I. Bánka Kristóf Emléktorna
Nyugodj Békében Kristóf!
Már hetekkel a rendezvény előtt lehetett olyan híreket hallani, hogy a szomszédok is készűlnek a tornára, és ránk fenik a fogukat. Ez nálunk azt eredményezte, hogy tőlünk az is eljött a Körcsarnokba, aki előzetesen nem tervezte az esemény látogatását. A BKV stadintól, egy nem messze lévő sörözőben gyülekeztünk, kb. 2 órával a torna kezdete előtt. Innen indultunk énekelve a helyszín irányába, de előtte betértünk a "főnök" munkahelyére sörvételezés és ürítés céljából. Negyedórával a kezdés előtt értünk a Körcsarnokba, ahol már szinte teltház fogadott minket. Gyorsan elfoglaltuk a helyünket az egyik sarokban, kiraktuk a drapit, végighallgattuk-az egyébként nagyon szép-nyitóbeszédet, majd szurkolásba kezdtünk, mivel az Előre pont az első meccset játszotta az Újpest csapatával. A két csapaton kívűl a Vác, a Nyíregyháza, a REAC és az MTK gárdája volt meghívva a tornára-vagyis azok a csapatok ahol Kristóf is játszott. A legtöbben Újpestről érkeztek-legalább 500-an, de ők ezt a tornát nem vették annyira komolyan. A többi csapat szurkolótábora viszont nem jelent meg szervezetten, ezért gyakorlatilag csak a mi hangunktól volt hangos a csarnok. Mi 14-en jöttünk össze, de sajnos csak a brigád fele szurkolt. Azokat akik szurkoltak viszont nem érheti kritika, hiszen mind a két meccset elejétől a végéig lelkesen és hangosan végignyomták. Miután két sima 3-1-es vereséggel kiestünk leszedtük a drapit, és a csoport nagyrésze távozott. Utólag elmondhatjuk, hogy az egész naptól többett vártunk. A várt (remélt) támadás végűl az MTK-sok részéről elmaradt (nem rajtunk múlt-mi legalább ott voltunk), a csapat simán kiesett, de nem is ez fájt, hanem hogy fiatal játékosaink egyáltalán nem törődtek velünk, valamint szurkolásban mi is hangosabbak lehettünk volna...
|