Arany János - Ráchel
Ráchel
"Akkor Herodes... elküldvén szolgáit, levágata minden gyermekeket, kik valának Betlehemben... Ráchel, siratván fiait, nem akart vigasztalást bevenni, mivelhogy az ő fiai nem volnának..." (Mát. II. 16, 18.)
A lámpa csügged, az éjfél setét, Virrasztja Ráchel két szép kisdedét; Arcára halvány mécs világa süt, Viharzó búja már lecsöndesült. Mint a derékban megtörött virágszál Alácsüggeszti fonnyadt szirmait: Dús fürtözetje dúlt képén alászáll, S beárnyékozza kettős fiait. Ül ágya szélin és az ágyban ott Szelíden nyugszik a két kis halott; Meghűlve, de nem merevedve meg, - Téjarcaikon lágy mosoly lebeg; És a kicsiny száj félig nyitva, mint Ösztönszerűleg az emlőre nyílt. Három egész nap, három lázas éj Múlt el, mióta nincsen étke, álma, Midőn a zsarnok heródeszi kéj Szép csecsemőit keresé halálra.
Oh, a rémséges éjtszaka! Midőn a kisded álmai fölött Poroszlók kardja villoga És százakat és ezreket leölt, Midőn kétségbeesett anyák, Keresve menedék tanyát, Dobogó kebelen Vitték a gyönge magzatot, Kit az anyai félelem A fájásig szorongatott: Vitték, hogy a vad szolga ösvényét -- Elébe futván -- rövidítenék! Midőn Rámába hallatott Sírás, kiáltás, jajgatás, Lőn keserű könnyhullatás -- Miképp jósoltatott!
Azóta Ráchel búja fenn virraszt, Kizárva minden részvétet, vigaszt. Magához senkit nem bocsáta: Mint vészmadár elem-csatába, Merült be tenger bánatába. Hiába kérte martalékait A sír, megnyitva éhes ajkait: A sírral ő dacolva pörbe szállt, Kétségbeesése kétlé a halált. Mígnem kizajlott szenvedély után Nyugodtság tűnt fel az ábrázatán, Olyan mélabús, kietlen nyugalom, Minő romok felett vagyon.
Most csendes a bú, mint ha éji vész Múltán a hold fájdalmasan kinéz. Értelme néha felhős még ugyan, Hanem felhője már villámtalan; És lelke tűrni tud, habár föleszmélt, Elbírja az emlékezet keresztjét.
Olykor, ha lassú merengésiben Elméje, mint fáradt madár, pihen -- Olykor lehajtja melle bimbait, Csiklándva mintegy alvó fiait; De visszaretten és sóhajt nagyot, Emlője érzi a halálfagyot; Könnyhullatásban szívfájdalma könnyül, Bánatja szózatos panaszban enyhül.
|