|
Kagome álma
Higurashi Kagome 2006.06.22. 10:21
Kagome álma
by Higurashi Kagome
Véleményeteket várom a következő e-mail címre: higurashikagome7@freemail.hu
2. fejezet: Újra együtt
 Inuyasha a faluban, egy kerítésen üldögélve megérezte Kagome közelgő illatát. Erre ő is elkezdett futni. Amikor hatalmas ugrásából a földre érkezett,hogy újabb hatalmasat szökkenjen, maga előtt látta Kagomét. Mind a ketten mozdulatlanul álltak egymás előtt, mindaddig, míg a miko elkezdett a hanyou felé rohanni. Szorosan átölelték egymást. Kagome sírva ezeket a gyengéd mégis magabiztos szavakat hallatta:
- Inuyasha szeretlek!
- Én is Kagome! Mindennél jobban. El akartam neked mondani, de…
- Tudom, én is el akartam neked mondani, de nem volt hozzá bátorságom.
Inuyasha levette kimonója felső részét, és a lányra terítette.
- De te így meg fogsz fázni. – aggodalmaskodott Kagome
- Engem most már csak te érdekelsz, az életemet is odaadnám érted!
- Ó Inuyasha, én is bármit megtennék érted! – ismét átölelték egymást, de Kagome szavai hallatán Inuyashának is könnybe lábadtak a szemei.
- Jobb lesz, ha most már elindulunk. – szólt Inuyasha
- Igazad van. Menjünk!
Aztán kézen fogva elindultak. Amire a faluba értek, már mindenki aludt. Két ház volt a kis csapatuknak odaadva. Eredetileg úgy volt, hogy fiúk-lányok külön házba, de már Sango és Miroku együtt aludtak, és már nem akarták őket felkelteni. Így hát egy házba kellett aludniuk.(nem is volt számukra olyan nagy baj ^_^) Lefeküdtek aludni.
Reggel Kagome korán kelt, mindig szerette látni a Napfelkeltét. Készített reggelit a többieknek, és segített Kaedének a teendőiben. Ezek után, már a kis csapat tagjai is felébredtek. Megreggeliztek, de egyikkőjüknek sem volt kedve ezen a napon ékköveket keresni. Mind a négyen szerelmüknek akartak élni. Közösen tehát egyhangú döntést hoztak.
Délelőtt segítettek a falusiaknak, azután megebédeltek,és délután mind a két pár máshová vette irányát. Kagome és Inuyasha elmentek csónakázni, Sango és Miroku pedig egy erdő és egy tópart találkozásánál üldögélve beszélgettek. Ami pedig Shippout és Kirarát illeti, ők boldogan látták, hogy barátaik így szeretik egymást.
- Inuyasha, én úgy örülök, hogy Sango és Miroku ilyen jól megvannak.
- Hát igen, de ez addig fog tartani, amíg meg nem lát egy szép nőt.
- Nem, szerintem ez közöttük már tényleg komoly.
- Lehet, hogy igazad van, de engem most nem ez foglalkoztat, hanem te! – azzal átölelte a lányt és megcsókolta. Kagome nem is tudta, hogy mit tegyen, hisz ez az első csók az életében. De hisz szereti Inuyashát, tehát viszonozta a csókját.
Eközben Sangoéknál:
- Szeretlek Sango!
- Tudom, hisz már mondtad rengetegszer! Én is szeretlek! – erre megcsókolták egymást. De ez már nekik a sokadik csók volt, hisz ők már régebben elmondták egymásnak az érzéseiket. – Szerinted Inuyasháék is jól megvannak?
- Minden bizonnyal! – helyeselt a szerzetes.
Kezdett esteledni. Sango és Miroku már visszaértek a faluba Naplemente előtt, De Inuyasha és Kagome még együtt nézték, egy domb tetején. Hosszas ideig csókolóztak. Igaz szerelem volt köztük. Ezt érezték mind a ketten. Lassan elindultak a faluba kézen fogva, s Kagome Inuyasha vállára dőlt.
Folyt.köv.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Inuyasha a faluban, egy kerítésen üldögélve megérezte Kagome közelgő illatát. Erre ő is elkezdett futni. Amikor hatalmas ugrásából a földre érkezett,hogy újabb hatalmasat szökkenjen, maga előtt látta Kagomét. Mind a ketten mozdulatlanul álltak egymás előtt, mindaddig, míg a miko elkezdett a hanyou felé rohanni. Szorosan átölelték egymást. Kagome sírva ezeket a gyengéd mégis magabiztos szavakat hallatta:
