BKV Előre-MTE 1904 /'06.X.1./
ELKÚRTÁTOK!!!
Minden szurkoló tábor életében van egy nap, amit nagy betűkkel ír be a naptárába. Egy meccs amit egész évben vár és felfokozottan készül rá hetekig. Ez Kaposváron a Rákóczi-Pécs, Miskolcon a Diósgyőr-Nyíregyháza, Szombathelyen a Haladás-ZTE , Erzsébeten az ESMTK-Soroksár, Budapesten a Fradi-Újpest… Nálunk a Mosonmagyaróvár elleni meccs jelenti a derbit! Az okokat lehet kérdezni, hogy miért pont ez a meccs??? Mivel nincsenek ősi ellentétek a két város között??? A válasz egyszerű!!! A Sport utcai stadionban nagyon ritka egy vendég szurkoló tábor érkezése. Ezen a napon szinte garantált, hogy megtörik a síri csend a pókhálóssá vált vendégszektorunkban is. Persze ez nálunk nem úgy megy mint a fent említett nagy meccseken, hogy akár utcai összecsapásokra is sor kerül, nem megy egész meccsen egymás gyalázása, de szurkolói lélektan szempontjából pont ugyanaz játszódik le bennünk is!
Készülődés A MECCSRE: Az Óvári szurkolók tavaszi vendégjátéka (ahol a Brigate Nord aktivistái nyolcan tették tiszteletüket) alaposan feltüzelt minket. Azóta naptárunkban piros betűvel jelöljük azt a napot, amikor a Brigate Nord és csapata (amely hasonló játékerőt képvisel mint a BKV) a Sport utcában érkezik. Kb. három héttel a találkozó előtt merült fel, hogy kéne valami látványt is csinálni. Múlt heti győri túránk alkalmával, mikor Komáromban söröztünk a koreográfia alapötlete is megszületett. Az ötletet tettek követték és egyikünk hétfőn megvette a nagyzászló alapanyagát, majd a hét folyamán azt össze varrta. Sajnos a héten derült ki, hogy pirót már nem tudunk szerezni (a kormány ellenes tüntetések miatt), ezért úgy terveztük, hogy ezt a hiányosságot majd rudasokkal, konfettivel és pénztárgép szalagokkal oldjuk meg. A munka nehezének péntek délután estünk neki hárman a raktárunkban, ami egyik társunk munkahelye. A festés jó hangulatban telt, mivel a magnóból üvöltött a Kárpátia és a Titkolt Ellenállás és a hűtőben is volt két tucatnyi sör. Nyolc óra után futott be további három társunk, akik a délutáni Ultra tüntetésről érkeztek. Ekkor a koreográfia „szakértőnk” kitalálta, hogy az alap ötlet nem tökéletes, ezért az anyagokat átrendeztük. Ezek után már gyorsan befejeztük a munkát és kilenc óra vágás, festés, ragasztás után éjfél körül haza is értünk.
A meccs napja: Reggel már éreztük, hogy ez a nap más mint a többi és ezt nem az éppen aktuális önkormányzati választások (persze az is fontos) kovácsolták ezt az érzést bennünk. Tudtuk, hogy most nem egy szokványos hazai meccs vár a csoportra. Ennek tudatában már a kora reggeli órákban a műhelyben kezdtük a koreográfia összehajtásával. Persze az többi kellék már az autóban pihent. Tizenegy tájban már ketten a stadionban voltunk. Időnk mint a tenger ezért végig néztük az Ifi „A” csapatunk meccsét. A meccs vége után lassan gyülekezett a csoport. Nekiálltunk előkészíteni a terepet. Kikerült a falra a nagy hazai drapink is, amit mostanában csak a kiemelt meccseken használunk. Következett a koreó alsó kirögzítése amit igen alaposan végeztünk el mivel ezen múlhat az egész kivitelezésnek a sikere. Elvégeztük a szükséges javításokat a nagyzászlón, ami óhatatlanul a szállítás közben keletkezett benne. Lassan az Óvári kollégáink is befutottak mintegy 8-an némi sör ital mellett felelevenítettük a Bosnyák túra élményeit, majd mindkét mob elfoglalta a helyét. A csapatok bevonulásakor a magasba emelkedett a „mű”. A vendég oldalon füstök gyúltak és persze kezdetét vette a hangpárbaj. Mindkét csoport kitett magáért, hogy jobb játékra sarkallja övéit. Zengtek a nóták szünet nélkül az egész félidőn át. Még a vendég gól sem vette kedvünket… A második játékrészt rudasainkkal, konfettivel és szalagokkal kezdtük. Csapatunk meg újabb bekapott góllal. Kezdett kiborulni a bili, néma szemlélői lettünk a pályán zajló eseményeknek… Ébresztőt követeltünk… nem segített… a lélektelen játék eredménye egy újabb óvári gól, érthető öröm a vendégszektorban, nálunk meg a döbbenet, hogy ezt a szégyent mivel érdemeltük ki? Ekkor már nem taps meg dicséret zengett sorainkból, hanem kőkemény kritikák! Kórusba érdeklődtünk vajon hol van a csapat? Mert akik a pályán játszottak azok ma nem voltak méltóak a kék-sárga mezre és az Előre címerére! Így ért véget ez a szurkolói derbi, úgy érzem erre még soráig emlékezni fogunk és nem az eredmény fáj hanem, hogy nem látszott az akarás, mert kikapni szépen is lehet és akkor jár a taps! Ezen a meccsen alkalom lett volna a csapat részéről feledtetni a kínos kupakudarcot, (mire a mai napig nem kaptunk érdemleges magyarázatot) viszont ezzel előttünk lerombolódott az a kép amit a csapat épített az elmúlt hetekben mutatott eredményes játékával! Szerintem ez a kudarc hetekig rá fogja nyomni a bélyegét a lelátói aktivitásra és ezen senki ne csodálkozzon. Ha a csapatból valaki nem fogná fel, ez nem egy meccs volt a sok közül! Ez A MECCS volt. Viszont ha ezzel valaki nem volt tisztában, hogy ez nekünk mennyire fontos…, hát erre a válasz annyi, az ankéton a szurkoló is tud válaszolni a kérdésekre! Csak kérdezni kell.
Hajrá BKV!
Képek
Sanyi-Hungaria,HáZé
|