Személyiségfejlődés az óvodás- és iskoláskorban. A megismerési funkciók, a mozgás, a gyermeki ábrázolás fejlődése. Az óvodáskorú 3-6 éves gyerek minőségileg különbözik az 1-3 éves gyerektől. Ennek az életkori szakasznak a jellemzői: - az érzelmek uralkodó szerepe - a megismerő folyamatok közül előtérben áll a képzelet, fantázia - az érzelmek és a képzelet dominanciájával függ össze a felfokozott meseszeretet - a figyelem és az emlékezés önkéntelen, az érzelmek és az érdeklődés hatása alatt áll - fő tevékenység a játék. Ebben a felnőttek utánzása, ugyanakkor a cselekvési vágy és a mozgásigény jellemzi. - önállóságra való törekvés - Társak iránti igény -Éntudat, énkép kialakulása, megszilárdulása. -az alak, testarányok jelentős változása; az első alakváltozás - a gondolkodás fejlődésének szakaszai: cselekvő- szemléletes- képszerű- nyelvi gondolkodás Vigotszkij szerint a gyerek először úgy gondolkodik ahogy észlel, később úgy észlel ahogy gondolkodik. A megismerési funkciók fejlődése I. A kisgyermekkor a kompetencia szigete. A kisgyermek megismerési folyamatai nagyfokú egyenetlenség jellemzi. Jellemző a tudatosság és a bizonytalanság. Piaget szerint: a kisgyermek gondolkodására vonatkozóan egy egocentrizmust és a logikai műveletek hiányát hangsúlyozza, az óvodáskorú gyermekek nem tudják figyelmüket 1 dologra összpontosítani. Egocentrizmus: nem önző és nem agresszív, hanem az egész világot az ego-ja nézőpontjából veszi figyelembe, saját magára összpontosít. A gyerekek nehezen képzelik el, hogyan néznek ki a dolgok más nézőpontja szerint. A kisgyermekek kizárólag a tárgyak legfeltűnőbb felszíni sajátosságaira összpontosítanak. A 3 éves gyerekek csak a látszatra adnak, a 6 évesek nevetségesnek tartják, hogy egy álarc segítségével pl. kutyából macska legyen. A 4-5 évesek nem tudták, hogy a kutya macskává változott, de nem tudták a helyes választ. Az ok okozati összefüggéseket gyakran összekeverik. A 2-6 éves korig lezajló agyi érési változások megjelennek a gyermek viselkedésének változásával. ( pl. hallókéreg összefügg a nyelvelsajátítással. II. Társas fejlődés a kisiskoláskorban. Kétoldalú folyamat: 1.a gyermekek integrálódnak a környezetükbe 2.differenciálódnak, mint különálló egyén A társas fejlődés egyik oldala: - a gyerekek elsajátítják a a társadalom normáit Másik oldala: - olyan érzés és viselkedés módokhoz érnek el, amelyekkel a körülményekre reagálnak. Csak az óvodáskor végére értik meg, hogy az ember nem állandó jellemző. A gyerekek kb. 4 éves korukra jutnak el az esztétikai identitásukhoz. A társas szerepek lehetővé teszik, hogy a gyerek uralkodjon késztetésein. Agresszió: vagy azért, mert jutalmazzák, vagy utánoznak valakit. Másokat bántás képessége együtt alakul ki a másokat segítés képességével. III. A kisgyermekkori fejlődést befolyásoló környezeti hatások. 1.A család: A viselkedés formálható családon belül, vagy megváltoztatják a gyerek tartózkodásának környezetét. Fontos a család szerkezete, értékei, nézetei. ( USA-ban általános családminták: 1. tekintélyelvű-engedelmes, 2. irányító, 3. engedékeny ) 2.Óvoda: XX. század intézménye, a gyermekek fejlődését segíti. 3.Televízió szerepe: torzított képet ad a világról,--> maradandó depresszió, modellek-kövérség A gyermeki világkép: Piaget részletesen leírja az óvodáskorú gyermek gondolkodásának jellegzetességeit, amit összefoglaló néven ?gyermeki világkép?-nek nevezünk. Jellemzői: - artificializmus: előállított dolgok vannak, minden mesterséges, művileg előállított - animizmus: mindennek lelket tulajdonít, az élettelen tárgyaknak is - mágikus gondolkodás: hisz a csodákban, az akarat mindenható voltában - finalizmus: cél-okság, a jelenségeket nem az okokkal magyarázza, hanem a célokkal. A hó ezért esik, hogy szánkózni tudjon. - egocentrizmus: saját nézőpontján kívül nincs más, más helyzetébe nem tudja magát beleképzelni, nem tud szempontot váltani. Korlátozza ez az empátiát is. Az óvodáskor végére kialakulnak azok a képességek, amelyek alkalmassá teszik a gyereket arra, hogy iskolába menjen. Az iskolaérettség pedagógiai és pszichológiai feltételei. Kisiskoláskor jellemzői 6-10 éves kor: Az iskolaérettség testi, pszichológiai és viselkedésbeli tényezők összegsége. Feltétele a megfelelő szomatikus ( testmagasság, -súly, mellkörfogat, testarányok