Most azt mondhatnám, hogy sejtettem, de nem mondom, mert senki nem sejtette. Pedig az nem lehet, hogy egy rock zenekar hátat fordítson a húzós gitároknak, és az azzal járó pulzusnövekedésnek. Mert ha a gitár megdörren, akkor az embernek mozdulnia kell. Az elozetesnek (vagy próbálkozásnak?) viszont olyan gyér hangzása volt, gépek ide, gépek oda, hogy az a bizonyos adrenalin alulról szagolta az ibolyát, ha ez a képzavar nem zavaró. De...

Mindenki lelki békéjét helyre rakja rögtön a Black-out. Itt a Szabadlábon. Mélyre hangolt hathúros és telt dobhangzás. Nem vagyok én begyepesedett, de ez nekem akkor is jobban bejött az elektronikánál. Esküszöm én a Black-out-ért még a demot is képes voltam megemészteni, de csakis azért, mert adtak már nekem, és másnak is, egy Ezüstkötetet, ami minden részében megfogott. Az viszont elmúlt. Éljünk hát a mának. A ma pedig a Szabadlábon-t jelenti.

Tény és való a Csányi tesók (és Hidasi Barna) már a megszólalással bizonyítják, ez a zenekar felszabadult. Vastag gitár, arányos hangzás. És vannak új elemek is. Egy kicsit követik a kort, de szerencsére nem nagyon, bár érezhetoen. Ezek csak megoldások. Csak, hogy értheto legyek, egy példa: én tényleg nem hallgattam sokat a Linkin-Park alapmuvét (Ezen ne vitatkozzunk: valaminek az alapmuve a Hibrid Theory, csak az a kérdés minek.), de a Van ilyen refrénje torzítóstul, mindenestül hasonlít kicsit az amcsi kölykök megoldásaira. Mindenkinek vannak hatásai, és szerintem Csányi Szabi már írt annyi és olyan jó dalokat, hogy ez ne legyen zavaró. Márpedig most sincsen másképp: vannak jó dalok.

A címadó és a Gyönyöru zombi a legnagyobb favoritom. De ha még lehet egy kicsit "ízléskedni", azt is elárulom, hogy a többi nótánál már hallottam jobbakat az elozo albumokon, de ez már az én dolgom. Foleg, hogy még így is kielozik a nyugat legtöbb rock bandáját. Mehetnek is nyugodtan megmérkozni velük. A másik problémám, és esküszöm ez az utolsó: annak ellenére, hogy ez az eddigi legkeményebb Black-out album, valami mégis, vagy éppen ezért, hiányzik. Kétségtelen, jó hallgatni, de valahogy túl gyorsan átszaladt rajtam. Nem hoz lázba. De mondom, legyen ez az én problémám.

És amíg én problémázok, Te menj el beszerezni a Szabadlábon-t. Hogy miért? Egyrészt észre sem veszem, másrészt veszíteni nem fogsz, harmadszor pedig: (Ide az összes pozitívumot egy szóba akartam belesuríteni. Nem jutott semmi az eszembe, ezért noiesen kivágom magam:) csak.