Kognitív Szintézis, avagy a nyitott és mérhető tudás igérete
|
| |
Az elsődleges három dimenzió |
| |
Kognitív Szintézis (a know-how szerkezete) |
| |
Copyright 1999 - 2006 Ritz Katalin és Tibor Minden jog fenntartva. Az andragógiai koncepció bármilyen szintű, vagy bármely részének alkalmazása vagy felhasználása más művekben, csak a szerzők előzetes írásbeli engedélyével lehetséges. ritz.tibor@gportal.hu | |
| |
Hírek 2007 | Következő 10 cikk | Előző 10 cikk |
Leonardo - Entrepreneurs Training Portal
|
BKIK |
2006.10.09. 04:15 |
Fő pályázó: a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara
Jelen projekt célja a vállalkozói ismeretek oktatásáról és gyakorlásáról mértékadó példa megteremtése különböző európai országokban, különböző célcsoportok részére: szakképesítést szerzett alkalmazottak és menedzserek, akiknek szükségük van némi irányító tapasztalatra (18 és 35 éves kor között), a résztvevő szervezetek tanárai és oktatói, és gazdasági vállalatok vezetői részére.
Partnereink számos európai ország szervezeteit képviselik sokrétű tapasztalattal és szakértelemmel, a résztvevők közt található Nagy-Britannia, Németország, Franciaország és Skandináviából Finnország. Minden partnerünk arra koncentrál, hogy küldetésünket a gyakorlatban is megvalósítsa, ezzel hatékonyan hozzájárulva a tanulási környezet megvalósításához, a vállalkozói kézségek fejlesztéséhez, és a tradicionális és az on-line oktatási módszer kialakításához.
Tovább >> |
Beszélgetés az agyról és a számítógéprõl Borosy Andrással, Érdi Péterrel és Szirtes Gáborral
|
Szepesváry Pál |
2006.09.08. 07:52 |
A gondolkodó embereket hallatlanul érdekli az agykutatás. A XX. századot – egyebek mellett – gyakran emlegetik az agykutatás évszázadaként. Ezt a századot azonban a számítástechnika kialakulása is jellemzi. A két terület kapcsolatáról, egymásra hatásáról, rokonságáról, különbözõségérõl beszélgettünk a nyár elején.
Tovább >> |
TUDÁSRÉGIÓ ÉS TUDÁSPARK VÍZIÓ
|
Varga Csaba |
2006.08.28. 06:16 |
Bevezetés - Először is tisztázzuk, hogy mit jelent a két alapfogalom, a régió és az információs társadalom, mert csak ezután definiálhatjuk, hogy az ezredfordulón hogyan értelmezzük a tudástársadalmat, a tudásrégiót és ennek egyik központi elemét a tudásparkot.
A feladat így látszólag igen egyszerű és félreérthetetlen: fogalmazzuk meg, hogy mi az aktuális új kor; ha ez az információs társadalom korszaka, akkor nézzük meg, hogy ebben hogyan változik meg a régiók szerepe; ha az új régió nem más, mint a tudásrégió avagy a pentarégió új minősége, akkor nevezzük meg, hogy mi a tudásrégió fejlesztésének programja. Ha ez a tudásrégió stratégia, akkor vázoljuk fel, hogy történetesen Pest megyében mi a tudásrégió program, ha ennek az alternatívának az egyik központi eleme a tudásalapú gazdaság, akkor dolgozzuk ki ennek főbb elemeit, s ha ezek közül az egyik legfontosabb a tudáspark vízió (technológia fejlesztési övezet avagy incopark), akkor ezt a fogalmat részletesen elemezzük.
Tovább >> |
Korszerű elvek érvényesülése a felnőttképzés módszertanában
|
Zachár László |
2006.08.22. 07:25 |
A mostani, első szakképzési és felnőttképzési kutatási konferencia egyik fő témaköre azt vizsgálja, hogy milyen feltételei vannak az egész életen át tartó tanulás kiteljesedésének, melyek azok a személyi, tárgyi, anyagi, módszertani, „hozzáférési”, és egyéb prioritások, amelyeknek a felnőttképzés, mint társadalmi célú szolgáltatás „oldalán” fenn kell állniuk ahhoz, hogy a népesség minden rétege folyamatosan növekvő arányban vegyen részt a képzésben. A feltételrendszer kiemelkedően fontos tényezői a módszerek, mégpedig széles értelemben, azaz nemcsak a tanári eljárásokat, hanem azokat az elveket is ide kell sorolnunk, amelyek alapvetően befolyásolják a tanulás megkezdését, folytatását és eredményességét.
Rövid írásomban ezeket a tényezőket kísérlem meg számba venni; először röviden a felnőttképzés feladatrendszerét, majd a módszertani elveket, illetve azok érvényesülését tekintem át.
