Sajnos elérkezett a szezon utolsó meccse, és ez a tétnélküli összecsapás nekünk egy gyirmóti túrát jelentett. Heten gondoltuk azt, hogy személyes tiszteletünket tesszük ebben a Győr melletti kisközségben. Az utat vonattal tettük meg, ezúttal komáromi kitérő nélkül. Az odautat "szolid" sörözgetéssel és beszélgetéssel töltöttük. Győrbe érve megkerestük a pályához induló buszt, majd ki jegyet váltva, ki nem, nekivágtunk a kb. félórás útnak. A pályához érve megkaptuk a belépőket a technikai vezetőnktől /köszi/, majd birtokba vettük a kocsmát, ahol mértéktelen sörpusztítás vette kezdetét, majd elindultunk a vendégeknek fenntartott részre, deelőbb még betévedtünk egy pálya mellett lévő sörsátorba is.... Közben meglepve vettük észre, hogy a legutóbbi ittlétünk óta bővítették a stadiont néhány mobillelátóval, így legalább nem volt olyan líbalegelő jellegű a pálya. Alighogy kipakoltuk a drapit, szinte kezdődött is a meccs. Ekkor kb. lehetett vagy 4-500 néző, akik között felfedeztünk pár Gyirmót feliratú sálat viselő embert is, akik végig valami visszavágót emlegettek, gondolom az őszi 4-2-es vereségükre gondoltak.... Közben mi is belevetettük magunkat a szurkolásba, ami időnként elég jól hangzott. Még az sem szegte kedvünket, hogy a hazaiak megszerezték a vezetést, sőt ez csak olaj volt a tűzre. Közben a nagy melegben pár ember nyakon lett öntve sörrel, amiért nem volt kár, mert úgyis megmelegedett. A szünetben letámadtuk újra a büfét, ahol újra hatalmas mennyiségű sör talált gazdára, aminek jórésze szintén nem a szomjoltásra lett felhasználva, hanem egymás leöntésére...Ment a pocsékolás ezerrel, közben pedig megkezdődött a második félidő. Alig negyedóra játék után munkát kaptak a mellettünk figyelő biztonságiak is, hiszen a csapat megfordította két perc alatt az eredményt, és közülünk volt aki úgy gondolta, hogy a pályán ünnepli a gólokat....Ezután már gólok nem estek, a meccs lefújása után a csapat kijött megköszönni a biztatást, csináltunk pár közös fotót velük, majd elindultunk az állomásra. A buszmegállóban kiderült, hogy busszal nem érjük el a vonatot, ezért a stoppos megoldás mellett döntött a brigád. Szerencsénk volt, és kb. húsz perc múlva az egész díszes társaság a győri vasútállomás melletti kocsma személyzetét boldogította.... Indulás előtt vettünk még az útra pár üveg piát, majd felfurakodtunk a dugig telt vonatra. Az utat többnyire poénkodással töltöttük, igaz volt akinek ez nemtetszett /nemcsodálom/. Volt egy kis vitánk a kallerral is, a tömött vagon ellenére lezárt üres fülkék miatt, valamint egy pár tasli is elcsattant, amit egyik viking kapott, teljesen "ártatlanul" egy hölgytől, akinek állítólag valaki megfogta a seggét.... A Keletibe érve egy teljesen "megfáradt" társaság kászálódott le a vonatról, hiába, hosszú volt az út......Soha rosszabb túrát, sajnálhatja aki kihagyta. Mindenkinek jó pihenést az uborkaszezonra, hajrá BKV!

-Greenzoo-