A REGÉNY

Az "Isaura, a rabszolgalány" című regény 1875-ben jelent meg. Bernardo Guimaraes (1825-1884) költő, dramaturg és író a brazil romantika képviselője volt (Latin-Amerikában ez az irodalmi korszak később köszöntött be és tovább tartott, mint Európában). Az "Isaura, a rabszolgalány" azon kívül, hogy Guimaraes rajongóinak kedvenc regénye (a kritikusok más műveit részesítik előnyben), Brazíliában iskolai tananyag.

Az Isaura, a rabszolgalány című regény az abolicionista irodalom egyik kiemelkedő alkotása. Mindezek mellett klasszikus szerelmi regény is - a cselekménye gyors, nincsenek mellékszálai, a szerző a kegyetlen gazda által elnyomott rabszolgalány és a gazdag, nemesi származású ifjú reménytelen szerelmére összpontosít.

A romantikus Bernardo Guimaraes, regényével elsősorban az olvasók szívét akarta megszólítani. A pozitív hősök - Isaura és Alvaro - ezért nem csak gyönyörűek, de a legtisztább szívű és nemesebb lelkű karakterek, szemben a sötét alakokkal, akik viszont szélsőségesen gonoszak. Guimaraes nem akarta meggyőzni azokat, akik amúgy is meg vannak győződve a rabszolgatartás kegyetlen és abszurd mivoltáról. Az "átlag négerek" sorsát akarta közelebb hozni az olvasó számára, ezért egy nemesi neveltetésben részesült fehér nőt, egy rabszolganő lányát választotta a történet főhősévé, aki nem illik se a rabszolgák közé, se a "nagyurak" világába. Isaura úgy néz ki, mint egy tisztavérű kasztíliai nemes hölgy. Emellett jó szívű, szorgalmas, becsületes és ártatlan. Büszke természetű, ezzel együtt alázattal viseli a sorsát. Tisztában van azzal, hogy mekkora távolság választja őt el mindkét világtól.

A TELENOVELLÁK

Irodalmi alkotásból sorozat - ez volt a brazilok ötlete nemzeti kultúrájuk népszerűsítésére. Brazíliában a tévénovellák kettős szerepet töltöttek be: egyrészt a katonai diktatúra idején, a politikai propaganda egyik eszközei voltak. A sorozatokban a politikai cselekményszálak megjelenése már-már hagyománnyá vált. Másrészt a tévéképernyőre áthelyezték a leghíresebb brazil irodalmi alkotásokat, amelyeket gyakran kibővítettek további szereplőkkel és helyszínekkel, cselekményüket pedig időben kitolták. A brazilok már több olyan sorozatot is láthattak, amely vagy egy tizenkilencedik századi - külföldön többnyire ismeretlen - alkotáson, vagy egy mai, világhírű irodalmi művükön alapult (pl. Jorge Amado regényein). A politika és az irodalom jelenléte (valamint a merész, meztelen jelenetek) teszik a brazil sorozatokat különlegessé a többi, hasonló produkcióhoz képest. Az utóbbi években a rasszizmus problémájának nyílt bemutatása is kiemeli őket, mivel a többi latin-amerikai ország sorozataiban ez a téma szinte meg se jelenik.

Az Isaura, a rabszolgalány első filmváltozata 1929-ben készült. A második változatot 1949-ben forgatták, azonban csak az 1976-os sorozat ért el komoly sikert Brazilíában és az egész világon.

Az 1976-os sorozat volt az első Európában bemutatott tévésorozat (az Ibériai-félsziget kivételével). 13 részes változatban vetítették le, míg a brazilok 100 részt láthattak. A sorozatot valóságos Isaura-láz követte. Több országban - köztük Magyarországon is - az emberek pénzt gyűjtöttek a balsorsú rabszolganő felszabadítására. Lucelia Santos és Rubens de Falco beutazták az egész világot. Mindenhol tömegek üdvözölték őket, még Kínában, Oroszországban és Japánban is. Varsóban meglátogatták a brazil nemzeti hősről, Ruy Barbosáról elnevezett iskolát. A lengyelországi Katowicében szerveztek egy Isaura és Leoncio hasonmás versenyt, amelyre nyolcezer ember jelentkezett. Olaszországban a rajongók egész éjszaka ostromolták a szállodát, amelyben a színészek megszálltak.

www.romantica.tv