AJÁNLOM AZ OLDALT

Menü

Órám

welcome

fotók

Fotók 2006

Tengerpart

Fotók 2008

Isztambul

	TORTENELEM
Történelem

mesek

Mesék

olajos birkozas

OLAJ BİRKOZAS

YAĞLI GÜREŞ

tornado

Szellőcske a tenger felett

anatolian fire

Andolu Atesi

Fire of Anatolia

Történet magyarul

Bejelentkezés

Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót

Anadolu Atesi

Öt évvel ezelőtt Mustafa Erdoğan alapította meg azt az együttest, amely tagjai közé 750 táncos közül választották ki azt a 90 fiatal tehetséget, akikkel az ország vezető táncosai és koreográfusai irányítása alatt azonnal meg is kezdték a munkát. Ennek eredményeképp jött létre a Fire of Anatolia című előadás, amelyet nemzetközi turnék keretei között adnak elő 2002 óta

A török Fire of Anatolia show ezidáig 30 különböző országban 800 előadást tartva 6 millió embert tetszését megnyerve, most Guiness rekordot döntött meg.
A Fire of Anatolia Show, amely a leggyorsabb zenés tánc kategóriában kívánt belépni a Guiness Világrekordok Könyvébe, különleges előadást tartott 2005. augusztus 9-én, kedden az Aspendos Antique Színházban, Törökországban.

A Fire of Anatolia táncosainak a műsoruk koreográfiájának utolsó percében amely a “Hullámok izgalma” elnevezést viseli, sikerült 241 lépést ugrani egy perc alatt, mely metronóm érték szerint 176-on kezdődött és 218-al végződött és összességében 2 perc 53 másodpercig tartott.
Ebben a különleges előadásban a táncosok rendkívüli teljesítményt mutattak fel, 4 lépést tettek meg átlagosan 1 másodperc alatt.
A táncosok lépéseit elektromos metronómmal mérték, valamint közjegyző jelenlétében 6 kamerával készítettek képeket , hogy azokat óriás kivetítőn keresztül mutathassák a nézőknek.

Act 1

Scene 1 – I. Jelenet

First there was fire on immortal mountain, Nimrod, whose peak rises into the heavens.

Először volt a tűz a hallhatatlan hegyen a Nemruton, amelynek a csúcsa a mennyekbe emelkedik.

First everything, that is, all the creation was blessed in fire, and then it was dipped in flame with the sacred language of the body and presented to the sun.

Először minden, ami létezik, minden teremtmény a tűzben keletkezett

In the place where East first embraced West before the world’s first memorial to peace on the mount of fire an Anatolian Prometheus brought fire to humanity.

Ezen a helyen ahol kelet először ölelte át a nyugatot, mielőtt a világ keletkezett, egy Anatolóiai Prométheus tüzet vitt az emberiségnek.

And it followed like a river of light across the earth, spreading and taking on life.

És hömpölygött, mint a fény folyója a Földön keresztül, szétterítve és elterjesztve az életet.

Dances - Táncok

Nimrod Mountain of the Gods - Nemrut hegyének Istene

The Fire ceremony - A tűz szertartása ünnepélye

Scene 2 – II. Jelenet

Zeus Ahura Mazda send storms to bring the fire to the humanity, and for a moment considers treating humans after their own fashion.

Zeusz Ahura Mazda vihart küld, hogy elhozza a tüzet az emberiségnek és egy pillanat erejéig figyelembe veszi az emberek igényeit, vágyait.

As the punishment of gods, he sends Pandora, along with all the evil existing.

Az Istenek büntetéseként elküldi Pandorát minden létező gonoszsággal együtt.

Now these lands are ruled by evil which, seizing Prometheus, binds him in chain.

Most ez a földön az ördög uralkodik, amely hatalmában tartja Prométheuszt, láncra kötve.

Zeus Ahura Mazda will feed the eagles with the liver of the chained Prometheus.

Zeusz Ahura Mazda a sasokat a láncra vert Prométheusz májával eteti.

The war between good and evil has begun.

A háború a jó és a gonosz között elkezdődött.

The good comes to free Prometheus, who brought humanity out of the darkness, into the death.

Érkezik a jó, hogy kiszabadítsa Prométheuszt, aki az emberiséget a sötétségből a világosságba hozta.

But the god Zeus Ahura Mazda calls the forces of evil to bring victory in this war.

De Zeusz Ahura Mazda a gonosz erőit hívja, hogy győzedelmeskedjen ebben a háborúban.

