Hajós Alfréd (eredetileg Guttmann Arnold) (Budapest, 1878. február 1. - Budapest, 1955. november 12.) építész, az első magyar olimpiai bajnok.

Budapesti izraelita családból származott. Miután a Műegyetemen oklevelet szerzett, Alpár Ignác irodájában, majd Lechner Ödönnel dolgozott. 1907-ben nyitott önálló irodát. Sikerrel vett részt pályázatokon, amelyek főleg vidéki megbízatásokhoz juttatták. 1924-ben a párizsi olimpia szellemi versenyében egy stadiontervével ezüstérmet szerzett (Lauber Dezsővel közösen). Visszaemlékezései 1956-ban jelentek meg Budapesten Így lettem olimpiai bajnok címen.

Sporttevékenysége

1896-ban Athénban, az első újkori olimpiai játékokon megnyerte mind a 100 m-es, mind pedig az 1200 m-es úszószámot, ezzel ő szerezte a magyar sport első és második olimpiai aranyérmét. 1899-től, mikor megszerezte építészmérnöki diplomáját, felhagyott az aktív sportolással, de mint sportújságíró, illetve a Magyar Olimpai Bizottság tagja tovább támogatta a sportmozgalmat.

Labdarúgás

Játszott a magyar labdarúgó-válogatott első mérkőzésén. 1906. őszén két mérkőzésen a válogatott szövetségi kapitánya volt.

• 1906. október 7., Prága, 6 000 néző

Csehország – Magyarország: 4-4 (1-1)

• 1906. november 4., Budapest, Millenáris, 3 000 néző

Magyarország – Ausztria: 3-1 (1-0)

Főbb építészeti munkái

Eleinte szecessziós, majd eklektikus, kiforrott korában konstruktív, modern szellemű, leginkább olasz hatású stílusban alkotott.

• Aranybika szálló (Debrecen)
• Lőcsey Gimnázium (Debrecen)
• Református Egyház Zsinati Központja (Budapest)
• UTE Stadion (Újpest, Megyeri út) - 1922-ben tervezte
• Nemzeti Sportuszoda (Budapest, Margitsziget)
• Leányiskola (Pozsony)
• Népkerti Vigadó (Miskolc)
• Szegedi Úszóegyesület Uszodája (SZÚE, ma Ligetfürdő), 1930