézek már ásítok, egy hordó vagy.

Feleség Miért is mentem hozzád?

Tanító Rosszabb, mint egy kórság.

Feleség Szívtelen, undok fráter.

Tanító Vasfogú vén csataló. Undorító, tűzbevaló, tyúkeszű, ringy-rongy.

Feleség Tapló.

Tanító Te Kudelkáné.

Feleség Te Sobri, te Matuska Szilveszter.

Tanító Fulladj bele a levesedbe

Feleség Meglásd az isten megver.

Tanító Nesze.

Feleség Ne üss.

Adjutáns Mester!

Magister Parancsol?

Adjutáns Őfelsége úgy érezte nem kell több,

ez a tanító úr egy komisz dög.

Épp elég aljas és parlagi,

rajta a géppel se lehet rontani.

Már a nagy Dante is megírta,

az ilyen magától jut a pokolra.

Ha már így alakult és az idő is fut,

jómagam is azt javaslom ugorgyunk.

Magister Sajnálom felség, pedig olyan jól indult, ahogy a virágot hozta azzal a mafla pofájával. Már azt hittem, hogy ez a mi emberünk. Hát ha megengedik akkor talán majd másfelé keresgélünk. Stop. Kérem alássan, volna itt egy erkölcsös, komoly férfi.

Adjutáns Miféle?

Magister íHivatalnok.

Adjutáns Nem rossz. Milyen hivatala van?

Magister Postatiszt.

Adjutáns Azok egyszerű, derék emberek szoktak lenni.

Magister Ez a főpostán ül vasárnap délután. Nagyon szeretik a főnökei. Tegnap volt a jubileuma, ezüst evőeszközt kapott a kollégáitól és egy albumot. Imád szájharmonikázni.

Adjutáns Lássuk!

Magister Otthon vagy a hivatalban?

Adjutáns A hivatalban.

Öreg szolga Jónapot kívánok.

Postatiszt Jónapot, mi tetszik?

Öreg szolga Lehet-e ajánlott levelet feladni?

Postatiszt Ma nem is lehet máshol, csak itt a főpostán,

vasárnaponként csak mi nyitunk ki.

Öreg szolga Ehun van csak elébb kiszuszogom magam,

bizony már 87 éves vagyok.

S lám a Gellért hegyrül gyalogszerrel gyüvök,

pendelyes koromtul cseléd vagyok.

Postatiszt Éltesse az isten, üljön csak le szépen,

szusszanjon hát elébb, itt a víz. Igyék.

Épp most hozták frissen, jó dunaviz kérem.

Öreg szolga Köszönöm szépen, jólesett. Isten fizesse meg.

Postatiszt Örülök, hogy jól esett.

Adjutáns Hát bizony ez nagyon tisztességes ember.

Magister Magam is úgy gondolom.

Öreg szolga Kiszuszogtam magam, tessék kérem itt van

szép köteg levél és mind ajánlott.

Postatiszt Adja ide.

Öreg szolga Fogja.

Postatiszt De hisz ez hat darab!

És mert ötöt meghalad kell a consignatio.

Öreg szolga Jaj mi az a consignatio?

Postatiszt Egy papiros, egy jegyzék, de két példányba tessék,

az összes feladót és címzettet.

Nevük, címük sorban, jól olvashatóan,

szabály szerint biz ám, mert kell a rend.

Öreg szolga Ez öt levélnél nincsen?

Postatiszt Ötnél ez még nem kell, ötöt még magam veszek jegyzékbe.

A postakönyvbe rovat szerint, ugye, sajátkezűleg írom be.

Öreg szolga És hatot már nem?

Postatiszt Nem.

Öreg szolga Mért nem

Postatiszt Mert ez itt a szabály, tegye, amit kell,

a neveket és címeket csak írja oda fel.

Öreg szolga Kérem alássan, én nem tudok irni..

Postatiszt Vigye hát a feladóhoz az majd kitölti.

Öreg szolga Olyan nagyon messze van a Gellért hegy,

mire ide visszaérek éjfél lesz.

Postatiszt Ez itt a főposta, éjjel-nappal nyitva.

Ostoba, lusta vénség, fél egy kis sétától.

Öreg szolga S ha itt kimegyek, oszt ott begyüvök és úgy adok egyet a hatból?

Postatiszt Azt hiszi tán, hogy rávesz, hogy megszegjem én a szabályt?

Öreg szolga Ha segít már rég kész lehetnénk.

Postatiszt Hát csoda, hogy rohad az ország?

Öreg szolga Azért tették ide, hogy kiszolgálja a kuncsaftot.

Öreg szolga Kikerget kegyed egy öregembert? Az apja lehetnék...

Postatiszt Te csak hagy az apám. Majd adok is én.

Öreg szolga Miket beszél? Hát kicsoda ön?

Postatiszt Eltűnj ám, nesze.

Öreg szolga Ne üss.

Adjutáns Mester!

Magister Parancsol?

Adjutáns Őfelsége szerint ez a postatiszt,

nemhogy túl precíz, de zsarnok is.

Szabály szerint fogjuk öt majd lehozni,

ezer évig fog az üstben rotyogni.

Mivel kiderült közben, hogy milyen ember,

így bár nehéz szívvel, de kijelentem: ez se jött be.

Tovább kell keresnie mester!