Tovább >> |
A stratégiai elemként kezelt vállalati felnőttképzés és az andragógia
|
Dr. Kovács Ilma |
2006.08.22. 07:23 |
A továbbképzés, vagy ahogyan a franciák mondják, a folyamatos szakmai képzés (la formation permanente, la formation professionnelle continue) a foglalkoztatási politika egyik legfontosabb eszköze Franciaországban már az 1970-es évek eleje óta[1].
A francia gazdasági szaknyelv gyakorló oktatója – és a távoktatás rendszertani és módszertani problémái kutatójaként, már jó ideje figyelem és szükségképpen követem a vállalati képzések magyartól eltérő jelenlétét a francia felnőttképzésben. Tapasztalataim alapján az alábbiakban néhány franciaországi sajátosságot szeretnék elemezni.
Tovább >> |
A felnőttképzés stratégiai irányai és feladatai
|
Dr. Szép Zsófia |
2006.08.22. 07:21 |
A tanulás ténylegesen élethosszig tartó folyamat, amely biztosítja a környezethez való alkalmazkodás feltételét mind a fizikai, mind a tudati, a szellemi fejlődés tekintetében. A társadalmi környezet változása, a gazdaság felgyorsult változása, a globalizáció a tanulási folyamat teljes vertikumának áttekintését és tudatos fejlesztését teszi szükségessé.
Ennek felismerése már évtizedekre nyúlik vissza, s ma már világszerte új szemlélettel foglalkoznak a tanulás, az oktatás kérdéseivel. A fejlett országokban jelentősen megnövekedett a foglalkoztatási, munkaerő-piaci szempontok súlya, és alapvetően kétpólusúvá vált a fejlesztés és a tervezés szemlélete. A kiemelt cél egyrészt a gazdaság, a tudás versenyképességének fejlesztése, másrészt a társadalmi kohézió, valamint a hátrányos helyzetű rétegek felzárkóztatása, az esélyegyenlőség biztosítása.
Tovább >> |
Új feladatok az andragógiai kutatásban
|
Dr. Maróti Andor |
2006.08.22. 07:19 |
A kutatás új feladatait a felnőttképzés gyakorlatával összefüggésben határozhatjuk meg. Olyan feladatok alapján, amelyek már megtalálhatók a gyakorlatban, de nem eléggé hatékonyak, vagy olyan feladatoknak megfelelően, amelyeket várhatóan a közeli jövőben kell megoldani, s az időszerűségük már érzékelhető. Tovább >> |
II. Work Shop
|
|
2006.06.06. 07:05 |
A kompetencia az a képesség, mely birtokában az egyén a legváltozatosabb – néha teljesen meglepő – körülmények között is képes az optimális technológia kiválasztására, esetleg annak szükség szerinti átalakítására (az adott szakterület technológiai fegyelmének megsértése nélkül) és eredményes végrehajtására, illetve az elért eredmény átadására. Ehhez a képzettségi szinthez – amit oly sok munkaadó áhít – szükség van egy eredményességét tekintve jól mérhető tanítási módszerre, sőt továbbmegyek, létkérdés, hogy a hallgató elfogadja mint elvet a feladatmegoldáshoz szükséges tudást. A modern iskola küldetése tehát, olyan technológiák alkalmazása, melyek elősegítik ezt a fajta fogalmi váltást, vagyis a meglévő nézetek és elképzelések lecserélését. A vezérgondolat tehát valamilyen út vagy feltételrendszer, amin végig kell vezetni külön-külön minden egyes hallgatót, és aminek a végén talán bekövetkezik a megtanultak alkalmazásának képessége. Posner és munkatársai (1982) ezt négy feltételhez kötötték; Elégedetlenség (1) az aktuális elképzelésekkel kapcsolatban, az új fogalmaknak érthetőknek (2), hihetőknek (3) kell lenniük és azt kell sugallniuk, hogy hasznosak lesznek (4) a jövőben. A KOGNITÍV SZINTÉZIS irányelvei alapján digitalizált műveknél követjük a Posner elvet, de ki is egészítettük azt, és nyolc szempontot határoztunk meg: Felismerési, Megismerési, Megértési, Elfogadási, Alkalmazási, Tanítási, Elvárási, Megkövetelési. Ezek a követelmények a távoktatási rendszerünkben kérdések formájában jelennek meg, és akit ez bővebben érdekel, az a 2006, június 28-án rendezendő II. Kognitív Szintézis work shop alkalmával mélyebben is megismerheti. Tovább >> |
Következő 10 cikk | Előző 10 cikk | Oldal tetejére |
| |
|
|
|