Oké, írjunk egy számot, na jó
Legyen a klip -ben mondjuk egy rabló
Aki legyen nő, és orruknál fogva
Vezesse a zsarukat és néha nyafogva
És affektálva raboljon postát
És egy mozdulattal ugorja most át
A fogda falát, mert erős, mint atom
És ahogy futva elindul
Legyen a falon valami „graffiti” is
Egy jópofa rímmel, ami éppen ehhez a sztorihoz stimmel
Ahogy menekül a nő, látsszon a melle
És a térde meg a válla is legyen leverve
Csak egy horzsolás, de látsszon, hogy fáj
És rohanás közben változzon a táj
Legyen sziréna a klipben és legyen izgis
A rablónő neve meg legyen: Hisztis

Refrén: (2x)
Hisztis, a rabolónő
Hisztis, a rabolónő
Hisztis, a rabolónő
Hisztis, kirabolónő

Aztán változzon a kép, lássunk egy monitort
És egy szekrényt, amit az ajtóhoz odatolt
Hősnőnk, aki most épp a hálón
Keresi párját és néha vádlón
Nézzen az órára és legyen csend
Csak egy fekete macska osonjon bent
A szobában, ahova bújt a nő
És rohanjon körbe-körbe az idő
És újabb snittel nézzük kintről
Ahogy halkan osonva egy csomó rendőr
Körbevesz egy néma házat és vár
És látsszon a képen, hogy tele a tár

Refrén: (2x)
Hisztis, a rabolónő
Hisztis, a rabolónő
Hisztis, a rabolónő
Hisztis, kirabolónő



És a klipnek persze úgy legyen vége
Hogy a csajnak valahogy sikerül végre
Egy „enter” -t nyomni és legyen nagy fény
Derüljön ki, hogy ő egy űrlény
És ugorjon fejest a képernyőbe
Pont, amikor a szobába először lő be
Egy ideges rendőr a tűzparancs előtt
És szegény macska, akit így lelőtt
Segélykérőn nézzen a nőre
Azaz az asztalon álló képernyőre
Ahonnan nyúljon egy kéz a macskáért
És ahogy a macskához hozzáér
Változzon a macska is űrlénnyé végre
És húzzanak együtt a jó fenébe
Mi adjunk el a lemezből tízezer-százat
Amíg a rendőrök szitává lövik a házat