-Igen tudok róla, Sesshoumaru…És? Engem nem nagyon izgat

-De

-Mondj egy jó okot amiért ne.

-Terhes

-Oh, hát Gayame?

-Hát…ő is…

-Na ne ettes.

-Halál komoly

-Akkor gondolkoznom kell- és leült egy kőre. Rheia pedig várt, várt, várt és még mindig várt…

-Meg van

-És mi az?

-Te

-Micsoda?- kérdezte Kouta, mintha épp robbanni készülne

-tehettem volna mást?

-Igen

-Mégis mit?

-Azt nem tudom…miért nem mondtad azt hogy mittomén, beteg vagy, vagy valami ilyesmi

-Azt nem tehettem

-Miért nem?

-Mert nem én voltam az első felmerülő Nő- és itt Sayerara és Gayamére nézett

-És őket mivel mentetted ki?- kérdezte Kihei

-Azt nem mondhatom el

-Miért nem?

-Mert…- folytatta volna de Gayame megszólalt

-Hát rólam az igazat mondta.

-Mit?

-Terhes vagyok….

-Mi?

-Gyerekünk lesz

-Jó, jó értettem- majd megölelte Szerelmét

-És Sayerat mivel mentetted ki?- kérdezte Sesshoumaru

-Azt mondtam hogy beteg.

-Aha-

-Holnap du-n megkeressük Xayetrinát és vissza szerezzük Inutaishot, és aztán…

Este van Kouta és Rheia már az ágyban fekszenek, de egyikük sem alszik még. Rheia  a hátán fekszik, Kouta pedig elfordulva tőle….

-Alszol?- nem jött válasz – Hidd el nekem is épp ugyan olyan nehéz mint neked, ha nem nehezebb…Te nem tennéd meg?

-De.

-Akkor meg?

-Nem tudom. Csak rosszul érint

-Hú de szépen fogalmaztál- majd Kouta már megfordult

-Tényleg?

-Aha, de nem áll jól szóval ne csinálj ilyet többé!

-Szemtelenkedsz?

-Én? Veled? Soha

-Értem ám- majd hirtelen elkezdte csikizni Rheiat, aki hangos kacagásba kezdett. Majd hirtelen Kouta megcsókolta

-Csendesebben, még a végén mindenki felébred- mondta suttogva, majd ismét megcsókolta.

-Akarom hogy tud én csak téged szeretlek, senki mást

-Tudom- mosolyogta- én is szeretlek, szóval holnap gondolj rám akkor…

-Másra nem is tudnék.- majd egy más karjaiban aludtak el (mint mindig…J)

Másnap délben megjelent Ameron a megbeszéltek szerint.

-Mehetünk már?- kérdezte unott hangon

-Pillanat- mondta Rheia, majd bement  a házba és adott egy puszit Miának.- Most már mehetünk- Koutaval és Ameronnal együtt útra keltek hogy megkeressék Xayetrinát. Pár óra séta után  Xayetrina megjelent előttük

-Nocsak, nocsak. Csak nem a  bátyámmal szövetkeztetek? Mit kért?

-Semmi közöd hozzá. Hol a fiam?- kérdezte Kouta

-Csak szép sorjában mindent, hol van a vőlegényem?- majd Rheia Kouta és Utána már Xayetrina is Ameronra nézett.

-Jól van egy perc, de mielőtt elkezdem, csak szólok előre hogy Hakunak kevesebb ereje lesz mint életében.

-Nem érdekes.

-Jól van akkor kezdem, menjetek hátrébb egy kicsit- majd mind a hárman legalább 2 métert mentek hátrébb. Ameron becsukta a szemei és maga elé mormolt valami. Hatalmas vörös fény jelent meg. Rheiaék nem is láttak semmit csak hallottak. Törést, zúzást, mintha az ég dörgött volna. Majd a vörös fény eltűnt és lassan  2 alak rajzolódott ki, az egyik Ameron volt a másik pedig Haku. Xayetrina egyből oda futott Hakuhoz és átölelték egymást, Rheiaék nem hallották miről beszélgetnek, mivel messzi voltak tőlük, de látszott mindkettőjükön hogy boldogak hogy újra együtt lehettek. Ameron egy kövön ült, mivel eléggé kifáradt. Pár perc semmit tevés után megunta dolgot és oda ment Xayetrinához, a vállánál fogva maga felé fordította

-A felénk eső részét az alkunak mi teljesítettük. Hol a fiam?- kérdezte dühösen

-Ott- majd egy pontra mutatott Kouta mellet ahol pár pillanat múlva megjelent Inutaisho. Kouta és Rheia egyből odament hozzá.

-Jól vagy?- kérdezte Kouta

-Igen, de mi történt? Egyik pillanatban még az ebédet ettem aztán itt voltam.

-Semmi sem történet, minden rendben van- majd szorosan magához ölelte fiát. Pár pillanat múlva észre vette hogy valaki figyel őket, Ameron volt az.

-Figyelj édesem, anyunak most van egy kis elintézni valója holnap majd sokat játszunk rendben?-

-Ühüm. Apa ma játszol velem.

-Persze- majd Kouta felvette a fiát, és Rheia felé fordult, és megcsókolta.- holnap találkozunk.- majd elindultak haza felé, Rheia nézte őket ameddig el nem tűntek a szeme elöl, majd odasétált Ameronhoz

-Mehetünk.

Kouta az ágyában feküdt de nem aludt pedig a délutáni játszás egy kicsit kifárasztotta őt. Mióta mindenki alszik nem tud másra se gondolni csak Rheiara, meg arra az Ameronra.

Forgolódott össze vissza. Aludni próbált de mihelyst lecsukta szemét Rheiaékat látta. Hamarosan fel is kelt. Lement a konyhába inni. Ott ült egészen addig míg zajt nem hallott  kintről kiment megnézni hogy mi az.

Rheia volt az