|
15.rész
2007.10.08. 17:00
És ez itt a Paddock, ahol általában pihen a csapat...
meg azok, akik kísérik őket. –kalauzolt végig ebben a számomra nem túl kiismerhető részen. Van kérdésed?-nézett rám kérdően Nem, nincs -ráztam meg a fejem. Tuti?Megnyugodtál már? Ennyire látszott rajtam?Hát milyen színész vagyok én? Hát, persze, hogy látszott. De ne szégyeld érte magadat, ez természetes, ha szereted. Még egy színésznőnek se sikerülhet legyőznie a féltést- nyugtatott meg Mark, de akkor is. Hát ti? Itt vagytok?-érkezett meg Kimi, kissé csapzottan. Igen, Mark volt olyan kedves és végig vezetett itt –feleltem, miközbe átkaroltam a derekát. Köszi Mark. Semmiség Kimi, egy ilyen lányt, mint Laura örömömre szolgál kisérgetnem. Erre elnevettem magam, mire ők kérdőn rám meredtek, majd egyszerre rávágták: Ez az igazság, ne nevess. De lököttek, még, hogy engem öröm kísérgetni, haha, de ahogy gondolják. Viszont nekem most mennem kell, majd később találkozunk-köszönt el Mark. Persze menj csak. –mondta neki Kimi, majd tovább sétáltunk. Megbántad, hogy elkísértél? Egyáltalán nem, nagyon kedvesek a kollegáid. Igen, ezért nagyon jó a kapcsolatunk is. De hagyjuk is őket, inkább gyere ide-húzott magához és szenvedélyesen megcsókolt, kiváló alkalmat biztosítva a bulvársajtónak arra, hogy megörökítsék ezt, az egyébként meghitt pillanatot. Kamerák és vakuk kereszttüzébe találtuk magunkat, az ezernyi kérdések közepette, persze:” Mióta tart a kapcsolatuk?... Kiheverte már a herceget?... Hol találkoztak?...Mik a terveik?...Régóta együtt vannak?... Szeretik egymást?.. .Túl van a válásának sokkján?...” Nem nyilatkozunk, hagyjanak minket békén- kiabált velük Kimi, miközben karon ragadott és kihúzott a tömegből. De nekik ez nem volt elég, tovább követtek és zaklattak minket az idióta kérdéseikkel együtt. Ne haragudj, sajnálom-ölelt át mikor végre elbújtunk a sajtó elől a Box-ban. Egy hang nem jött kia torkomon, csak szorítottam a páromat. Mi történt?Mi ez a felfordulás kint?-lépett mellénk Jean Todt, de Kimi nem válaszolt, csak rázta a fejét, éreztem. Értem-mondta Jean, majd kiment a sajtósok gyűrűjébe. Fogalmam sincs mit mondhatott nekik, de higgadtan jött vissza. Nyugodjatok meg mindketten, lerendeztem őket. Hihetetlen, hogy mennyire elszemtelendtek és rámenősek, mint a piócák- fejezte be, megveregette Kimi vállát, majd elment. Hallod, nyugodj meg, Jean lerendezte őket - emelte fel a fejem az egyik kezével, majd adott egy szájpuszit. Azt hiszem, megnyugodtam-szólaltam meg nagysokára De azért ölelhetsz még. Még szép, hogy ölellek- mosolygott rám…
| |