Dances – Táncok

Pandora

The Army of Darkness – Sötétség hadserege

Prometheus Bound – Prométeusz megkötözése

Dance of Rebirth – Újjászületés tánca

The triangle of love – a szerelem háromszöge

Days of Light – a fény napja

War Dances – Háború tánca

Victory of Darkness – a sötétség győzelme

Act 2

Scene 1 – I. Jelenet

Along the roads that migrants travel, life ebbs away, as now upon row of migrant people flow into the wounded lands of Anatolia.

Az utak mentén ahol a menekültek utaznak, hanyatlik az élet, ahogy most menekültek sorai özönlik el Anatólia sebzett vidékét.

All the colors are defeated and then born again together.

Minden szín legyőzetik majd együtt születik ujjá.

Death is a low defeat.

A halál kis győzelmet aratott.

Anatolian is an Anciant dirge....

Anatólia egy ősi gyászének …

From the day the war between good and evil began, victory was wrestled seized from one side to the other.

Attól a naptól kezdve, hogy a háború a jó és rossz között elkezdődött, a győzelem hol az egyik, hol a másik fél kezében volt.

Laments ring in the heavens.

Siralmas énekek zengnek a mennyekben.

These the world’s most ancient laments, are raised ın lament again on those same lands by those who have been defeated.

Ezek a világ legősibb siralom énekei, melyek a legyőzöttek által keletkeztek.

But there is always hope.

De remény mindig van.

It appears suddenly in the form of human warmth or spark of flame.

Hirtelen jelenik meg az emberi alakokban vagy a tűz lobogásában.

He appears in a mystic wind, calling all the spirits and all the humanity to joın in the magical whirling dance.

Misztikus szél képében jelenik meg, és hívja a lelkeket, az egész emberiséget, hogy csatlakozzanak hozzá egy varázslatos hömpölygő tánc formájában.

Cloaked in fresh and bone, he is a modern Prometheus.

Testet öl, ő a modern Prométheusz.

He creates and renews all.

Teremt és megújít mindent.

And so begins the dance of rebirth and reckoning.

És így megkezdődik az újjászületés tánca.

The Army of light surround the Forces of Darkness.

A fény hadserege bekeríti a sötétség erőit.

Victory spread in waves across the soil of Anatolia.

A győzelem végig söpör Anatólia földjén.

Dances – Táncok

A Lament – A sirám

Ghost Dancer – Szellem táncosok

The Army of the light – A világosság hadserege

War – A háború

The Mosaic – Mozaik

The Ebullience or the Waves – A lázongás hullámai

Scene 2

Now in Anatolia the war of drums is heard.

Most Anatóliában harci dobok hallatszanak.

Good and evil are ranked one against the other.

A jó és a gonosz újra felsorakozik egymás ellen.

Two armies are fighting to the last man.

Két hadsereg harcol egymással az utolsó emberig.

First one side prevails, then other.

Az egyik oldal győzedelmeskedik a másikon.

First the women make peace among themselves, then the men.
Először a nők békélnek meg egymással, majd a férfiak.

Now the drums beat for peace.
Most már a dobok a békéért szólnak.

Humanity has been vanquished by its own innate goodness.

Az emberiség saját jósága által győzedelmeskedett.

Anatolian is good, Humanity is good.

Anatólia jó, az emberiség jó.

All sides are at peace.

Mindenhol béke honol.

The created and creator joın hands swearing oaths of allegiance to peace.

A teremtett és a teremtő keze összefonódik, esküt tesznek hűségükről a békéért.

Scene 3 –III. Jelenet

Anatolia is a rainbow.

Anatólia egy szivárvány.

A rainbow of all colors, where is deep, the earth is hard, and the mountains are high and the plains scorching.

Minden szín szivárványa, ahol a víz mély, a föld kemény, a hegyek magasak, a síkságok füvesek.

And now is a dance of peace among all the colors, both on the water and on the land.

És most már a béke tánca létezik, minden szín között, mind a vízben, mind a földön.

However the war effects those colors in their hearts, now they experience the wounder of peace, expressed in their joyous dances.

Habár a háború hatott a szívekre, de most megtapasztalják a béke csodáját és ezt fejezik ki csodálatos táncban.

