A középiskolás korosztály a tudomány és a tudományos kutatás iránt rendkívül nyitott. Különösen motivált, hiszen a középiskolai évek alatt a különböző tudományterületek ismeretei mellett először tekint a környezetére olyan szisztematikus, logikus megismeréssel amely a tudományos megközelítés sajátja. A Kutató Diákok Mozgalma – amelyről az előadás esettanulmánya szól-, immár 10 éve bizonyítja, hogy a tudományos kutatás megkezdése a középiskolában, az önmegvalósítás hatékony, máshoz nem fogható eszköze.

Az esettanulmány jól mutatja, hogy azok a középiskolás diákok, akik már 16-18 évesen megismerkednek a tudományos vizsgálat módszereivel, tapasztalatot és élményt szereznek a tudományos kutatással kapcsolatban, olyan motiváltsággal kerülnek az egyetemre, amely ösztönzően hat a diploma megszerzése mellett az életpálya tervezésre, és azoknak a céloknak a megfogalmazására, amelyek a tehetségük kibontakozásában hosszútávon is meghatározóak a pályaválasztással kapcsolatban. A szervezet tevékenységének lényege, hogy a bármilyen tudomány-területen kutatni vágyó diákoknak lehetőséget biztosítsunk a hazai és nemzetközi kutatóhelyeken, és segítsük azt a látens tanulási folyamatot, amit a kiemelkedő tanáregyéniségekkel való közös munka biztosít. A mozgalomhoz kapcsolódó kutató tanárok a közép-iskolákban diákköröket vezetve segítik a tudományos megismerést, míg a Kutató Diák Mozgalom mentorai az egyetemi kutatóhelyeken fogadják az érdeklődő diákokat, segítenek a témaválasztásban, vezetik a kutató munkát és készítik fel a diákokat a tudományos konferenciára (TUDOK – Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája).

Így a mozgalomhoz csatlakozó diákok tapasztalatot szerezhetnek a tudományos élet szépségeiről, a szakirodalom használatáról, az önálló kérdésfeltevés és problémamegoldásról, az érvelés-bizonyítás módszereiről, a kutatás-módszertan, kutatás etika szakterületekhez kapcsolódó sajátosságairól. Kutató diákjainkkal felvett interjúkból tudjuk, hogy e munka fejleszti a lényeglátás, a komplex gondolkodás képességét, a szakszerű, precíz tudományos kifejezést, és olyan tapasztalatokkal gazdagítja a diákokat amelyekkel sikeresebben állnak helyt az egyetemi környezetben (vizsgahelyzet, laborgyakorlat, jegyzőkönyvek, és dokumentációk írása, pályázat – szakdolgozat írás, prezentációk készítése, csoportmunka stb).