megváltozása, csontozat, izomzat, idegrendszer fejlettsége ) és az érthető, összefüggő, folyamatos, más személy számára is értelmes beszéd ( szemben a szituatív vagy kontextusos beszéddel ) Pedagógiai iskolai érettség: 1.testi fejletség- orvos vizsgálja 2.pszichikus érettség: pedagógus és pszichológus vizsgálja globális személyiség jegyek ( feladattudat ) emlékezettanulás gondolkodáskörök értelmi fejlettség, ábrázolóképesség beszéd, hallás tisztasága általános tájékozottság 3. Szociális érettség: csoportkészség társakhoz való alkalmazkodás siker és kudarctűrés, önuralom és önfegyelem kritika és önkritikai készség megállapítása Iskola-éretlen: A fenti 3 területen általában nagy a részlegesen lelassult, s emiatt a beiskolázása ideiglenesen olyan elmaradást mutat, amely csak megfelelő feltételek között szüntethető meg. Az iskola-éretlen gyerek nem értelmi fogyatékos, organikus vagy szociális problémák, ill. a kettő együttes hatása miatt jön létre. A játék helyett a tanulás a döntő tevékenység, ehhez szükség van feladattudatra, kötelességtudatra, szándékos figyelemre, és tanulásra. Az érzelmek és a fantázia elveszti egyeduralkodó szerepét, sőt az érzelmi reakciók szabályozása szükséges. A szomatikus és értelmi fejlettség mellett fontos kritérium, hogy a gyerek képes legyen egy újabb közösségbe beilleszkedni, a közösség normáit elfogadni. Alapvetően megváltozik az életmód, életritmus az iskolába kerüléssel. A kisiskolás gyerek önértékelését nagy mértékben befolyásolja az iskolai siker vagy sikertelenség. Ez befolyásolja azt is, hogy a család és a társak hogyan élik meg a gyereket. Kialakul az igényszint, a teljesítmény motiváció kifejezett, a gyerekek rivalizálnak egymással. Piaget szakaszai közül a konkrét műveletek szakaszában van az alsó tagozatos gyerek. Az iskolaéveiben konkrét dolgokat ( tényeket, eseményeket ) könnyebben tanul, elvont összefüggéseket, szabályokat nehezebben, a lényegkiemelése is gondot okoz. Ezért szemléltetve, cselekedtetve kell a gyereket tanítani, megfigyelési szempontok adásával kell segíteni. A 8-9 éves kontrol a második ?Miért korszak? megjelenik, egyre inkább érdeklődik a az összefüggések ok-okozati viszonyok iránt. A 3-4 osztályban egyre fontosabbak a társak, baráti kapcsolatokat kevésbé befolyásolják külsőséges jegyek. Egymást magatartás alapján ítélik meg. A kortárscsoport differenciálódik, szerepek alakulnak ki. ( sztár-szerep-bűnbakképzés ) Serdülőkor: ezt a korszakot felosztjuk a - propubertás 10-12 év - pubertás 12-17 év -posztpubertás 18-19 év közötti időszakokra. Serdülőkoron a gyermekkorból a felnőttkorba vezető átmeneti időszakot értjük. Jelentős biológiai változásokkal jár együtt mégis inkább pszichológiai és kulturális vonatkozások adják ennek a korszaknak a lényegét. Bizonyos kultúrákban nem is létezik vagy csak nagyon rövid e korszak, egyszerű beavatási szertartással bekerül a gyerek a felnőttek társadalmába. A gazdaságilag fejlett társadalmakban a serdülőkor meghosszabbodása jellemző: az alsó határ az akceleráció miatt lejjebb kerül, a felső korhatár pedig a tanulmányok maghosszabbodásával és a gazdasági önállóság kérdésével egyre inkább kitolódik. Biológiai változások a serdülőkor elején: - nemi hormonok szintje ugrásszerűen emelkedik - testmagasság, testsúly növekedés rövid időre felgyorsul - kialakulnak a másodlagos nemi jellegek - egyén ivaréretté válik ( első havi vérzés, magömlés ) A szomatikus változásokkal jelentős pszichológiai változások is együtt járnak, így mindegyik fejlődéselmélet külön korszakként különíti el a serdülőkort.. Freud : a pszichoszexuális fejlődés genitális fázisa Piaget : az értelmi fejlődés a formális műveletek szakaszába ér. Kholberg: szerint ( megfelelő értelmi szint mellett ) a morális fejlődés a posztkonvenciális szakaszba, szinthez érkezik. Erichson: fő kihívás az identitás megtalálása, ha ez kudarcot vall, az identitás -konfúzió állapota fenyeget. Az identitás krízis megoldásának lehetséges kimenetelei: - elért identitás - korai zárás ( elfogad egy külső pályát ) - moratórium ( halogatja a döntést ) - diffúz identitás ( kiterjedt, elszórt ) A serdülőkor gondolkodását a következők különböztetik meg a kisiskolásétól: A lehetőségekről való gondolkodás hipotézisek használata előrelátás/ előre gondolkodás a gondolkozásról való