Az érzelmek fogalma, összetevői, fajtái Érzelem fogalma: Az érzelem küls? vagy belső történéseinek a szervezettel kapcsolatos pozitív vagy negatív jelentőségét közvetlen élmény formájában jelzi. A külvilág tárgyaihoz, jelenségeihez és az önmagunkhoz való szubjektív viszonyát mutatja meg. Az érzelmek kívülről irányítottak, külső események váltják ki. Ezért alapvető motiváló tényezőnek tekinthető. Az érzelmek visszatükrözik és jelzik a motivációs állapotokat, s meg is különböztetik őket. Kiemelkedő jelentőségük van a környezethez való alkalmazkodásban. Érzelmek összetevői: fiziológiai reakciók ( testi reakció: düh => hangunk emelkedik, vegetatív arousál ? éberség: légzés, izzadás, vérnyomás ) kognitív komponens ( automatikusan előrejövő gondolatok és vélekedések: öröm oka, egy helyzet elemzése, ami érzelmi viselkedéshez vezet ) arckifejezés érzelmi reakció ( élményekre adott reakció, pl. düh agressziót szül ) Az ember alapérzelmei Darwin ? a legtöbb érzelem kifejezésének és észlelésének képessége velünk születik. ? a modern kutatások megerősítették ezt a feltevést ? bizonyíték: sírás, mosolygás az újszülötteknél, vak gyermek érzelem-kifejezésének fejlődése nagyjából azonos a többi gyerekével. Számos vizsgálattal próbálják osztályozni az ún. alapérzelmeket. E kutatások mögött az a feltevés húzódik meg, hogy ezek a kultúrától függetlenek, biológiailag örökölhetők. Ezek: az érdeklődés, az öröm, a meglepetés, a szomorúság, a harag, az undor, a megvetés, a szégyen, és a félelem ? olyan érzelmek, amelyek minden kultúrában megtalálhatók, és ezeket az emberek kultúrától függetlenül azonosítani képesek. A nők mind az érzelem kifejezésében, mind azonosításában előnyben vannak a férfiakkal szemben. Nemcsak az érzelmek arckifejezései tűnnek univerzálisnak, hanem az is, hogy az emberek a beszéd nem verbális kísérőiből azonosítani tudják a beszélő érzelmi állapotát. ? ez a képesség is genetikus gyökerekkel rendelkezik. Az érzelmek kifejezését általában kulturális szabályok irányítják, amelyeket kulturális tanulás révén sajátítunk el. Az érzelmi kifejezések ugyan azonosak, a kulturális hatások azonban jelentősen módosíthatják őket. A különböző társadalmak intézményesítik az alapérzelmek kifejezését és társadalmi kontrollját. Ez teszi lehetővé, hogy egy adott kultúrában felnövő ember e kultúra szabályaihoz igazodva, a társadalom számára elfogadott módon ?élje ki? érzelmeit. Intenzív emocionális élmények jelentkezésekor különböző testi tüneteket észlelünk. Érzékeny mutató a légzés. Az érzelmek osztályozása: 1. Érzelem típusa szerint: alapérzelmek magasabb rendű érzelmek: - intellektuális ( pl.: felfedezés öröme, kíváncsiság ) - esztétikai: művészeti alkotások szemlélése révén jut kifejezésre - morális ( erkölcsi ) érzelem: az ember a kapcsolatai révén élheti át 2. Az érzelmi állapot jellege szerint: Az érzelem jellege oka Időbeli lefolyása mélysége Indulat félelem rémület kétségbeesés örömujjongás kitörő jellegű rövid idejű gyors Erős, de felületes. Tudati kontroll nincs. Hangulat kipihentség időjárás idegrendszeri állapot tartós ?hangulatembernél? kiszámíthatatlan Közepes változékony Szenvedély a; pozitív: - hazaszeretet - hivatástudat - boldog b; negatív: - drog - alkohol igen tartós igen erős 3. Érzelem fajtái: Vannak érzelmek, amelyek kultúrától függetlenül biológiailag öröklődnek. pozitív: szeretet, humán érzelem, altruizmus negatív: félelem, agresszió A félelem típusai: 1. Konkrét 2. Szimbolikus: - reális - irreális Érzelemelméletek James - Lange érzelemelmélete. Egymástól függetlenül azt állították, hogy az autonóm idegrendszer aktívizációja nem az érzelem jelzése, hanem e rendszer aktívizációját magát érzékeljük. (Egy környezeti inger következtében keletkező ingerület afferens impulzusok formájában jut el a kéreghez, ahol az ingerület tárgyát észleljük. Ennek következménye egy kérgi válasz, amely megváltoztatja az izmok és a zsigerek állapotát. E megváltozott állapotról az afferenseken keresztül ismét impulzusokat kap a kéreg, ahol az egyszerűen érzékelt tárgy transzformáció révén emocionálisan érzékelt tárgy lesz.) James állítása szerint nem azért sírunk, mert szomorúak vagyunk, hanem azért vagyunk szomorúak, mert sírunk. Alapgondolata a legkülönbözőbb elméletekben visszatér. Cannon - Bard érzelemelmélete. Egymástól függetlenül, kísérletekre támaszkodva cáfolják James - Lange elméletét. Cannon öt fontos ellenvetést tett: (1.) A zsigeri változások hosszú időlefutása nem magyarázza az érzelmek azonnali fellépését. (2.) Művi úton előidézett zsigeri változások nem okoznak érzelmeket. (3.) A zsigerek érzéketlen képletek. (4.) Különböző érzelmek esetén is azonos zsigeri változások figyelhetők meg. (5.)A perifériás afferens visszajelzések nem befolyásolják az érzelmi viselkedést. (az afferensek roncsolása, ami lehetetlené teszi a belső szerv állapotáról érkező információ agyi feldolgozását, nem befolyásolja az érzelmek megjelenését és szubjektív élményét.) Cannon elképzelése szerint a kéreg alatti területeken zajló folyamatok felelősek az érzelem létrejöttét. A környezeti inger a specifikus. Schachter - Singer érzelemelmélete. Az érzelem létrejöttében a megismerésnek meghatározó szerepe van. Ugyanazt a helyzetet az egyik ember kellemesnek tarthatja, míg a másik nem. (Akkor keletkezik érzelem, amikor egy inger vagy esemény előidézte arousalhoz kognitív címkét rendel az egyén.) Kísérlet ? csoport ? egyik fele adrenalininjekciót, másik fele placebót kapott. Akik kapták nem tudták, hogy mit kapnak. Csoport egyik részét tájékoztatták bizonyos hatásokról, a másikat nem. Különböző helyiségek, beépített emberekkel. Eredmény ? azok, akik a placebót kapták nem számoltak be erős érzelmekről ? nem volt rájuk hatással sem a tájékoztatás, sem a beépített ember. Azok viszont, akik az adrenalinról hamis tájékoztatást kaptak erős érzelmekről tájékoztattak. Zajnoc ? az emberi érzelmeket jelentősen befolyásolják az arcizmok összehúzódásai. ? Rámutatott arra, hogy az arcizmok összehúzódása és ellazulása hatással van az agyi vérellátásra. Lazarus ? a megismerés elsődleges az érzelmekhez képest. Roseman ? az érzelmek tünet-együttesek, amelyeknek 5 komponense van: (1.) fenomenológiai komponens ? az egyes érzelmekhez tartozó gondolatokat, képeket és szubjektív élményeket foglalja magában. (2.) fiziológiai komponens ? az egyes érzelmekhez tartozó testi válaszmintákat tartalmazza. (3.) gesztus komponens ? az érzelemre jellemző