Magister Mit csináljunk kérem, pechünk van. Nagyon nehéz ám igazi jó embert találni. De találunk kérem. Addig nem megyünk haza, amíg nem találunk, még ha mindnyájan itt alszunk is. Stop. Kérem szépen, egy fiatal erdész, a természet embere. Megpróbáljuk?

Adjutáns Lehet.

Magister Szelíd fiú, egyszerű ember, szerény ember. Csöndesen éldegél egy

házikóban ez erdőszélen.

Adjutáns Szeretik?

Magister A felesége imádja.

Adjutáns Szép a felesége?

Magister Se szép, se csúnya. Érdekes.

Adjutáns Nézzük hát meg.

János Elmúlt hét, és nincs még sötét, pár nap talán, és itt a nyár.

Hosszabb már a nappali fény, jó, ha az ember az erdőn jár.

A szótlan fák, a rengeteg, szeretem, óvom őket.

Juliska Szeretni jobban úgysem lehet, mint ahogy én szeretlek téged.

Édes szép, férjem uram, te vagy lásd, a mindenem.

De kapsz is ám olyan vacsorát, király sem ehet ilyet sohasem.

Hajnal óta talpon vagy, mi történt, mondd merre jártál?

János Reggel korán már imádkoztam, és dolgoztam az édesanyám házán.

Aztán elvittem az alvégre a beteg vadőrnek,

a csibehúst, mit te adtál ebédre.

Könnyek között köszönte az öreg Rezmegi.

Juliska Megáld az isten érte.

János Aztán kihoztam a kóterből a vén Zsiga cigányt,

aki megint rőzsét lopott éjjel.

Adtam neki a magunkéból néhány ölnyi fát.

Juliska Megáld az isten érte.

János A cipőmet is néki ígértem...

Juliska Mindezt azért, mert rőzsét lopott?

János Szegény ember hogy volna bűnös, megígérte többé nem lop.

Adjutáns Mester!

Magister Tessék.

Adjutáns Ez kitűnőnek mutatkozik.

Magister Azért nézzük csak még egy kicsit.

János Aztán megírtam egy levelet a Balog Fercsinek,

tudod, hívott minket Szent Istvánkor Pestre.

Megírtam, hogy túl sok ott a lárma meg a szmog.

Juliska Isten ments.

János Majd csak megleszünk mi kettecskén a tiszta ég alatt,

patak partján, kerek erdő mellett,

esténként a tűzhely előtt meg is ölellek,

Juliska Megáld az isten érte.

János Aztán, ahogy ballagok a fák közt lódobogás veri fel az erdőt,

Adjutáns Hopp!

Magister Parancs!

Adjutáns Figyeljünk csak!

Juliska A szép grófnét, aki szerelmes beléd,

a szép grófnét, kinek senki nem elég.

János Azt írta, ha jönnék, otthagyná a férjét,

Juliska Fúj, csupa érzékiség volt,

János fúj, csupa romlottság,

Juliska sújtsa az átok,

János csalja a grófot,

János, Juliska verje az ég a cédát.

János Fúj, csupa érzékiség,

Juliska fúj, csupa romlottság,

János, Juliska néki csak rongy a hitvesi hűség,

eldobja, mint a kapcát.

János Megláttam, hát gyorsan, mint egy macska

felmásztam egy fára és elbújtam.

Keresett ám, jött, és jobbra-balra nézett,

de odaföl nem, ahol én voltam.

Sehogy nem talált rám, de lapultam is szótlan,

végül aztán felpattant a pejkóra,

s nagyot sóhajtva meg is sarkallta,

és visszavágtatott, fel a kastélyba.

Adjutáns Bravo, ez egyre jobb lesz.

Magister Kitűnő, de még egy kicsit nézzük.

Juliska Én drága hűséges uram,

János nem adnálak én oda téged, a világ legszebb grófnéjáért.

Büszkén mondom, nem láttam én asszonyt,

se fürödni, sem táncolni még.

Juliska Te drága komoly, te. Aztán, mit csináltál?

János Aztán takarékba tettem a megspórolt kis pénzem,

hogy vehessek egy gyűrűt neked szép zöld kövekkel.

Tudom jól, hogy arra vágyol hosszú ideje.

Juliska Megáld az isten érte.

Adjutáns Hát kérem ez nagyszerű.

Magister Magam is azt hiszem.

Juliska Pihenj hát egy félórácskát, hozom mindjárt a vacsorát.

János Mit főzöl én drága szép asszonykám?

Juliska Tejfeles rakott káposztát.

János O, te kedves, drága lény, a káposztád maga az élet.

De ugye nem eszünk mink sok süteményt,

mert biz a torkosság az vétek.

Mily boldog nyugalom, jó kis pipa, szép csöndes este,

dolgos nap öröme a kis rigók dala, s a rakott káposzta.

Magister Rakott káposzta?

Juliska Tegnap délben megvettem, langyos tejben dinszteltem,

lábaskámban eltettem a káposztát.

Sonkácskát szét vagdaltam, pörköltszaftban forgattam,

s hogy megfőtt rögvest ráraktam a káposztát.

Fél kiló finom rizs, fokhagyma két gerizd,

darált hússal alkotja a rizskását.

A kásám és a pörköltem lassú tűzön pörköltem,

nyakon öntve tejföllel a káposztát.

