Rég nem látott létszámban vágott neki a soron következő idegenbeli túrájának a brigád. Minden lehetőség megvolt egy jó túrához közeli távolság (130km) ,sörözési lehetőség a Duna északi oldalán ,egyszerű hazajutási lehetőség ,napsütéses gyönyörű idő és nem utolsó sorban stadionban játszik a csapat. Ennek ellenére ketten élveztük a körülmények adta lehetőségeket…
Ennek ellenére se ment az indulás zökkenő mentesen ,mivel én Kelet-Magyarországról igyekeztem a Keletibe érni. A vonat késése miatt majdnem későbbre tolódott az indulás. Szerencsénkre a Győr felé induló szerelvény  is mintegy negyed órányi csuszással gördült ki a pályaudvarról. Evvel nem volt vége az eseményeknek Tatabányán közölte velünk a hangos bemondó, hogy műszaki okok miatt egy kocsit lekapcsolnak ezért további késések várhatók. Szerencsére a másik vágányon épp indulásra készen állt egy EU-régió szerelvény gyorsan átugrottunk és zötyögtünk Komárom városa felé. Ahol kisebb pihenőt tartva átkelve az öreg Dunán öblögetjük kicsit torkunkat egy kis Fácán sörrel. A „határ” átlépés gyorsan ment váltottunk egy kis Felvidéki bankót és már a pénzváltó melletti  krimóban is találtuk magunkat. Nem számoltunk a fél órás késéssel se avval ,hogy „Tótiában” vasárnap délbe minden közért bezár nehezen találtunk egy nyitva tartó ital elárusító helyet és evvel le is késtük a vonatot. Társam kicsi zaklatottan viselte a tényt ,hogy lehet a meccs elejéről így lecsúszunk. Bekaptunk még egy sört a hirtelen jött időtúltengésünk örömére így ha lúd legyen kövér egy-egy feles is útjára indult lefelé.
Lassan szedtük mi is a sátorfánkat a hídnál leintettünk egy kocsit ,hogy dobjon át minket a túl oldalra gyors beszélgetésbe elegyedtünk a „soförünkkel” máris kedves kormányunk volt a téma. Addig-addig osztottuk egymásnak az észt míg egészen a vasútig vitt minket. Köszönjük! A vonatig volt még kis időnk addig pogácsát tömtünk az arcunkba ,majd sörrel öblögettük. Rövid vonatozás majd a helyi járaton 10 perc buszozás után a stadionnál is voltunk. Szinte az összes bejáratot végig jártuk mire bebocsátást nyertünk. Ekkor már vonultak ki a csapatok ,mire a drapik is kinn voltak pattogott is a gömbölyű bőr. Sajnos a mi térfelünkön többnyire. Ez nagyon nem hozott lázba minket ,na meg a többiek távolmaradása is inkább a lelátón való heverészésre és napozásra persze sörözésre (is) sarkalt minket ,minthogy ordibálásra. A koreográfia a második félidőben is hasonló volt csak a hajrában nyitottuk ki a szánkat és biztattuk a srácokat, hogy őrizzék meg a gólnélküli állást. Sikerült is a fiúk megköszönték nekünk a jelenlétet, míg ők öltözni mi „huligánkodni” indultunk. Erre egy toi-toi WC adott apropót mivel szaró szalag túltengés volt benne így mi csökkentettük ezt a fennálló helyzetet! Pénztér gép szalagnak nézve „letekertünk” párat majd vidáman távoztunk a létesítményből. A buszmegállóban hagytunk nyomokat az ottlétünkről. Majda pályaudvaron kiettük a melegszendvics készletet a büfében. Hazafele még sikerült össze is vesznünk így külön kocsiban utaztunk haza. Közel 11 körül ébredtem a Déliben üresen álló szerelvényen, majd „szeretett” munkahelyemre mentem a kocsimért és haza felé vettem az irányt. Remélem kedves szurkoló társamban nem hagytak nyomokat a hazafelé tapasztaltak. Én az elfogyasztott tudatmódosító folyadék számlájára írom.

Sanyi-Hungaria