Az óvodai és az iskolai szocializáció feladatai, hatásai Az óvodai nevelés a gyerek 3 éves korától max. 7 éves koráig tart, meghatározó szerepe van a gyerek érdeklődésének felkeltésében, tanulási képességeinek megalapozásában, motiváltságának és kreativitásának fejlesztésében, a kulturális és nyelvi hátrányok leküzdésében. Óvodai feladatok ~~> Az óvodai nevelés fő funkciói: a szociális és pedagógiai funkció. Ezeknek harmóniában kell lenniük egymással. A fő feladat az iskola előkészítése. Ebben nem tananyagot ad át, hanem az alapvető jártasságok, készségek és pszichikus tulajdonságok kialakítása a fontos. Fontos a környező valóság megismertetése, ezt a kort az aktív érdeklődés jellemzi. Legyen az átadott ismeret valósághű. A gyermekek tanuljanak meg örülni a szépnek, az eredményes tevékenységnek, szeressék meg a környezetüket. Ismereteik tegyék lehetővé a feladatok önálló megoldását. Gondolataikat, érzelmeiket érthetően ki tudják fejezni. Ebben a korban nagyon fontos az érzelem, ezért vonzóvá kell tenni számukra az ismereteket, viselkedésmintákat. A játék fontossága, feltételeinek megteremtése fontos! Ritualizáció jellemzi e kort, szerepjátékok, felnőttek utánzása. A játékokból megtanulják, hogy mi a dolgok célja. Társaikkal barátkozzanak, együttérzést megtanulják. Erikson fejlődési szakaszai közül ez e gyermekkor, vagyis a kezdeményezés a bűntudattal szemben (3-6 év). Ki kell alakítani azt a bátorságot, hogy a kezdeményezés, felelősségvállalás ne gátolódjon le a bűntudat, ill. büntetéstől való félelem által. Szándékait ne féljen véghezvinni. (A pszichoszexuális fejlődésben ez a fallikus szakasz.) Az óvodai nevelés a közösségi nevelésre és a magatartás fejlesztésére koncentrál. Fontos, hogy a közösség szükségletté, természetes életformává váljék számukra. A nevelés a helyes viselkedésmódok megerősítésével (dicsérettel), a helytelen pedig figyelmeztetéssel, ill. büntetéssel történik. Az óvodai légkör legyen családias. A sikeres óvodai szocializáció révén az iskolai beilleszkedés zökkenőmentesebb. Iskolai szocializáció: A 7. életévtől a társas érdeklődés áttevődik a felnőttekről a kortársakra. Az osztály a tanulók mikrokörnyezete, amely normarendszerével közvetlenül alakítja a tagok személyiségét. A tanulók egymás közötti rivalizációja jellemzi. A közösséggé szerveződést befolyásolják ~~> A közös élmények, az osztály létszáma és nemenkénti megoszlása, valamint a pedagógusok személyisége és vezetési stílusa, továbbá az osztálylégkör hangulata. A közösség kialakulása ~~> (csoport alakulás) Egymás felmérése ? Viharzás (verseny a státuszokért) ? Normázás (konfliktusok megszűnnek) ? Működés A tanulók az iskolán belül több szerepet is betölthetnek, ezekkel szemben szerepelvárások vannak: pl. tanuló-kollégista-haver-bünbak stb. Időnként ezek ütköznek (tanuló-barát ~~> súgjon de nem szabad). Megoldások lehetnek ~~> Szerep összeolvasztás ? Egyik szerepből kilépés ? Szerepalku (kompromisszum) Az iskola a formális nevelés legfontosabb szervezete, melyet a pedagógusok végeznek. Fő feladatai: Aktív tevékenységek kialakítása (pozitív motivációval) ? Megfelelő igényszint kialakítása (reális legyen) - meg kell tanulni, hogy a sikerért meg kell dolgozni. ? Jellem alakítása (erkölcsi neveléssel) ? Közösségi nevelés (mutatkozzon meg az elismerés és érvényesülés utáni vágy) ? Önállóságra, önképzésre tanítson ? Fegyelemre ? Kreativitásra (problémaérzékenységre) ? Érzelmi nyíltságra ? Reális önértékelésre. ? Továbbá a műveltség átadása, testi nevelés, felkészítés a helyes pályaválasztásra, demokráciára és életre neveljen. Erikson szerint ez a késői gyermekkor szakasza (7-t?l a pubertásig) ~~> Teljesítmény a kisebbrendűséggel szemben. Erőfeszítéssel le kell győzni a nehézségeket, ahelyett, hogy beletörődik a kudarcba. Játékból a ?munkába?. (Pszichoszexuális fejlődésben a látencia szakasza.) Az iskolai nevelés lényege, hogy a gyermekből milyen ember fog válni. Kutatások során Telkes József és Bagdy Emőke egy tanulmányban 6 pontba gyűjtötte össze azokat a család és a