Mikor gyermek vagy   –  megtanulsz mindent,

járni , szeretni, boldogságot adni, és kapni.

Mikor felnőtté válsz   –  megtanulsz szerelemmel is szeretni,

alkotni, rombolni, csalódni, a világban fájdalmat gyűlöletet látni.

Mikor túl sok közönyt, fájdalmat láttál, és nem tudod feledni,

akkor az érzéketlenek felé, álarcod fogod mutatni.

Álarcodat felveheted, de így az  őszinte szeretetet el nem érheted,

mindig lesz sok fájdalom, míg minden ember nem érti, szeretni jó nagyon.

Az álarc mögött, s legbelül a szívedben fájni fog, de kifelé erős leszel   mosoly ül ajkadon,

a  sok  jó, és rossz ,melyet az élet ad, folyton viaskodik benned és elveszett vagy.

Álarcod megvéd, míg a közönyös emberek között jársz,

de ha egyedül vagy gyötrődsz, hogy valamit tenni, muszáj.

Te bátor vagy? Küzdesz rendületlenül, hogy taníts szeretni szüntelenül  ?

Kikandikálsz álarcod mögül ? -  NEM - mert már nem bízol mindenkiben feltétlenül.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés