A előző beszámolót kell folytatnom mivel egy napon történtek az események csak hát külön helyszínen és néhány óra különbséggel. Szóval az Ifi csapataink meccséről érkeztünk szokásunktól eltérően most nem az Előre, hanem a Netovább nevű sörözőbe. Meccs előtt már egy órával ott volt a helyszínen a Viking java. Néhány sör és indultunk is a meccsre. Sok extrával nem is készültünk csak az új dobunk szolgáltatott némi újdonságot. Az első félidő is a megszokott fogató könyvben telt kisebb nagyobb szünetekkel tarkított szurkolás volt tapasztalható a lelátón. A második játékrészben beindult a szurkolói élet a lelátón előkerültek a rudas zászlók, folyamatosan szólt a dob és szállt a konfetti , zengett a nóta. Volt, hogy húsz percig csak egy dalt énekelt a tábor, elég jó hangerővel. Végre felfedezhető volt az az odaadás amit többször már hiányoltam egyesekből. A csapat is küzdött, hajtott látszott az akarás annak ellenére, hogy a végén „csak” egy pontot szerzett. Ennek ellenére a meccs végén szólt a taps.
A csapat fogadására egy lyukas „56-os”magyar zászlót emeltünk a magasba emlékezve hősi forradalmárokra kik a szabadságért áldozták életüket. A meccs végén a sörözőben folytattuk a beszélgetést. A csapattal is konzultáltunk az álltaluk tartandó ankét ügyében, mivel mi nem nagyon érezzük most az aktualitását az ilyen megbeszélésnek. Szerintünk elegendő az idény végén szervezni akkor kilehet elemezni az egész őszt és lehet tenni mindkét részről az észrevételeket. Majd lassacskán mindeni hazafele vette az irányt.

Képek

Sanyi-Hungaria