Gyilkos kukorica - Magyarországot is ostromolja a GMO-lobbi A genetikailag módosított (GM) növények „gyártói” dörömbölnek az Európai Unió kapuján, és már elérték határainkat is. Kérdéses, hogy a magyar kormány meddig akar ellenállni azoknak a világcégeknek, amelyek hatalmas összegeket kaszálnak az új tulajdonságokkal bíró növényeikkel. Egy szellemes mondás szerint két maghoz nem kellett volna hozzányúlni: az atommaghoz és a sejtmaghoz. Az előbbi óvás mellőzésének eredménye lett az atombomba és sok százezer halott. A másik mag az élet kódját tartalmazza, ezért sokszorosan felelősen kell bánni vele. A tudomány kíváncsi, próbálja minél alaposabban megérteni az élet lényegét. Ezért a sejtmagot is „feltörték”, de hogy az így szerzett tudást mire használják, az csak a következő nemzedékek életében fog kiderülni. Az Európai Unióhoz való csatlakozás feltételeként hazánk a közép-kelet-európai országok közül elsőként alkotta meg 1998-ban a géntechnológiai tevékenységről szóló törvényt, amely a Magyar Tudományos Akadémia javaslatára meghatározta a géntechnológiailag módosított szervezetek (GMO) hivatalos elnevezését. A törvény hatályba lépése óta Magyarországon kizárólag kísérleti vagy kutatási célra engedélyezték GM-növényfajták telepítését, szigorú biztonsági intézkedésekkel, maximum 100 négyzetméteres területen, úgy, hogy a kísérletek után a növényeket meg kell semmisíteni. Milyen is a géntechnológiailag módosított élő szervezet? Olyan élőlény, amelynek sejtjébe új tulajdonságért felelős, idegen gént juttatnak mesterségesen. A módszer „molekuláris klónozásnak” is felfogható. A bejuttatott idegen gént szaporodása során a sejt saját génjeivel együtt megsokszorozza, és továbbörökíti az utódsejtekbe. A módszerrel lehetőség nyílt nem rokon fajok génjeinek átültetésére is. Épp ebben különbözik a genetikai módosítás a klasszikus nemesítés gyakorlatától. A mezőgazdasági célú géntechnológiai módosítás szorosan kapcsolódik az élelmiszer- és takarmányiparhoz, mivel az így létrehozott új növények élelmiszerek vagy takarmányok alapanyagaként szolgálhatnak. Az első GM-növényt 1984-ben állították elő, azóta 60 különböző fajon – az összes főélelmiszer-alapanyagon – végeztek génsebészeti beavatkozást, és vonták őket termelésbe. 2003-ban a világon mintegy 68 millió hektáron termesztettek GM-növényeket. A fő termelő az Egyesült Államok, itt termelik a génkezelt növények kétharmadát, Európa részesedése csupán 100 ezer hektár. Az Európai Unió sokáig teljesen elzárkózott a géntechnológiával kezelt növényektől, a világtermelésben való minimális részesedést csupán a kutatási parcellák eredményezték. 2004-ben azonban hígult a szabályozás: Brüsszel megadta az engedélyt a génkezelt csemegekukorica behozatalára. Így jelenleg a hazai szabályozás szigorúbb, mint az unió központi előírásai. Azonban a puhítás hazánkban is megkezdődött. Gyurcsány Ferenc és Kóka János kutatók kíséretében tavaly az Egyesült Államokban járt, ahol az amerikai génlobbi megpróbálta meggyőzni őket, hogy ügyük mellé álljanak. Azóta Kóka János gyakran emlegeti a biotechnológia előtt álló nagy jövőt, a társutasok közül pedig többen a géntechnológiai módosítások propagálói lettek. Az MTA martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézete szerződést írt alá az amerikai Monsanto biotechnológiai céggel – ez a világcég állítja elő a GM-növények döntő hányadát, és ennek megfelelően kiváló laboratóriumokkal, szakembergárdával, no meg számolatlan mennyiségű pénzzel rendelkezik –, hogy a hazai kukoricafajtákba ültessenek a kukoricamolynak ellenálló gént. Ez azért meglepő, mert hazánkban igen kicsi az a kártétel, amit a kukoricamoly okoz. Ugyanakkor a kukorica molyellenes védőhatása erős kockázattal jár. Hazai kutatócsoportok megvizsgálták az említett GM-kukoricát, és kiderült, hogy a megengedett határértékhez képest 2000-3000-szeres mennyiségben található benne a kukoricamoly elleni méreg. Kiderült, a génmódosítással azt már nem tudják szabályozni, hogy csak éppen annyi rovarölő anyagot termeljen a növény, amennyi a kukoricamolyok megöléséhez szükséges. Ráadásul a beültetett gén az emlősök bélflórájában található baktériumokat is a méreg termelésére ösztönzi. Gráf József miniszter ezért a kutatók eredményeire hivatkozva nemet mondott a genetikailag módosított növényekre, ugyanakkor a kormány még mindig nem vonta vissza a parlament elé erőszakolt módosító javaslatát. A magyar gazdák attól félnek, hogy a magyar gabona, kukorica, dohány eladhatatlan lesz a nyugati piacon, ha rávetül a génmódosítás árnya. Hiába választanák el a kísérleti növényeket védősávokkal a hagyományos parcelláktól, a rovarok és a szél a GM-növények pollenjével szennyezné a hazai fajtákat. Különösen a biogazdálkodók és a méhészek félnek a szabályok puhításától, hiszen az ő termékeiknél alapvető feltétel a természetesség. A felelősen gondolkodó gazdák ezért az országban több helyen kialakítottak olyan termőterületeket, ahová deklaráltan nem engednek bevinni semmiféle GM-növényt – ha esetleg a kormány mégis megváltoztatná a szabályozást. Ilyen terület például Hódmezővásárhely és környéke, valamint a Dunántúl egy része. Sokszor nyilvánosságra hozta eredményeit Pusztai Árpád professzor, aki a skót tudományos akadémia tagja, hogy azon kevés nemzetközi kutatási eredmény szerint, amelyet nem tudott befolyásolni a GM-lobbi, a GM-paradicsommal, szójával, burgonyával, kukoricával és borsóval etetett kísérleti állatokon gyomor-bélrendszeri elhalásokat, máj- és hasnyálmirigy-károsodásokat figyeltek meg. Más hazai kutatók – mint említettük – a Monsanto „önvédekező” kukoricájáról bizonyították be, hogy a beültetett idegen gén átkerül az azt elfogyasztó élőlény bélbaktériumaiba. Hogy ezután mi történik, még nem lehet tudni, mivel ezek a vizsgálatok évtizedeket vehetnek igénybe. Magda Sándor, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke szerint nem jelentenek veszélyt a GMO-k, ugyanezt állítja több, ezzel a kérdéskörrel foglalkozó neves kutató. De hogy ezt honnan tudják olyan biztosan, nem árulják el. Hiszen senki nem tudhat biztosat, amíg még csak a kutatások legelején áll a világ. Addig mindenesetre jobb óvatosnak lenni, és nem sietni a géntechnológia bevezetésével. Akkor sem, ha az amerikai génlobbi most még sokat áldoz arra, hogy rávegyék a még érintetlen országokat – így Magyarországot is – a kísérleti szerepre, amelynek végén a kezükbe kerül az egész világ agrárpiaca. Hankó Ildikó