Dances – Tancok

Ramo

The Tree of Life Renewed – Élet fa újra éled

Be Fruitful and Multiply – Gyümölcsöző teljesség

The Call – A hívás

Pandóra

Viszálykodás támadt Zeusz és az emberek között. Prometheus az embereknek fogta pártjokat s arra tanította őket, hogy álljanak ellen az új istennek, ki Kronosz trónjára ült. Prometheus így beszélt hozzájuk: „Halljátok emberek, Zeusznak gazdagsága és tiszteltetés utáni vágya kielégíthetetlen; tehéncsodáitok és juhnyájaitok még elegendők sem lesznek az égő áldozatokra, ha az egész állatot Zeusznak adjátok. Jertek ezért lépjünk frigyre Zeusszal, hogy ő mind az emberek megkapják illető részüket az áldozatból.” Prometheus kiválasztott egy nagy ökröt, levágta és feldarabolta. A belső részeket és a húst a bőrrel, a csontokat meg hájjal és kövérséggel takarta be. S ekkor így szóla Zeuszhoz: „Válaszd ki osztályrészedet, s jövőre is mindig ez legyen te részed, amelyre most kezdetet ráteszed.” Zeusz hirtelen kinyújtotta kezét s a kövérség után kapott; és lőn haragja, amint észrevette, hogy csak csupasz csontok vannak alatta. Innen van, hogy az emberek a hallhatatlan isteneknek az áldozati állatnak csak a csontjait és a kövérét áldozzák.

Zeusz nagy haragjában most arról gondolkozott, hogy miként álljon bosszút az emberi nemzetségeken. Elvette tehát tőlük a tüzet, s ennek következtében az embereket hideg, sötétség és éhség gyötré, míg Prometheus ismét segítségükre nem ment s le nem lopta számukra az égből a tüzet. Ekkor Zeusz még jobban megharagudott s villámával halálra sújtá Prometheust; Hermes pedig Zeusz parancsára elvitte a Kaukázus hegyére s vaslánccal a kemény sziklára kötötte, ahol egy saskeselyű tépte szívét csőrével.

Zeusz haragja nem csillapodott, s más büntetéseken jártatta eszét, hogy még jobban sanyargassa az emberi nemzetet. Eszébe jutott, hogy Prometheus titán meghagyta az embereknek, hogy ne fogadjanak el semmi ajándékot az istenektől, s maga helyett ott hagyta a testvérét, Epimetheust, hogy oltalmazza meg őket Kronos fiának cselekedeteitől. Ezeket elgondolva, így beszélt magában: „Az emberek még nem ismerik a bajt és a betegséget, a viszálykodást és a háborút, a lopást és csalást, mert mindezen csapások bele vannak zárva abba a nagy szelencébe, amelyet Epimetheus őriz. De én szabadon eresztem e csapásokat s az egész földet nyomorúsággal és ínséggel árasztom el.

Előhívatá Hepaistost, a tűz istenét, s így szóla hozzá: „Készíts ajándéktárgyat, melyet a halhatatlan istenek az emberi nemzetnek fognak adni. Végy földet és csinálj belőle egy női alakot. Szép legyen, de gonosz erkölcsű, hogy az emberi nemzet meglakoljon minden hamisságáért, amit velem elkövetett.” Hepaistos agyagot vett elő s egy szép női alakot formált belőle. Mikor készen volt, Athéne felöltöztette pompás ruhába, koronát tett a fejére, s fejéről fátyol húllt alá hófehér vállára. Hermes pedig az istenek követe, felruházta rábeszélő tehetséggel s írigy lélekkel, hogy elcsábítsa s megcsalja az embereket. Mikor Hephaistos az istenek gyűlésébe vitte, mindannyian csodálkoztak elragadó szépségén, Zeusz pedig megfogta a kezét s Epimetheushoz vezetvén, így szólt: „Emberek fiai, ti sok küzdelemmel élitek az életet; ime, én hoztam nektek egy lényt, ki megsimogassa izzadt homlokotokat s fölvidítson a munka órái után. A halhatatlan istenek megszántak, hogy senkitek sincs, aki kényelmetekről gondoskodjék, ezért ők mindnyájan ajándékba küldik nektek a nőt, kinek neve éppen azért Pandóra – mindnyájatok ajándéka.

Epimetheus elfelejtkezvén testvére figyelmeztetéséről s az emberi nemzet hajlott Zeusz szavára s elfogadta kezéből Pandórát; mert elragadó szépsége elbűvölte, mindenki szívét, aki csak rátekintett. De nem soká örültek az istenek ajándékának. Pandóra meglátta a nagy szelencét, mely Epimetheus háza küszöbére volt letéve, felnyitotta a födelet s kiszabadult belőle a viszálykodás a háború, baj, betegség, lopás, rablás, bú és bánat. Rémületében azután ismét rátette a födelet s belezárta a Reménységet, hogy ez se vigasztalhassa az emberi nemzetet számtalan bajában, melyet Pandóra okozott rája.