társadalom által elvárt funkciókat melyeket az iskolának be kellene töltenie: - a személyiség formálásában betöltendő fejlesztő funkció - Oktató, ismeret átadó funkció - Probléma felismerő, diagnosztizáló funkció - A családi szocializáció mulasztásaiból eredő korrekciós vagy terápiás funkció - családgondozó funkció Természetesen az első két funkció tartozik szorosan az iskola és a pedagógus elhárító kompetenciájába. Az utolsó 4 átvállalására csak egy átfogó, optimálisan működő iskolapszichológiai rendszer képes. A nevelés módszereinek pszichológiai elemzése: fegyelem ? fegyelmezés, jutalmazás, büntetés. - a nevelés módszereit a nevelés folyamatából emelhetjük ki - probléma a kapcsolattartás: pedagógus-szülő között pedagógus- diák között pedagógus- pedagógus között - tekintélyelvű nevelés otthon és az iskolában (demokratikus, autorikus) Csányi Vilmos: ? a fegyelmezés szükséges dolog, motiválja a csoportot? Pl.: érdekes óra- motiváljuk a gyerekeket-, kevésbé kell fegyelmezni 1. fegyelem- fegyelmezés motiváció kialakítása elkötelezettség kialakítása önfegyelem kialakítása probléma a negatív fegyelmezés- nem minden esetben tudja a gyerek, hogy mi a jó ? rá kell vezetni a hibáira: bűntudatkeltés büntetés: helyette, csökkentve- választási lehetőség a gyerek számára ? nem az a lényege, hogy a gyereket elítéljük, vagy elégtételt vegyünk a gyereken, hanem, hogy a tanulás eredményességét, a személyiség harmonikus fejlődését gátló magatartásformákat megszűntesse és átalakítsa? (Ranschburg Jenő)   2. követelés ? kötelező jellegű célokat és feladatokat állít a tanulók elé ? cselekvésre indító, aktivizáló jelleg ? először a nevelő kötelessége, hogy az elérendő célt meghatározza- teljesítés tekintélyi alapon történik ? a követelményeket felbonthatjuk: mennyiségi minőségi időrendi munkamegosztás két formája: parancs tilalom (konkrét dolgokra vonatkozzon) 3. meggyőzés ? a tanulók tudatát formáljuk ? meggyőződést alakítunk ki ? legyen fokozatos ? gyakorlás kövesse 4. szoktatás ( gyakorlás ) ? a követelések ténylegesen megvalósuljanak ? készségek begyakorlása a cél = szoktatás ? alkotó jellegű tevékenység = feladat ? fontos a rendszeres gyakorlás a szokás kifejlesztésére ? az akarat nevelésének is jó módszere 5. jutalmazás ? pozitív motiválás eszköze ? ha jutalom elmarad, az addig jutalmazott viselkedés kioltódik ? hatékony nevelési eljárás: ha kezdetben minden kívánt akciót jutalmazunk, majd folyamatosan ritkítjuk a jutalmazást ? ösztönző tényező ? informáló hatása van ( érdemjegy, viselkedés ) 6. büntetés ? negatív motiváció ? hatásos, hogy valamitől elriasszon ? veszélye: a félelem átterjedhet olyan dolgokra is, amelyekben nem akartuk kapcsolni- tartós , nehezen megszűntethető ? legyen egyértelmű kapcsolatban a cselekvéssel, hogy a gyerek tudja, hogy miért kapja a büntetést ? időben ne alkalmazzuk, ne utólag A szülők nevelési módszerei: Megkívánó ~~> Figyelembe veszi a gyerek véleményét. A büntetést-jutalmazást megindokolják. Nagymértékű kontroll elfogadással párosítva. ? Megkövetelő ~~> Erős kontroll, alacsony érzelmi elfogadással (visszahúzódó lesz) ? Megengedő ~~> Elfogadás, kevés igénnyel (éretlenek, nincs felelősségérzet) ? Elhanyagoló ~~> Szülők inkább a saját dolgaikkal vannak elfoglalva (a gyerek kötődési kapcsolataiban zavarok lesznek). Ösztönzők ~~> bíztatás, ígéret, elismerés, dicséret, jutalmazás Kényszerítők ~~> felszólítás, büntetés, parancs Gátlást előidézők ~~> ellenőrzés, tilalom, fenyegetés A gyermek értékelésének szempontjai. Iskolai ártalmak. A megismerés és az értékelés 4 területre terjed ki : 1. szociális képességek: társas kapcsolatok, viselkedés, magatartás, közösségi szokások, együttműködési képesség, érzelmek, motivációk, beállítódás 2. értelmi képességek: kognitívszféra: - gondolkodási műveletek: fogalom ismeret, összehasonlítás, megkülönböztetés, következtetés, ítéletalkotás, analízis, szintézis, számfogalom, téri és időbeli tájékozottság - pszichikus funkciók: Koncentráló, feladatmegtartási képesség, érdeklődés, emlékezet, képzelet, problémamegoldó