Magister A rizskását, a rizskását, langyos tejben dinszteli a rizskását,

a káposztát, a káposztát, nyakon önti tejföllel a káposztát.

Juliska Drága, dolgos édes uram, János zálogod a szívem,

bármit ád a földkerekség, János te vagy nékem minden.

Mosok rád és főzök neked, vagyok hü cseléded,

minek szó, te úgyis érzed, Jánosom meghalok érted.

Szaftocskám ha felrottyan megvadítom sódarral,

ízesítem tárkonnyal a káposztát.

Akkor elkezd suttyogni, levedzeni, rotyogni,

ilyenkor kell kivenni a káposztát.

Lássuk csak hamar átteszem, s jó tüzes tepsiben

megforgatom s teszek rája kolbászkát.

A kolbász mellé szalonnát, ólommentes paprikát

teszek még és kész a rakott káposztám.

Magister A pörköltet, a pörköltet, oldalasból készíti a pörköltet,

a tejfölnek, a tejfölnek, rázúdítja vastagját a tejfölnek.

Juliska Drága, dolgos édes uram, János zálogod a szívem,

bármit ád a földkerekség, János te vagy nékem minden.

minek szó, ez úgyse érti, a végén még meg is döglik érte.

Kolbásszal, kolbásszal, a tetejét is körberakja kolbásszal,

szalonnával, szalonnával, mi eggyé sült a tepsiben a kolbásszal.

A káposztát, a káposztát, így csinálja a jó rakott káposztát.

Adjutáns Őfelsége lelkülete felderült,

úgy véli az erdész a mi emberünk.

Alkalmasnak találja és ajánlja,

fussanak máris a nyomába.

Magister Így hát rajta fogjuk kipróbálni a gépet.

Calcabrina, Draghignazzo értementek, idehozzátok. Andiamo ragazzi.

Calcabrina, Hej, hej, indulunk, futás, hej, hej, menni kell.

Draghignazzo Hej, hej, ennyi az ukáz, gyorsan fogjuk el.

Hej, hej, kézben a hurok, hej, hej, harcra fel.

Hej, hej, cimbora figyelj, kapjuk el!

János Gazemberek, segítség, vadorzók!

Draghignazzo Ne ordíts!

Calcabrina Velünk jössz!

János Rablók, segítség, mit akartok tőlem?

Draghignazzo Ne ordíts,

Calcabrina Mondom, ne ordíts!

János Hova hurcoltok, segítség!

Draghignazzo Tömd be a száját!

Calcabrina Már betömtem.

Draghignazzo Fogd meg!

Calcabrina Fogom.

Draghignazzo Vigyük!

Calcabrina Gyerünk!

Calcabrina Hej, hej, megvan a koma, hej, hej, győzelem.

Draghignazzo Hej, hej, János útra kel.

Magister Felséges uram, ki pokoli kormányunk

vasökle, bölcse és vezére vagy,

jelentem alássan kommandónk úton van,

hozzák az emberünk, győzelmünk nagy.

Öt, aki ártatlan, jószívű, romlatlan

hozzák, hogy malmomban elronthassam.

Szorgalom, becsület, vallásos érzület,

megtörik, elillan, összeroppan.

Íme hát vizsgát tesz végre a találmány,

előtted vizsgázik felséges úr.

A korruptor magnus megkezdi munkáját,

álom és képzelet határán túl.

Mit nekünk távolság, évmilliók,

erő és tudás csak ördögi jog.

A jóból itt gonosz lesz, sátáni eszme ez,

látni az emberek gyarlók.

Már csak egy néhány perc,

s emberünk köztünk lesz,

kazánom felfűtve, lobog a tűz.

Részünkről minden kész, jöhet a jó erdész,

meghajlik, elfajzik, akárhogy küzd.

Zúg a gép, csikordul, fordul és reng,

szívemben poklunknak himnusza zeng.

Ördögi vérem tüzes, vad kéjjel

lobot vet, lángol a teremtő láztól,

mert így lesz csak teljes a gyönyörűség.

Így lesz majd teljessé művem, a gép.

Felséges uram! Élő ember lesz benne.

Végre!

Rex A nagy mű készen, a gép forog

s az alkotó, a lángész íme nem pihen.

Munkád a példánk, az ördög így lesz óriás.

Nálunk az erő és tudás.

Retteg majd tőlünk ég és föld,

rettentő eszménk testet ölt.

Lelket ront, pusztít évmilliókig,

hódoltat s hódit.

Vexilla prodeunt regis inferni.

Retteg majd tőlünk ég és föld,

Lelket ront, pusztít évmilliókig,

hódoltat s hódit.

Vexilla prodeunt regis inferni.

Vexilla prodeunt regis inferni.

És most mester, köszönöm a pezsgőt is,

hosszú nap ez, s a Rex is csak egy ördög.

Folyton megjelenni, folyton szerepelni,

ó, hogy gyűlölöm ez ördögi kört.

Volt nekem még gyermekként egy álmom,

sztár leszek, ki énekel és táncol,

máig nem tudom, mért is lettem király.

Volt nekem sok éven át egy álmom,

az életem két táncos lábon járom,

örült big band szól, ez az én muzsikám.

Van most is egy jó kis kvázi házimozim,

Csábít parkett és flaszter,

ha vásznon ropja Fred Astaire.

