IV. fejezet.

Eltelt 15 év de Narakuval még csak nem is találkoztak, ami egy kicsit aggasztotta Inuyashát de, nem mutatta ki. Közben kiderült hogy Kouganak és Ayamének is született Rheival egy időben egy fiuk, Kouta, aminek Kagome nagyon örült, mivel így legalább Kouga nem szenvedet, mikor Kagome és Inuyasha összejöttek. Végül sok év után Sango és Miroku is összeházasodtak és születet egy fiuk, Miroku, aki most 10 éves. Rinből már kész nő lett, Kagoménak nagyon sokat segít a háztartásba, ő és Rheia is nagyon jó barátok lettek. Sesshomaru nagyon megszerette unokahúgát és unokaöcsét, mivel Inuyashaéknak születet egy fiúk is, aki most 5 éves és Inuyashanak hívják.

Sesshomaru adott egy kardot Rheinak ami hasonló az övéjéhez, és meg is tanította rá használni, persze Inuyashaval együtt, aminek néha az lett a vége hogy a fiúk egymás ellen kezdtek el harcolni. Rheia rendesen jár iskolába igaz délutánonként gyakorol, de még így is jobb tanuló mint annak idején anyja volt. J

Rheia ereje nem mutatkozott de így is, ha szellemek támadták meg őket vagy netán egy másik falut, akkor rendesen megállta a helyét. Ha nagy baj volt át tudott változni félszellemé, ekkor úgy nézet ki, mint Inuyasha csak lányban, de általában emberi alakban küzdött.

Ma egy nyugodt nap volt a gyerekek kint játszottak, Kagome, Sango és Ayame a vacsorát készítették. Inuyasha (nagy), Sesshomaru, Kouga, Kouta és Rheia pedig gyakoroltak. Ám hamarosan egy nyílvessző súrolta Rheia vállát.

-Áu- mondta miközben megáll és abba hagyta a gyakorlást.

-Mi a baj?- kérdezte Inuyasha, de miután meglátta a Kagome előtt becsapódott nyílveszőt, már tudta hogy ki áll a dolgok hátterében. - Kikyo, mit akarsz?- kérdezte Inuyasha az erdőből kilépő Kikyot.

- Amit mindig is akartam, téged megölni, de most hogy így elnézem meg kell ölnöm a lányodat és a fiadat is, mert neked nem lehet mástól gyereked.- ekkor már Kagome is felemelte az íját és Kikyora célzott. de már nem az eredeti helyén állt, hanem a fia előtt, hogy megvédje. Inuyasha pedig a lányuk előtt.

-Szánalmas vagy Inuyasha. Azt hiszed, hogy ezzel megvéded őt. De mindegy akkor előbb téged ölek meg- majd ki is lőtt egy nyilat de az 1 méterrel Inyuasha előtt elporladt.

-Ez meg mi volt?- kérdezte értetlenül Kikyo.

-Tényleg mi volt ez apa?- kérdezte Rheia.

-Azt hiszem te, lehet, hogy ez is a nagyapádtól kapott erők egyike- mondta Inyuasha.

-Ugye azt nem hiszed te kis liba, hogy ezzel megállítasz?- mondta Kikyo majd kilőtt egy nyilat Kagomére, aki visszalőtt a két nyíl egymásnak csapódott. Így semmlegesítette egymást a támadás.

-Kikyo tűnj el most, és akkor életben hagyunk.- mondta Inuyasha aki már a Tessaigat tartotta a kezében támadásra kész.

-Miért Inuyasha, nem akarsz velem jönni a túlvilágba, ahol együtt lehetünk örökre? Hisz megígérted vagy elfelejtetted?- mondta Kikyo.

- Nem, nem felejtettem el, de nekem itt az életem te már a múlt vagy.- mondta Inuyasha miközben Kagomére tekintett.

-Nem érdekel, velem jössz és kész. Engem nem lehet csak úgy helyettesíteni, egy kis libaával.- mondta majd ismét egy, nyílat, szegezet Inuyashanak.

-Hé ne sértegesd az anyámat, mert megbánod.- mondta Rheia majd elindult Kikyo felé.

-Rheia azonnal gyere vissza-, mondta Inuyasha de a lánya nem törődött vele

-Halottam már rólad, és tényleg hasonlítasz anyára mármint külsőleg, mert most hogy így hallgatlak teljesen más, vagy mint anya, mert ő nem tenné ezt.-

-Mit?-

-Amit te teszel most. Tönkre akarsz tenni egy családot, de nem fog sikerülni, amire már te is rájöttél, ugye?- kérdezte magabiztosan Rheia, ekkor már mindenki leengedte a fegyvert, és figyelték az eseményeket. Rheia 1 méterrel Kikyo előtt megállt.

-Azt tudod, hogy te most az én lányom is lehetnél?- kérdezte Kikyo.

-De nem vagyok az, az én anyámat Kagoménak hívják és nem Kikyonak érted?- majd felhúzta az íját és egyenesen Kikyo szívére célzott-, és most tűnj el, ha nem akarsz meghalni.-

-Rendben elmegyek, de még hallatok rólam. - mondta fenyegetően.

-Ha még egyszer meglátlak a családom közelében habozás nélkül megölek. - mondta Rheia.

Mindenki döbbenten figyelte a két nőt.

-Nem hinném, mert akkor már nem élnék- fordult ismét a lányhoz. Ekkor Rheia kilőtte a nyilát és megsebezte Kikyo vállát, ugyan ott, ahol az övé is megsérült.

-Ezt azért kaptad, hogy lássd, nem félek megölni.- mondta a lány majd visszafordult és indult a kunyhó felé Kikyo is megfordult és elment.

Ekkor Kagome és Inuyasha odafutottak a lányhoz.

-Rheia jól vagy? Mutasd a kezed!- mondta Kagome és már a lánya sérülését, nézte, közben Sango már hozta a kötszert és a fertőtlenítőt.

-Máskor ne cselekedj ilyen felelőtlenül, meg is ölhetett volna.- mondta Inuyasha mérgesen nézve lányát.

-De nem így lett.- mondta a lány, akkor egy kicsit fesziszent a fertőtlenítőnek köszönhetően majd folytatta- és egyébként, ha egyszer felhúztam azt a pajzsot másodszorra is sikerült volna.

-De nem biztos, míg nem tudod irányítani légy szíves, ne kísérletez vele, főleg ne akkor mikor valakivel 1 méter távolságban, vagy akivel harcolsz, és fegyvere van.

-Oké, akkor máskor nem teszem ilyen, de ha már itt tartunk nálam is volt fegyver-, mondta mosolyogva.

-Nem is tudom kire ütöt?- mondta kis mosollyal Kagome- de igaz, ami igaz ne íjeszges engem. Rendben? –ekkor körötte be lánya sebét.

-Ígérem-mondta Rheia- na folytatjuk a gyakorlást?

-Arról szó sem lehet, sérült a kezed, inkább pihenj egy kicsit.- mondta határozottan anyja.

-Apa?-

-Nem-

-Sesshomaru?-

-Igaza van Kagomének, ennyi gyakorlás mára elég volt.-

-Jól van, feladom, akkor inkább megyek és tanulok.-