testtartások, arckifejezések, hangjelek, valamint a beszédet kísérő nem verbális jelzések együttese. (4.) viselkedési komponens ? az egyes érzelmekhez kapcsolódó komplex magatartásmintákat tartalmazza, mint pl. támadás vagy menekülés. (6.) emotivációs komponens ? azokat a célokat öleli fel, amelyeket érzelmek idéznek elő. E felfogás szerint érzelmeink annyiban térnek el egymástól, amennyiben az ?ket alkotó komponensek különböznek. A szeretet modellje: -- Spearmann : a szeretet egységes, feloszthatatlan egész, amely önálló ?g? faktornak tekinthető -- Thomson: a szeretet sok egymást átfedő kapcsolat ( érzelem + motiváció + kognició ); a szeretet néhány átfedő érzelemből áll (érzelem + motiváció + kognició ) Ebben a modellben a szeretet több elsődleges struktúrából áll, ami csak külön-külön érthető meg, egységes egészként nem vizsgálható. Az agresszió és az altruizmus érzelmi vonásai: 1.Az érzelmi megnyilvánulások közös sajátosságai: a; polarizáció: - pozitív ( öröm, szeretet, vidámság ) - negatív ( bánat, gyűlölet, szomorúság ) b; infekció --> immodiáció ( pl.: pánik ) c; kondicionálhatóság ( csecsemőkor ) 2.Az érzelmek kifejeződése: - Darwin felfogása: az emberi érzelmek kifejeződése világszerte egyetemlegesek, az evolúcióval magyarázza / ezt már megcáfolták / - A tiszta alapérzelmek mimikai sémái azonos módon nyilvánulnak meg. 3.Az érzelmekhez kötődő lelki jelenségek: - ambivalencia: egy időben ugyanarra irányul ( pl.: szeretet - gyűlölet ). - tolerancia: tűrőképesség, amit képesek vagyunk mások véleményével és viselkedésével szemben tanúsítani - empátia: mások lelki világába, helyzetébe való beleélési képesség - apátia ( közöny ): negatív élmények, pozitív érzelmek hiánya - konfliktus: két v. több egymásnak ellentmondó impulzus vagy motívum vált ki - Disszociatív reagálás: a megszokottól eltérő érzelmekkel reagál valamire. 4.Az érzelmi élet zavarai: - szegényes - főleg negatív érzések megjelenése révület: tanácstalan várakozás, feszültség elsivárosodás: a magasabb rendű érzések eltűnnek érzelmi fejletlenség: a magasabb rendű nem alakulnak ki közöny ( apátia ): negatív érzelmek; pozitív érzelmek hiánya depresszió: általános hangulati nyomottság, lehangoltság pszichopátia: képtelen a reális, célszerű alkalmazkodó viselkedésre - felfokozott kóros indulat: reakció sem minőségében, sem idejében nem felel meg az érzelmet kiváltó tényezőnek kóros ingerelhetőség: - emocionális inkotencia: általános állapot áthatja az egész személyiséget - mánia: pozitív érzések irányába ingerelhető a legjobban - hisztéria: negatív érzelmek irányában ingerelhető a legjobban - Disszociatív: a megszokottól eltérő érzelmekkel reagál ami lehet pozitív és negatív is. 5. Az érzelmi működés filozófiája: - limbikus rendszer: vegetatív idegrendszer - hormonok - transzmiszterek ( átvivő anyagok ) 6. A motiváció és az emóció különbségei: a szubjektív élmény aspektusa különíti el Az érzelmeknek különleges kommunikatív funkciója van. - küls? ingerek hatásara váltódik ki - szubjektív élmény, ami a motivációt kíséri - célként is szerepelhet - megnyilvánulásai során a kognitív tényezőknek is nagy a szerepe - érzelmi élmény összetevői: kiváltó esemény -->kognitív kiértékelés -->érzelmi