Bár lennék sztárvendég a Broadway Siegfriedéknél,

Hol kreppharisnyás frakkos slepp

körbeáll és vár a sztepp.

Volt nekem egy régi-régi álmom,

néha még most is újra látom,

mit nekem hatalom, trón, ha a színpad vár.

Máig nem tudom, mért is lettem király.

Örült big band szól, ez az én muzsikám.

Steve Spielberg tíz filmet forgat snúrba velem,

értem együtt kilincsel a Metro, a Goldwin és a Mayer.

Lloyd Webber csak nekem ír egy új musicalt,

S égből bombáz egy-egy szereppel

A Bernstein és a Hammerstein.

Volt nekem egy el nem múló álmom,

az életem én táncos lábon járom,

örült vad zene szól, a jazz az én muzsikám.

Én legyek, ki mindhalálig táncol,

az élet így egy ördögi álom,

jöjj, hát indul a show.

Pardon, szólít a kötelesség. Hozzátok a kitüntetést.

Téged illet a gyémántokkal ékített kénkőbűzös nagy vasvilla rend.

Dicsfényed büszke napja ez, kormányunk íme kinevez.

Mától Magister, államminiszter legyen a címed.

Vexilla prodeunt Magister inferni.

Vexilla prodeunt Magister inferni.

Ördögök Halleluja, halleluja, halleluja, hallelu,

Dies irae, dies illa halleluja, hallelu,

Solvet saeclum in vasvilla, halleluja, hallelu,

Dies irae, dies illa halleluja, hallelu.

Halleluja, halleluja, halleluja, hallelu,

Dies irae, dies illa halleluja, hallelu,

Solvet saeclum in vasvilla, halleluja, hallelu,

Dies irae, dies illa halleluja, hallelu.

Rex Lángész lakik uram önben,

Magister önben uram nem különben.

Rex Ki ránéz önre lehet bámész,

látnia kell, hogy ön egy vátész.

Magister Vátész népe sose retirál,

Rex így lesz fegyver a tudomány.

Ördögök Halleluja, halleluja, halleluja, hallelu,

Dies irae, dies illa halleluja, hallelu,

Solvet saeclum in vasvilla, halleluja, hallelu,

Dies irae, dies illa halleluja, hallelu.

Halleluja, halleluja, halleluja, hallelu,

Dies irae, dies illa halleluja, hallelu,

Solvet saeclum in vasvilla, halleluja, hallelu,

Dies irae, dies illa halleluja, hallelu.

Magister Lasciate ogni speranza.

Malacoda Hagyjatok fel minden reménnyel.

Magister Felséges uram, félmillió év munkája áll itt befűtve. Tettre készen, ma végre megmutatja tudományát pokoli művem, a vörös malom. Rubicante a bábukat be a malomba. Hozzátok Mimát. Stop, mozdulj, helyedre! Most jöhet az ember.

János Jaj, jaj, jaj, végem van, uramisten, hova jutottam?

Draghignazzo Csönd!

Calcabrina Kuss!

János Hol vagyok? Az urak talán angyalok?

Draghignazzo Ön ugyan mástól kérdi, de megmondom:

ön a pokolban van, s ön az én foglyom.

János Miatyánk, ki vagy a mennyekben... hát mégis pokolra kerültem?

Calcabrina Kérem, kérem, ne ordítson, és ne fohászkodjon folyton.

Egy óra múlva talán otthon lesz.

János Ébren vagyok, vagy álom ez?

Mért hurcoltak ide, mit akarnak tőlem?

Draghignazzo Én nem lennék ennyire kíváncsi.

Calcabrina Inkább legyen olyan gáláns és fogja be a száját.

Együtt Fogd be a szádat, Jancsi!

Magister Nos, Malacoda megvizsgáltátok-e rendesen?

Malacoda Igenis mester. Máris átesett a teszteken.

Ez itt a páciens röntgenképe, ez a vérnyomás vizsgálata,

ez a Wasserman lelete, s ez a hőfok grafikonja.

Ez a nedveinek elemzése, a reflexek eredményei,

az elektrokardiogrammja, s ez itt a teszteket összegzi.

Magister A röntgenképen szívtágulás látható. Szívmozgató áramok 114-ről
115-re.

Malacoda Farfarella!

Farfarella Farfarella.

Magister Melegvérű, ám de jól fagyasztható. A hűtőkészüléket 45 és félre.

Malacoda Scarmiglione!

Scarmiglione Scarmiglione.

Magister Vérnyomása szinte máris jó. A kis turbina vissza 2 és egy negyedre.

Malacoda Cagnazzo!

Cagnazzo Cagnazzo.

Magister S hogy megelőzhető legyen a krízis, jöjjön egy kis lelki analízis.

Il paciento. Hány éves?

János 32.

Magister Hegyen született?

János Alföldön.

Magister Vallásos?

János Igen.

Magister Szereti a pénzt?

János Jó, ha van.

Magister Szülei élnek?

János Az édesanyám.

Magister Szereti?

János A világon a legjobban.

Magister Volt Párizsban?

János Soha.

Magister Jó tanuló volt?

János Színjeles.

Magister Volt szerelmes?

János Hát ugye kérem...

Magister Volt szerelmes?

János Igazából nemigen.

Magister Ön fára mászott a grófné elől.