képesség érzékszervi szféra, percepció: testséma, hallás, látás, tapintás, koordinációs működés, téri irányok , relációk értékelése, idő érzékelése 3. Verbális képességek: nyelvhasználat, összefüggő folyamatos beszéd, tisztasága, nyelvhelyessége, verbális kommunikáció 4. Testi képességek: nagymozgások: mozgáskoordináció, motoros képességek, téri tájékozódás nagy mozgással a cselekvés szintjén finom motorikus mozgások: ábrázoló tevékenység ( rajzolás, festés, mintázás, kézimunka ) ábrázolás a minden napi életben ( játék, barkácsolás, díszítés ) Az iskolai értékelés sokféle lehet az egyszerű elismeréstől a jutalmazásig, büntetésig. Meghatározza az elért eredményt, vagy a lemaradás fokát. Alapja az ellenőrzés, melynek formái: 1. Feleltetés ~~> A tanuló egész személyisége megnyilvánul (beszédkészség, fellépés). A tanártól visszajelzéseket kap, amelyek korrigálásra késztethetik. 2. Írásbeli ~~> Csak a végén derül ki az eredmény, önálló munka, viszont időt ad az átgondolásra. Szorongóknak ez a jobb! A szöveges értékelés több árnyalatot tartalmaz és inkább a gyerek személyisége fel?l közelíti meg a tudást. Az értékelést érdemjegyekkel is kifejezhetjük, ennek funkciója: ? Didaktikai ~~> Az eredmény értékmérője, összehasonlítást tesz lehetővé a többi tanulóval. ? Nevelési ~~> Az osztályzat hatást gyakorol az érzelmekre, és ha igazságos, akkor ösztönző lehet. Az igazságos értékelést nehezíti az eltérő követelmények és a szubjektivitás (rokonszenv, kategorizálás) Az értékelésnek fontos szerepe van a helyes ön- és egymás értékelésének kialakításában. Iskolai ártalmak: 1. Rossz nevelési légkör ~~> Meghatározója a vezetési stílus. melynek irányítója a pedagógus. Az autokratikus (idomító) nevelés a legkárosabb. Ez fokozza a csoportfeszültséget. Különösen a visszahúzódó, a szorongásra hajlamos gyermekekre nézve veszélyes, ui. a csoportfeszültség egyik levezetési formája a bűnbakképzés. Előfordul, hogy maga a pedagógus jelöli ki a bűnbakot az osztályban (gúnyos megjegyzéseket tesz az egyik tanulóra). 2. A pedagógus személyisége Nem alkalmas a nevelésre az aki zárkózott, rideg, szeretetét nem képes kimutatni, hiányzik belőle a humor. A nevelési helyzeteket nem megoldja, hanem megtorolja. 3. Nevelő testület: ha a testületen belül ellenséges hangulat uralkodik 4. Kortársak által ért fizikai és lelki bántalmak ~~> ? fizikai agresszió : az agresszív gyerek győzelme tovább erősíti az agresszióját (pozitív megerősítés, pl. a megvert gyerek sírása). ? lelki bántalmak: csúfolás, megalázás, kiközösítés Ez a kettő önmagukat gerjesztő folyamatok !!! Az áldozat szorongása e hatásokra egyre fokozódik, így egyre inkább elszigetelődik, elmagányosodik. A megalázottságtól, nevetségessé válástól való félelem következtében a szociális fóbiával rokon, ún. iskolafóbia is kialakulhat. Sajnos legtöbb esetben a szülők a gyermek iskolától való viszolygásának okát nem veszik komolyan, ezért az iskolafóbiás gyermek kénytelen naponta szembenézni azokkal a helyzetekkel, amitől retteg. Ilyenkor pánikreakciók (szorongásrohamok) fordulhatnak elő. Előfordulhat (különösen serdülőkorban), hogy néha paradox módon ez agresszív kitörésben nyilvánul meg. 5. A túlzott követelés is iskolai ártalmakhoz vezethet~~> A gyermek nem tud megfelelni a követelményeknek, ezért alkalmatlansági érzésre, önértékelési zavarai keletkezhetnek. (Teljesítményszorongást is okozhat.) Hiba lehet az is, hogy a gyermeket nem az életkori sajátosságai alapján kezelik. A harmonikus testi és szellemi fejlődés érdekében rendkívül fontos az egészséges napirend kialakítása ~~> megfelelő időt kell biztosítani a tanulásra, játékra, pihenésre. A kimerülés megelőzésére különböző tevékenységfajták váltogatását, a gyermek életkorának megfelelő ritmikusságot kell bevezetni. Fontos a tanulás külső tényezőinek biztosítása ~~> Világítás, hőmérséklet, tanulóhely kényelme (egészséges testtartás - deformitások), a személyi higiénia (tisztálkodás lehetősége), a szükséges egészségügyi szabályok és a balesetvédelmi előírások megtartása.