Kimnowák
2004.09.03. 22:32
Rajta, fal ma, harap az éj, hasad a hangja, falakba liheg a kéj, hej, odalent elered a szoknyádba, ráváglak a zongorára, drága
rajta, hajba kap ma az éj, dagad az ajka, vérbe csókol a mély, hej, odalent csak lüktet a combod között, ahogy a gombok nyílnak s én költözök szíved alá
Torkomban dobol a ritmus A torkodban dobol a friss hús A torkomban dobol a lelked Hogy élni felejtsek el s halni merjek
Kincsem, így lettem nincstelen Nincs mögöttem Tűz, jöjj velem
Rajta, rajtakap ma az éj, ragad a száj, hazudnál hogy csak az enyém, az a kert ami lent nyárba öltözött, ahogy a kések nyílnak s én költözök szíved alá
|