János Így volt kérem.

Magister Nem bízott az érzékeiben?

János Hát ugye kérem nem lehet elég óvatos az ember.

Magister Ön a feleségének zöld köves gyűrűt ígért.

János Derék asszony és én szeretem.

Magister Köszönöm, készen vagyunk. Most pedig beprogramozom az adatokat a

gépbe.

Főáram áttétel 64, 48, kéjvággyal töltve az érzéki góc,

turbina, váltócsap, nyitva a fedőlap, két adag népharag serkentőt kap.

Karakter katéter negatív térben, defektor, kompresszor hatezer amper.

Sandaság kavernák,feltöltés indulhat,pimaszság, mi az már, kettes furat.

Szívjóság szektorból undokság faktorból, ötezres lökettel mizantrofort.

Kárhozat, áthozat, főtábla hármas gomb, tisztesség ritkító kritikus pont.

És felséges uram, mit nem láttak még, az aljasságjelző zajkészülék.

A gépbe tett ember, ha rosszat cselekszik, harsogó harangszó jelzi.

Ha szánna egy csöpp kis figyelmet rám,

Malacoda!

Malacoda Yes, sir!

Magister Mond egy mondatot, amelynek a végén valami aljasság van.

Malacoda Van ugye anyja és apja egy gyermeknek, óvják, táplálják,

szereznek mellé dajkát s tanítót, s lesik minden szavát.

Aztán egy szép nap a gyermek felnő, s mert kevés a zsebpénz neki,

az örökségért anyját, apját egy baltával fejbeveri.

Magister Kifogástalanul működik, tehát indulhatunk. Rubicante, play!

Rubicante Ready.

Magister Action!

hej, hej, hej, éhesek a vasparipák.

Dohog a tűz, lobog a láng, ércfalat izzad a forróság,

hej, hej, hej, szénporosan szép a világ.

Magister Vigyétek hát Jánost a megkísértő helyre!

Ördögök Igenis mester!

János Segíts Uramisten!

Calcabrina Ne ugráljon, kérem!

Magister Indulhatsz a fénnyel!

Ördögök Igenis mester!

János Segíts uramisten!

Magister Kelepek, telepek, szelepek? Alapok, kalapok, falapok?

János Mi lesz velem itten, segíts uramisten!

Magister Fordul a malomkő, indul a kísérlet.

János Türkiz, topáz, rubint, zafír,

mit fényben fürdet száz gyertyaláng.

Mily csillogó szép ékszerüzlet,

gyémánt nyakék, ezüst kitűző,

smaragdkő, aranylánc, valódi gyöngy.

Fénylő csodák, már szédít s fáj a csillogástok,

gyűrűk, de hány, csak zöld kövesből százat látok.

Bár itt volnál én jó Juliskám,

mindig ilyenre vágytál.

Mindet néked adnám, bárcsak volna pénzem hozzá,

ne lennék oly átkozott szegény.

Ezt megvenném. Hogy örülnél néki kincsem,

mit tegyek, ha nincsen rávalóm, sok millióm.

Tízmillió, hisz ennyi pénz nincs földön, égen.

Ha százévig dolgoznék, ha gürcölnék én nappal, éjjel,

úgysincs elég. Nincs hát, nem is lehet.

Ennyi sok pénzem nékem úgysem lesz.

Magister Pedig bizony lesz még, hamarabb, mint hinnéd. Malacoda, a casinót.

A bűnre még csak félkész, második kísértés.

Malacoda Igenis mester, rendben mester.

Magister Rubicante, a bábukat.

Rubicante Igenis mester, rendben mester.

Malacoda Urak és úrhölgyek, hamar az új tétet,

Játékosok Jeremy, mért állsz ott, igyekezz!

Piros és 31, feketén duplázd meg.

Urak, én megjátszom ugyanezt.

Malacoda Felemelt tétre megy a játék,

lemarad lordom, mire vár még.

Játékosok Senora Montez a zsetonja,

Baroness kérem ön a vendégem.

Rouge, noir, manque,

Mind Nézd, hogy fénylik, nézd hogy csillog, bűnös nagy kerék.

Játssz, ha vesztesz, játssz, hisz mindent visszanyerhetsz még.

Játssz míg bírod, játssz míg egy nap sorsod lesz a tét.

Malacoda Rien ne va plus.

Mind Pörög még a golyó, de most célhoz ér. Nyert, nyert, nyert!

János De hisz én nem tettem, hogyan is nyerhettem,

különös játék ez, mi lehet?

Játékosok Micsoda outsider, ugyanazt mégegyszer?

Fennhagyott mindent, így mire megy?

Malacoda Uraim újra megy a játék,

Játékosok Monsieur Milton mire vár még?

Tegye fel, Mister! Ez itt minden,

ez az egy frank utolsó pénzem.

Malacoda Faites vos jeux.

Játékosok Rouge, noir, manque,

Mind Nézd, hogy fénylik, nézd hogy csillog, bűnös nagy kerék.

Játssz, ha vesztesz, játssz, hisz mindent visszanyerhetsz még.

Játssz míg bírod, játssz míg egy nap sorsod lesz a tét.

Malacoda Rien ne va plus.

Mind Pörög még a golyó, de most célhoz ér. Nyert, nyert, nyert!

János Hogy történt ez, kezem reszket, arcom tűzforró,

úgy mondják, hogy mind az enyém, e sok-sok millió.

Mennyi mindent megvehetnék, maradna is bőven,

egyszerre hogy megváltozna egész életem.

Mind Nézd, hogy fénylik, nézd, hogy csillog, bűnös nagy kerék.

Játssz, ha nyertél, játssz még több pénzt, újra nyerhetsz még.

Játssz míg bírod, játssz míg egy nap sorsod lesz a tét.

Malacoda Rien ne va plus.

Mind Pörög még a golyó, de most célhoz ér.

János Nyertem, nyertem, nyertem!

Koldusasszony Fiatal úr, szánjon meg, nyomorult, bús vénséget.

Ne riassza el csúf arcom, könyörüljön hát és dobjon pár fillért, pár fillért.

János Mit akarsz, te ringy-rongy asszony?

Ne siránkozz, menj és dolgozz ahelyett, hogy koldulnál!

Takarodj, mert rendőrt hívok, az ilyennek fogház jár.

Koldusasszony Nagyságos úr irgalmat, két unokám éhen halt.

Nyomorunknak terhét hordom, könyörüljön hát és dobjon

pár fillért, pár fillért.

János El az útból ocsmány némber, azt hiszed tán loptam pénzem,

megdolgoztam érte én.

Nézd csak mennyi, ennyit együtt úgysem láttál még,

Koldusasszony Kegyelmes úr, szánjon meg.

János Szép új bankók, jó helyt vagytok, áldott milliók.

Koldusasszony Kegyelmes úr, szánjon meg.

János Mért is hittem eddig, hogy a pénz nem boldogit,

nem adok, takarodj, mind-mind az enyém.

Magister Fösvény lett.

Ördögök Halleluja, avaritia, győzött hát a fösvénység,

halleluja, avaritia, már a kezdés milyen szép.

Egy kis pénztől hogy megszédült, elkövette lám a bűnt,

ahogy azt előre tervezte s jelezte zseniális mesterünk.

Adjutáns Őfelsége gratulál és úgy látja,

a mi malmunknak sehol nincs párja.

AVARITIA, zene a fülnek az avaritia.

Magister S most, jöjjön a végzet: Mima.

Láng gyúl fel bennem ha nézem, egy szentet kéjenccé tesz,

kétezer év kellett hozzá, de most kész s tökéletes.

Mima Meglátnom önt s megszeretnem egy pillanat műve volt, érzem,

gyönge a nő, jajt rebegő, sóhaj egész szívem.

Te hős, te talpig férfi, te karcsú szép ember,

ha nincs remény itt véget ér az életem.

János De hát mit akar tőlem?

Mima Hogy megszabadíts láncaimtól, hogy birtokold testem-lelkem,

hogy megmenekíts árnyaimtól, egy lehess szívemmel.

Te kékszakáll, te tigris, ölj meg, de előbb szeress,

az illatod, a pillantásod mind-mind végzetes.

János Gyönyörű hölgy, ön téved, ha játszik is csak velem,

a játékkal is elkésett, hisz van feleségem.

Mima Köszönöm, köszönöm, tudom ez mind igaz, tudom,

és azt is tudom, hogy még nem szeretsz,

de szeretni fogsz nagyon. Úgy bizony.

Szánd meg a szenvedőt, szánd a szomjazót,

a szívem tőled lázbeteg, de meggyógyít egy csók.

János Szédült vad szenvedély, játék, de szép,

egyszerre csábit és rémit, mi jön még?

Mima Szánd meg a vakmerőt, kit hív egy messzi fény,

adj kék eget, adj szárnyakat, hogy szállni tudjak én.

János Ne hagyj el tisztaság, őrizz, vigyázz,

Elgyöngít bárkit, már őrit e láz.

Magister Most mássz a fára a nő elöl, ha tudsz.

Ördögök Hej, hej, ha tudsz.

Mima mért menekülsz, mért kínozol, miért rejted szíved?

Szó nem elég, szó megaláz, már csak a csókod kell.

János Hű feleség, otthoni táj vár reám, engedj el!

Mima Felejtsd el hitvesed,

János ő vár rám,

Mima felejtsd el azt a nőt,

János meg nem csalnám,

Mima csókolj,

János mért kínzol,

Mima csókolj,

János nem bírom,

Mima mért vonakodsz, mondd, csókolj,

János megfojt a forróság,

Mima csókolj,

János mért engem,

Mima csókolj,

János így nem kell,

Mima tépd le ruhámat, mindent megkapsz,

János mért nem jó más,

Mima tiszta vagy, mint az ég,

János hisz férfi van száz,

Mima nélküled elvesznék,

János mind megkapnád,

Mima csókolj,

János mért csábítsz,

Mima csókolj,

János mért szédítsz,

Mima én gyönyörűm csak csókolj,

János eltölt a bűnös vágy,

Mima csókolj,

János áhítlak,

Mima csókolj,

János szomjazlak,

Mima reszket az ajkad,

János kergess el,

Mima jöjj hát,

János mondd, hogy nem,

Mima nincs a földön asszony,

János nincs kegyelem,

Mima forróbb, izgatóbb,

János nincs senkisem,

Mima bárki várjon otthon

János csakis te létezel

Mima értem elhagyod,

János buja testeddel,

Mima nincs a földön asszony, ki téged így kíván,

János nincs senki más,

Mima, János csókolj hát én érzem, más nem kell soha már,

szikrát szór az égbolt, tombol fönn a hold,

János felgyúl

Mima, János felgyúl majd, ha ajkunk végre egybe forr,

János csupa tűz, lobogás, ragyog minden,

Mima, János nincs több földi asszony, múltad bármi volt,

a boldogság, az élet lesz egy édes csók.

