Versek : A szerelemnek múlnia kell - Zorán /Doki/ |
A szerelemnek múlnia kell - Zorán /Doki/
A szerelemnek múlnia kell
Hogy értsd, egy pohár víz mit ér,
Ahhoz hõség kell, ahhoz sivatag kell.
Hogy lásd egy napod mennyit ér,
Néha látnod kell, az élet hogyan fogy el.
A lángot akkor õrzöd még,
Ha félsz, hogy ellobban, elég,
És elveszted fényét, melegét.
Jó, mikor hisszük még,
Lehet olyan a világ, milyet szeretnénk.
Hidd el, a hajnal attól szép,
Hogy minden éjben ott lapul az örök sötétség.
Egy érzés mindent eltakart,
S elhittük mindörökké tart,
S a törvény nálunk dõl le majd.
De, jaj, a szerelemnek múlnia kell,
És, ha múlik, akkor fájnia kell,
Hogy érezd mennyit ér, még tart, még él.
A szerelemnek múlnia kell,
Akkor is, ha égig emel,
És szép, hogy mást hiszel, mert mást ígér,
Várj, a kezed ne húzd el,
Annyi csodát idéz, amikor hozzám érsz.
Ha sírsz, a szemed ne takard el,
Miért titkolnád, hogy egy kicsit nehéz.
A szerelemnek múlnia kell,
Ha múlik, akkor fájnia kell,
Hogy érezd mennyit ér, még tart, még él.
Még tart..., még él...
/Zorán/
|