viselkedés--> átélt érzelem A stressz fogalma, biológiai alapjai Stressz fogalma: A szervezet nem specifikus reakciója minden olyan ingerre, amely kibillenti eredeti egyensúlyi állapotából, alkalmazkodásra kényszeríti. Angol eredetű szó de a magyar Sellye János vezette be a fogalmat 1930-as években. Az ember és környezte közötti kölcsönhatás folyamatában az újszerű, magatartási választ igénylő helyzeteket stressz-helyzetnek nevezzük. Olyan helyzetek amelyeket aktivitással kontrollálhatatlannak, megoldhatatlanak minősítünk. Ha egy adott helyzetet újszer?nek találunk arra ( Általános adaptációs syndróma ) 3 féle módon reagálhatunk: 1.Vészreakció ( alarm ): Gyors alkalmazkodás olyan ingerre, amely veszélyezteti a szervezetet. Harc - menekülés? Vegetatív idegrendszer szimpatikus része aktiválódik. ( oxigén felvétel ) 2.Ellenállás v rezisztencia : A mellékvesekéreg hormonja a kartizol ( stresszhormon ) fokozott termelése. Ez segíti az alkalmazkodást. Megváltozik a kéregállomány, a nyirokmirigy sorvad, fekélyek alakulnak ki a nyombélfekély, szívműködési és ritmuszavarok. 3.Kimerülés vagy halál Sellye szerint a stresszor az az inger, amely a stresszt kiváltja. Nem feltétlenül ártalmas. - Eustresszt: jó stressz, erősítő hatású - Distressz: rossz stressz: ártalmas, kellemetlen. Kibillenünk az egyensúlyi állapotból Függetlenül attól, hogy milyen hatás éri a szervezetet, a válasz hasonló. A stresszt biológiai ok is kiválthatja. Hatások ( ingerre ): elektromos hatás hőhatás ===> szervezet hatása hasonló fertőzés hanginger Homeosztázis: belső egyensúlyi állapot. A stressz megingatja az alkalmazkodási folyamatot A stressz az immunrendszert is gyengíti. A fertőzés elleni védekezést is befolyásolja. Életesemény skála: Holmes, Rahe-féle skála: Az életeseményekhez rendeltek pontokat. Adott id?n belül hány pontott gy?jtött össze az egyén. Ha meghaladt egy bizonyos szintet akkor megbetegszik az egyén v. meghal. A kellemetlen élmények mellett a kellemesek is szerepeltek a skálán. A stresszt befolyásoló tényezők: 1.Kiszámíthatóság: - kevésbé veszélyes; A váratlan megterhelés sokkal rosszabb, még ha gyengébb is 2.Kontrollálhatóság: tudok-e ellene valamint tenni, ez már védő hatású Brady majomkísérlete: 2-2 majom együtt rögzítve volt. Aktív majom keze szabadon volt, kikapcsolhatta az áramütést és ekkor mindkettő megszabadult az áramütéstől. A passzív majom ( nem tudott semmit sem csinálni ) túlélte, az aktív majom belehalt a stresszbe /az állandó készenlét a gombmegnyomására /. Stressz vizsgálata: vizsgastressz; vizsga előtt különböző id?szakban a légúti megbetegedés gyakoribb, mint a vizsgaidőszakban. 3.Kognitív kiértékelés: az ingert hogyan észleljük, értékeljük, indulatosan vagy lenyugodva. Pl.: Voudoo halál: pszichogén halál; ami meghatározza az egyén életét. Kedvetlen, étvágytalan, gyenge, fáradt. Ellenmágia van. Az egyén tudomásával történik a dolog. Ha tudja, hogy elátkozták belehal, ha nem tudja nem hat rá ==> szavak hatása, pl.: atrófia cerebri = agysorvadás esete. 