Magister Szikrát szór az égbolt, tombol fönn a hold,

felgyúl majd, ha ajkuk végre egybe forr.

Az édes bűn a végzet lesz az első csók,

az édes bűn a végzet lesz az első csók.

Mima A boldogság, az élet lesz az első csók.

Magister Buja lett.

Ördögök Halleluja, impudititia, győzött hát a bujaság,

halleluja, impudititia, fülöncsipték Jánoskát.

Halleluja, halleluja, a kis nőtől begőzölt,

halleluja, halleluja, János ez a buja,

János ez a buja, Jánoska puhára főtt.

Adjutáns Őfelsége csodálata nőttön nő,

több, mint kitűnő a kis bábunő.

IMPUDITITIA, öröm a szívnek az impudititia.

Magister János bent a koptatóban, jól fogják a hengerek. Odahaza a kis Juliska belebőg a káposztába. Cosi fan tutte.

Juliska Hideg már a tűzhely, a szívem is kihűlt,

eltűnt egy perc alatt a régi életünk.

Szomorú karosszék, jó gazdád hol jár?

Elment ő és ránk itt csak a bánat vár.

Vén kakukkos óránk, mától ki húz fel?

S kihez bújjak ágyunkban, ha kint az éj neszel?

Ki dalol majd reggel a rézlavór felett?

Senki nem tud választ, égig ér a csend.

Fűszagú nyáridő, kék tiszta ég, hozd vissza öt.

Merre jár, merre hol, oly nagy a föld.

Surranó játszi szél fújta el tán lépte nyomát.

Hisz híre sincs és csak a néma nincs vesz körül, az terül ránk.

Nyitva áll az ajtó, a ház is vár reád,

érted sír a jószág kint, a kert, az út, a fák.

Mért mentél világgá, hol keresselek?

Senki nem tud választ, égig ér a csend.

Adjutáns Lám, lám a jó Juliska,

úgy indul a pokolba, mint turista.

Csomagja nincs, csak egy láboska,

abba van a Jancsinak a káposzta.

Magister Most pedig nézzünk egy vígoperai helyzetet, egy szerelmi három,

illetve négyszöget, amelyben hazudni fog.

János Tedd el, a tiéd mind, költsd köntösre, harisnyára.

Mima Amiket majd leszaggatsz rólam, te drága.

Alfonz Bravo, bravo, bravo. Ez szép tüzes őszinte csók volt.

János Ön netán a férje?

Alfonz Nem, nem. Mégcsak az kéne.

Mima Ö a legjobb barátom, a legjobb barátom, ő a legjobb barátom, Alfonz.

János Alfonz?

Mima Alfonz.

Alfonz Alfonz.

Mima Szeresd Alfonzot édesem, szeresd Alfonzot nagyon.

János De hogy jött ez be ilyen hirtelen?

Alfonz Hátul a tapéta-ajtón.

Mima Mókus megijesztettél. Szeresd Alfonzot kedvesem,

jó barátod lesz ő neked, hát szeresd Alfonzot mindenem.

János Én mindenkit szeretek.

Mima Én nem, de ő speciel szeretem.

Bármi baj van Alfonz itt van, ervet kohol, közbelép,

nem okoznak gondot neki, ravasz, ügyes, hideg, okos, számító és szép.

Alfonz Úgy látom soros szeretője ön e forró vérű asszonynak,

János Szánom őt, kívánom, de ilyen piszkos dolgot ránk ön nem foghat.

Alfonz Szereti? Szereti?

János Nem hazudhatok.

Alfonz Szereti?

János Igen.

Mima Csöngettek. Na ez az uram lesz.

Bújj el János, bújj el, bújj el János, bújj el.

János Hazudni és bújkálni én nem tudok.

Mima Bújj el az istenért, tönkre akarsz tenni?

Alfonz Bújjon be a ruhák közé!

János Nem bújok.

Mima Bújj el!

János Nem bújok.

Mima Bújj el!

János Nem bújok.

Mima Bújj!

János Nem.

Alfonz Hajaj, baj lesz, ez egy féltékeny tigris. Gyorsan bújjon el ide.

Mima Jó estét, édesem, jó estét, Bélucim, te csöngettél olyan sokáig?

Malacoda Mima, te céda, mért nem nyitottál ajtót idáig?

Mima Béla te örült vagy, te féltékeny bolond,

nődet, ki él-hal érted folyton kínzod.

Malacoda Más lettél, nyugtalan vagy, mi történik itt?

Új ruhák, új harisnyák, eljársz mindig.

Mima Új ruhák, új harisnyák? Csupa régi rongy.

Esküszöm bolond vagy, hát nem hagysz nyugton.

Malacoda Most is hogy megrémültél, halljam ki van itt?

Mima Esküszöm nincs itt senki. Jézus, Bélus, menj onnan a pisztollyal!

