Tápanyag visszapótlás: Szakmai szempontok alapján Magyarországon, különösen az elmúlt évtizedben a nitrogén műtrágya felhasználásában aránytalanul és indokolatlanul meghatározó szerepet töltött be az ammónium-nitrát. A termelők szűkös anyagi lehetőségeiket mérlegelve, szakmai szempontokat hátra sorolva arra törekedtek, hogy az egy kilogramm nitrogén hatóanyagra jutó fajlagos költség a lehető legkisebb legyen, és ezt alapvetően az ammónium-nitrátban találták meg. Valójában a felhasznált nitrogén hatóanyag közel háromnegyede ammónium-nitrátból származott. Hazánk talajadottságai és kémhatás viszonyait figyelembe véve (a mezőgazdasági terület közel kétharmad része savanyú, vagy gyengén savanyú) az ammónium-nitrát térnyerése indokolatlan volt. Az ammónium-nitrátra kivetett 11 600 forintos import pótvám, amit május 1-jétôl felvált az EU pótvám - az orosz ammóniumnitrátra tonnánként 47, az ukránra pedig 33 euró - előre vetíti annak az árnyékát, hogy a jövôben alacsony árakkal nem számolhatunk. Ez viszont azzal az elônnyel jár, hogy a műtrágya választás során szakmai szempontok kerülhetnek előtérbe. Az utóbbi időben történt ammóniumnitrát okozta balesetek és terrorcselekmények ráirányították a figyelmet annak tárolási, szállítási veszélyeire, amely miatt e termék térnyerése folyamatosan szűkül. Magyarország mezőgazdasági területeinek elsődleges műtrágyája a mészammon-salétrom, - amely az inertanyagtól függően a kalciumon kívül, amennyiben nem finomra őrölt mészkővel, hanem dolomitporral elegyítik az ammónium-nitrát oldatot, - még a savanyú területeken oly kívánatos magnéziumot is tartalmaz. Nem robbanásveszélyes, szállítása és tárolása során nincsenek megkötések és az ammónium-nitrátnál kevésbé higroszkópos. A keresztesvirágú növényeken belül, területarányánál fogva meghatározó az őszi káposztarepce kén igénye. A növényvizsgálati eredmények egyre gyakrabban jeleznek kénhiányt. Ebből arra lehet következtetni, hogy a légköri savas ülepedéssel sem jut elegendő kén a talajba. Míg a ´70-es és ´80-as években egyeduralkodó volt a szuperfoszfát felhasználás mind választékban, mind mennyiségben, addig a kénhiány nem merült fel. Az elmúlt 10-15 évben a foszfor műtrágyázás visszaszorult, ezen belül a korszerűtlennek számító szuperfoszfát műtrágya felhasználása szinte megszűnt. Nyugat-Európában a repce kéntrágyázása bevett gyakorlat és a kénes ammóniumnitrát felhasználása évről-évre növekszik. A repcetermesztők figyelmébe ajánljuk a DASA névre hallgató szlovák import műtrágyát, amely az ammóniumnitrátnak és az ammónium-szulfátnak a kettôs sója, 26 százalék nitrogén és 13 százalék kéntartalommal. A foszfor trágyázás alacsony szintje miatt a talajok foszforellátottsága csökkent, amely magával vonzza a foszfor-szolgáltató képesség csökkenését is. Amennyiben a talaj felsô 30 centiméteres szántott rétegében, pl. 100 ppm ammónium laktát oldható foszfort mérünk, akkor hozzávetôlegesen mintegy 400 kilogramm ammónium laktát oldható foszforral számolhatunk, azonban a talaj oldatban aktuálisan csak 0,5-1 kilogramm található, amely a növények számára azonnal hozzáférhetô. Ha a talaj foszfor-szolgáltató képessége csökken, akkor ezen talajoldatban lévô foszfor utánpótlásának sebessége kérdôjelezôdhetô meg. Ebbôl adódóan elôfordulhat olyan eset, hogy a növény által felvenni kívánt foszfor mennyisége több mint, amennyit a talajoldatban rendelkezésre áll, illetve pótlódni tud. Ebben az esetben termés, illetve minôségcsökkenéssel kell számolni. Megoldás lehet e szakmai probléma kezelésére a fejtárgyával kijuttatott friss foszfor. Különösen a kalászosok és repce esetében kiváló fejtrágya, de tavaszi kiegészítô trágyaként a kapások alá - napraforgó, kukorica - mérlegelendô használata. Ajánljuk termelôinknek a 2003. év végén engedélyezett 27 N, 5 P2O5 tartalmú import terméket. Ez a műtrágya fejtrágyázáskor a talaj felszínén csapadék hatására feloldva a nedvességgel a felsô 5-10 centiméteres aktív gyökérzónába mozogva a talajoldat foszfor koncentrációját növelve könnyen felvehetô friss foszfort jelent a növények számára. A nitrogén műtrágyák közül a nitrogén oldatok térnyerése várható és szükségszerű. Nem véletlen, hogy miközben Nyugat-Európában az össz nitrogén hatóanyag felhasználás csökken, ezen csökkenô mennyiségen belül a nitrogén oldat aránya évrôl-évre nô. A nitrogén oldatban mind a gyorsan, mind a lassan ható nitrogénformák jelen vannak, kiegészíthetôk kénnel, foszforral, mikroelemekkel. Nagyon nagy elônyük az egyenletes kijuttathatóság, nem képzôdik megsemmisítésre váró göngyöleg, alacsony az élô munkaerô igénye, tárolásával, szállításával kapcsolatosan nincsenek különleges elôírások. A jövőben a versenyképesség szempontjából meghatározó lesz a költséggazdálkodás. A nitrogénoldatok magukban hordozzák a kapcsolt műveletek lehetôségét, például gyomirtó szerek fejtrágyázással egy menetben történô kijuttatását, valamint a kapás növények alá a bedolgozásos gyomirtó szerekkel való egy menetben történô kijuttatását. A kétmenetes kijuttatáshoz képest hektáronként 2500-3000 forint megtakarítható. A termelők nincsenek irigylésre méltó helyzetben, hiszen nap, mint nap újabb és újabb kihívásoknak kell megfelelniük, sok esetben a szakmai megoldásokra nem jut elegendő idejük. Munkatársaink szakmai felkészítése és szolgáltatásaink kialakítása során arra törekszünk, hogy az IKR hírnevéhez méltóan a termelôkkel együtt gondolkodva keresse a számukra legmegfelelőbb megoldást, ezért tápanyag-visszapótlási kérdésekben is kérjék ki szakembereink véleményét. Nagy Lajos