Hólabda”-korszakok és üvegházhatás

Jó 750 millió évvel ezelőtt a Föld légkörének szén-dioxid-tartalma hirtelen csökkent, a hőmérséklet pedig drámai zuhanásba kezdett. Egész bolygónkat elborította a hó és a jég, amely visszaverte a Nap melegítő sugarait, s ez további eljegesedéshez vezetett. Harvardi kutatók szerint ezt az úgynevezett „hólabda”-korszakot egy, a maihoz nagyon hasonló globális felmelegedés követte, amelyet akkor egy természetes eredetű üvegházhatás váltott ki. Ez mentette meg a csírázó földi életet a teljes kipusztulástól.
A kutatók namíbiai sziklákban talált szénlerakódások elemzésére alapozzák feltételezésüket. A Science-ben megjelent cikkükben leírják, hogy bizonyos szénizotópok gyakoriságának változásai arra mutatnak: az életjelenségek csaknem teljesen leálltak az eljegesedés időszakában. Az elemzés szerint a 750 és 570 millió évvel ezelőtti időszakban legalább négy ilyen „hólabda”-korszak köszöntött a Földre, amelyek több tízmillió évig tartottak, s jóval hidegebbek is voltak, mint a későbbi jégkorszakok. Ezeket az időszakokat az akkor létező egysejtű fajoknak csupán a töredéke élte túl. Egy-egy ilyen korszak addig tartott, míg a vulkáni tevékenység révén elegendő szén-dioxid nem került a légkörbe, és az üvegházhatás következtében emelkedni nem kezdett a hőmérséklet.
Paul Hoffman professzor, a kutatócsoport vezetője szerint az, hogy az első állati életformák közvetlenül a több „hólabda”-korszakot magában foglaló időszak után jelentek meg, nem csupán véletlen egybeesés. A felfedezés magyarázatot ad arra, hogy a fejlettebb növényi és állati életformák miért csak a földtörténet viszonylag kései szakaszában bukkantak fel, jóllehet kezdetleges egysejtű lények már hárommilliárd éve is léteztek. 570 millió éve azonban a fejlődés új lendületet vett, a fajok számában valóságos „népességrobbanás” ment végbe, s ez a professzor szerint a szerencsésen megváltozott körülményeknek tulajdonítható. „Az egymást váltogató jégkorszakok és felmelegedések olyan pozitív stresszhatást váltottak ki, amely nagymértékben hozzájárult a legéletképesebb fajok kiválogatódásához és elterjedéséhez” – állítja a professzor.