Malacoda Hát mért félsz, ha nincs itt senki?

Mima Csak Alfonz és egy másik úr, épp hozzád jöttek Béci.

Malacoda Kicsoda ön?

Alfonz Énvelem jött. János fiatal politikus.

Malacoda S mi ez a pénz, kié ez itt?

Mima Esküszöm, nem az enyém.

Malacoda Még szép, hogy nem a tiéd, de akkor kié?

Mima Alfonzé.

Malacoda Ne hazudozz, Alfonz halljam!

Alfonz Én hoztam valóban, de Jánosé a pénz,

indul a választáson, reklámköltség.

Ön itt egy potentát, épp ezért vagyunk itt.

Legyen a kortesünk a pénz nem számit.

Jánoska győzni fog s mi megtollasodunk.

Malacoda Úgy értsem, ezt a pénzt...

Alfonz Önnek hoztuk.

Mima Béluskám, na látod már, hogy miért is jöttek hozzánk.

Malacoda Túl szép lett a történet, de drágám ez hazugság.

Mima János hazudj, neked tán hisz.

János Mért hazudnék?

Alfonz Egyedül ön mentheti meg.

Mima János!

János Ne kérd!

Malacoda Halljuk tehát, önnek hiszek.

Mima Hazudj, legyen szíved!

János Így igaz ez, enyém a pénz, Alfonzzal hoztuk önnek.

Magister Hazug lett.

Ördögök Halleluja, mendatia, győzött hát a hazugság,

bűnre bűn jön egyre, újra, szépen züllik Jánoskánk.

hinda handa elragadta, rajta hagyta piszokját,

ördögmódra megdolgozva János a kis hazug,

János a kis hazug, Jánoska csak így tovább.

Adjutáns Őfelsége önfeledten élvezte,

ahogy bement a csőbe az emberke.

S hogy Jánosban a malma mennyi kárt tett,

frappánsan hozta e csöppnyi kvartett.

Míg minket a kísérlet izgalma fűt,

elkövette Jancsi a harmadik bűnt.

MENDATIA, dalol a lélekhez a mendatia.

Magister Most pedig csaló lesz.

Malacoda Aljas banda vagytok, még találkozunk.

Alfonz Elvitte a pénzt.

Mima Elvitte, jaj.

János Menjünk innen, levegőre vágyom.

Mima Bérelj kocsit.

János Miből? Egy fillérem sincs.

Mima Méghogy én gyalog járjak, mit képzelsz te kisfiam,

ha nincs hát szerezz kölcsön, ne nézz, mint a moziban.

Vannak kik rabolnának, ölnének is miattam.

János Mima, te drága, ne beszélj így kérlek.

Mima János nekem pénz kell, nercbunda és ékszer, ez az én életem.

Tannenbaumnál láttam egy gyöngysort.

Alfonz O Tannenbaum...

Mima Ha nem kapom meg, meghalok.

Alfonz Meg ám.

Mima Tudod jól, hogy imádom a smukkot,

Alfonz A smukkot...

Mima Mit tegyek, hisz nő vagyok.

Alfonz Az ám.

Mima Ahogy Éva közölte Keplerrel,

Alfonz Madách...

Mima János, nekem pénzre volna szükségem.

Szerezz pénzt és hozd azt a gyöngysort,

ha nem kapom meg, belehalok.

S gazdag lesz újból Jánosod.

János Jánosi részvények? De hisz ezek...

Alfonz Hamisak. Ez a lényeg.

János Ilyet én nem, ilyet én soha.

Alfonz Dehogynem. Mimáért mindent.

Most Kátai a sláger, hát szétfutunk a hírrel,

hogy Kátaiék épp most vannak tönkremenőben.

Lesz szép hatás, a tőzsde bagázs őrjöng,

hisz veszélyben a pénz, pénz, pénz.

Együtt Adok Kátait, veszek Kátait,

adok Kátait, veszek Kátait.

Csődbe Kátai, bukik Kátai,

csőd, csőd minden bukik.

Alfonz Kátairól ennyit hát, most bagóért is eladják,

de nézzük, hogy lesz hozzá pénz, pénz, pénz.

Mima Jánosiért 16,

Alfonz Jánosiért 18,

János Jánosiért 20, 30, 40. Jánosi.

Alfonz Máris megneszelték, jönnek, mint a döglégy,

vegyünk rá egy lapáttal, ezt fokozni kell még.

Mima Jánosiért 200,

Alfonz Jánosiért 2000,

János és 10000,

Mima és 100000,

Alfonz így három millió.

Mima Egy villát nekem a János hegyen.

János Meglesz szívem,

Alfonz de most kapcsolj rá.

Együtt Adok Jánosit, veszek Kátait,

adok Jánosit, veszek Kátait,

adok Jánosit, veszek Kátait,

így, így te adsz én veszek.

Az ember kissé alátol és minden megy már magától,

s így lesz egyre több a pénz, pénz, pénz.

Adok Jánosit, veszek Kátait,

adok Jánosit, veszek Kátait,

adok Jánosit, veszek Kátait,

így, így te adsz én veszek.

Alfonz, Mima A siker titka csalni kell, gyorsan mindet adjuk el,

Alfonz és máris dől hozzád a...

Mima máris dől hozzád a...

János csak csalni kell és dől a pénz, a pénz, a pénz.