gondolkodás a megszokás korlátjait meghaladó gondolkozás. A serdülőkor kezdetével a lányok és fiuk között egyes értelmi képességekben fokozódik a különbség, az adott nemen belül is különbség mutatható ki a koránérők és a későn érők között. A depressziós tünetek és a negatív önértékelés, kedvezőtlen testkép a serdülőkor kezdetétől válik gyakoribbá a nőknél a férfiakhoz képest. Míg a koránérő fiuk kedvezőbben ítélik meg magukat, a koránérő lányok az átlagnál kedvezőtlenebbül. A serdülőkor ellentmondásos állapot. Megbomlik az összhang szomatikus és pszichológiai fejlődés között. Ellentmondás lehet a testi-lelki érettség foka és társadalmi-gazdasági státusza között. A serdülők csak viszonylag kisebb hányada éli át kritikusan ezt az időszakot.. A szülők és a gyerekek közötti ellentét sem bizonyult olyan nagynak, mint ahogyan ezt korábban feltételezték; generációs szakadékról tehát nem lehet beszélni. / Generációs szakadék: a felnőtteknek nincs szavuk a fiataloknál / A kortársak szerepe jelentős, de a szülőkhöz fűződő szoros érzelmi kapcsolat, kötődés többnyire megmarad. Inkább egyfajta ?munkamegosztás? valósul meg a család és a kortárscsoport között: a jelen kérdéseivel (divat, zene, öltözködés ) inkább a kortárscsoport mérvadó, a jövő kérdéseivel ( pályaválasztás ) inkább a szülőkhöz fordul a serdülő, ifjú. A depresszió itt jelenik meg elsősorban a nőknél, oka: negatív testkép, testképzavar. A test felnőtt, de pszichológiailag nem nőtt fel még az egyén, érzelmileg labilis. A hiperaktív gyermek. Az iskolai teljesítmény zavarai közül a legtöbbet vizsgált és leglátványosabb probléma. Nehezen diagnosztizálható, éppen ezért előfordulási gyakorisága megbízhatóan nem állapítható meg. Ennek mértéke társadalmi tolerancia függvénye ( Usa-ban 3-5% ) Döntő súllyal a fiúkat érintő mentális zavar. A hiperaktivitás öt-hat éves kortól diagnosztizálható, - bár korábban is észlelhető de az iskolában válik feltűnővé - mely a viselkedés 3 fő területét érinti: 1.A motorium: legalább két tünetnek kell regisztrálhatónak lenni az alábbiak közül: - megállás nélkül futkározik - képtelen egyhelyben ülni - még ülve is izeg-mozog - alvás közben is sokat mozog - olyan mintha ?fel lenne húzva? 2.Az impulzitás : 3 tünet megléte szükséges: - gyakran előbb cselekszik mint gondolkodik - feltűnően gyorsan és sokszor vált egyik feladatból a másikba - munkáját képtelen megszervezni - túlzottan sok ellenőrzést igényel - nehezen tudja kivárni a sorát 3.A figyelem zavarai: 3 tünetből állapítható meg: - gyakran nem tudja befejezni amit elkezdett - nem figyel oda - figyelme könnyen elterelhető - képtelen koncentrálni a folyamatos figyelmet igénylő feladatra - nem tud tartósan játszani egy játékot A hiperaktivitás verbálisan is megnyilvánulhat, az ilyen gyerek szüntelenül, témáit gyakran váltogatva beszél. A hiperaktivitásnak 2 típusa van: 1.szituatív ( helyhez kötött ): Túlzott mozgékonysága, figyelem zavarai csak egy bizonyos helyzetben jelentkeznek ( pl.: iskola, otthon ). A háttérben szülői vagy nevelői intolerancia húzódik meg. 2.valódi ( tulajdonságokból adódó ) Klinikailag elismert, mindig mindenütt megjelenő hiperaktivitás. A hiperaktivitás legfontosabb tünete, a szabály irányította viselkedés akadályozottsága, és a kéréseknek alig képesek eleget tenni, engedelmeskedni. A hiperaktivitás magyarázata: a szervezet általános izgalmi készenléti szintje a szükségesnél alacsonyabb A hiperaktív gyerek paradox - fordított - módon reagál a nyugtató és izgató gyógyszerekre. öröklött - vele született probléma / genetikai tényezők, apák alkoholizmusa, antiszociális magatartása, anyák hisztérikus rohamai gyakoribbak mint más családokban / Sok hiperaktív gyereknél a viselkedés zavaraihoz agresszió társul; indulat kitörések, hazudozás, lopás, kezdődő deviáns életvezetés. Nem tudnak beilleszkedni a felnőtt társadalomba. Kezelésük gyógyszeres úton és rendkívül sok odafigyeléssel és szelíd következetességgel lehetséges. Okai, kialakulása: genetikai, organikus, perinatális sérülések szerepe Csecsemőkor: alvászavar, túlmozgékonyság, sírás Tipegő és óvodáskor: hiperaktivitás, impulzivitás, figyelemzavar Általános iskoláskor, serdülőkor- tanulási nehézségek?. Kezelés: kognitív és viselkedésterápia, kontingencia program, kognitív tréningek gyógyszeres kezelés