4.Coping: a stresszel való megküzdés, szembenézés, stresszcsökkentő mechanizmus ( pl.: zene, tánc, humor, sport, sex, sírás, ima, stb. ) A stressz csökkentő mechanizmusoknak fontos szerepük van a csúcspont utáni feszültségi szint minél alacsonyabb értékének elérésére. Stresszor kategóriák: 1.emberi tapasztalat szokásos határain kívül eső traumatikus események ( földrengés, árvíz, baleset, katasztrófa, fizikai erőszak ) 2.befolyásolhatatlan események ( szeretett halála, elbocsátás, betegség; észlelés fontossága / zajos-fotós kísérlet ) 3.bejósolhatatlan események 4.kihívást jelentenek a saját képességeink és az énképünk ( életesemény táblázat ) 5.belső konfliktusok ( tudatos v. tudattalan konfliktusok ) melyek legfőbb forrásai: - függetlenség v. függőség - intim kapcsolat v. magány - együttműködés v. vereség - impulzusok kifejezése v. etikai normák betartása A stresszel való megküzdés lehetőségei Stressz megküzdési stratégiák: 1.Problémaközpontú: akik aktív lépéseket tesznek problémáik megoldása érdekében, kevésbé hajlamosak a depresszióra, betegségekre. 2.Érzelemközpontú: elkerülő stratégiát folytatnak, mélyebb lehangoltságot mutatnak. A pszichoanalitikus elmélet számos elhárító mechanizmust ír le (Anna Ferud: elhárítás, tagadás). Abban, hogy az emberek megfelelően reagáljanak a stresszre, segíthet a relaxációs tréning, negatív gondolkodás kiszűrése. ( majomkísérlet az árammal ) A stresszre különösen fogékony az ?A? típusú személyiség: - türelmetlenség ( sietnek, nem tudnak várni ) - gyorsan beszélnek ( közbevágnak ) - gyorsan esznek - gyorsan járnak, vezetnek / balesetet okoznak / - 3x többet erőszakoskodnak ( hajlamos a szív betegségekre, hipertóniára, infarktusra ) Manager típus: - munkamániás, teljesítmény centrikus, kötekedő, nem tud ellazulni. Érzékenyebb a stresszre, holott állandóan azt keresi. ?B? típusú személyiség: az ?A? típus ellentéte A stressz az immunrendszert is gyengíti, a fertőzések elleni védekezést is befolyásolja. Foglalkozási stressz: bizonyos foglalkozásokban nagyobb a stressz ( pl.: légiirányítók, orvosok stb. Általában az emberekkel való foglalkozásoknál. Kiégési szindróma: Freunderberger írta le először 1974-ben ( pl.: orvos, szocmunkás, stb. ) 1.érzelmi kimerülés: túlterhelődik az ingerek miatt ezért személytelenül kezeli az embereket 2.depersonalizáció 3.teljesítőképesség csökken ( pályaelhagyáshoz vezet ) Kérdőívvel lehetséges mérése; a legfiatalabbakat fenyegeti a legjobban, ?k a legrosszabbul felkészültek erre. Védekezés: - reális megterhelés aránya - munkaköri forgás, csere - kognitív eljárások, szupervízió ( tapasztalatcsere ) - támogató szociális kapcsolat - fizikai erőnlét fokozása, testmozgás - az ?A? típusú viselkedésminta módosítása Stresszre adott reakciók: 1.Pszichológiai reakciók: - szorongás; a leggyakoribb válasz, poszttraumás betegség jelei: érdektelenség, elidegenedés, a trauma visszatérő újraélése emlékekben, álmokban, alvászavar, koncentrációs nehézségek, túlizgatottság, lelkifurdalás ( Vietnámi veteránok, náci koncentrációs táborok túlélői ) - harag és agresszió; frusztrációt kiváltó ok- tárgy megkárosítása; ebben a gyerekek tettlegesebbek, a felnőttek verbálisak előbb és csak később lesznek tettlegesek. - fásultság, depresszió; ha a stressz folyamatos a fásultság depresszióba csap át; tanult tehetetlenség ( Seligman kutyakísérlete: a kutya a ketrecben felvillanó fény után, lévő válaszfal átugrásával elkerülheti az áramütést ) - kognitív károsodások; nem képes a stressz miatt alternatív megoldást találni, csak 1-hez ragaszkodik. 2.Fiziológiai reakciók: - megnő a hormontermelés ( Endorfin, adrenalin, neradrenalin ) - növekszik a test anyagcseréje - n? a szívritmus, vérnyomás, légzésszám, izomfeszültség - csökken az emésztés, a nyáltermelés A tárgyvesztés fogalma. Veszteségek kezelése gyermekkorban. A tárgyvesztés A zavar kialakulása előtt olyan dolgoknak, élőlényeknek az elvesztése történik meg, amely nagyon közel állt az egyénhez, én-jének egy részét képezte. Ilyen lehet, a szeretett személy, testrész, önbecsülés elvesztése, súlyos maradandó sérülése. A halál és a válás, mint tárgyvesztés: Ennek az eseménynek a feldolgozását segíti, ha a megtörtént dolgot nem titkoljuk el a gyerek előtt. 3-7 éves kor között a gyerek még nem tudja felfogni a halál visszafordíthatatlanságának tényét, ebből következően bűntudata alakulhat ki a szeretett személy ?eltűnte? miatt. A gyermek fájdalma nem annyira látható, nincs látványos jele; fél, szorong, csendesebb. Három éves korig számukra a legnagyobb veszteség az elszakadás. Ebből az alaphiedelemből következik bűntudata, hogy azért nem jön vissza mert ő rosszvolt, nem érdemli meg. Ezután a saját testük megcsonkíthatóságának az élménye alakul ki, mint lehetséges veszteség. 5 éves korra kezdik megérteni a visszafordíthatatlanságot, de a halált valamilyen külső erőnek tulajdonítják. 9-10 éves korra már realisztikusan felfogják a halált. Veszteségek fázisai: 1. Veszteség elfogadása 2. elfogadni a jövendő saját sorsunkat, a halált 3. Hozzásegíteni a fájdalom kifejezéséhez, játékkal, beszélgetéssel. Ne titkolódzunk! Megázó a testvér, szülő halála. Ha a testvér hal meg, a gyerek a szülőt hibáztatja, hallgatásba burkolózhat. Szüksége van a sírásra. Átrendeződnek a családi kapcsolatok. A gyász jelei: - figyelemzavar - beszédzavar - nyugtalanság - az elhunyt betegségeinek produkálása A gyerek halálfelfogása más mint a felnőtté: 1. Aninizmus ? felfogás: 3-5 éves kor; Majd feltámad a halott, csak alszik. 2. Megszemélyesítés: 5-9 éves korban lerajzolja magának a halált; megjelenítés ? perszonifikáció 3. Halál egy irreverzibilis folyamat: 9-10 éves kor; ekkor jut el oda, hogy csak testi folyamatot lát 4. Serdülőkor: újra felmerül a halál fantázia; Szuicid fantáziák a gyakoriak. Folyamata: - halálfantáziák - más halálával való foglalkozás - saját haláláról való fantáziálás ( ő hogy fogja megölni magát ) Bowlby szerint a gyász feldolgozásának fázisai: 1. a realitás tagadása ? sokkos állapot 2. tiltakozás ? dezorganizáltság: testi tünetek, erős ellenségeskedés, düh, bűntudat, bánat és tétova viselkedés, céltalanság jellemzi. 3. kétségbe esés- dezorganizáltság megszűnik: gondolatait leköti az elvesztett személy, aktivitásba próbál menekülni 4. gyógyulás ? újra építi kapcsolatait: időnkénti fájdalmas visszaemlékezés A válás során elveszített egyik szülő hiánya miatt a gyermekben bűntudat ébredhet, ezért fontos a gyerek láthatása. A keletkezett gyermeki depresszió akkor oldható fel maradéktalanul, ha a szülők nem rongálják egymás értékeit a gyerek előtt és tudatosítják benne, hogy őt mindketten ugyan úgy továbbra is szeretik.