I. (Szent) István (997-1000, 1000-1038)
békességre törekszik, kevés harc
         1018 a bolgár állam ellen Bizánc szövetségeseként
         a besenyő támadást visszaveri (állítólag Imre álmot látott, azért sikerült)
a jeruzsálemi zarándokút kijelölése - bizonyítani akarta, hogy Mo. is keresztény
házasságok:          egyik húga Orseolo Ottó velencei dózséhoz
                   másik h. Gabriel Radomir bolgár trónörököshöz megy férjhez

Orseolo Péter (1038-41, 1044-46)
O. Ottó velencei dózse fia
idegenekkel veszi magát körül
elűzik (Aba Sámuel 1041-44), O. Péter III. Henrik német-római császárhoz menekül
1044 Ménfő - magyar vereség, O. P. újra trónra kerül

I. András (1046-60)
III. Henrik támad
         1050-51 - a Zala-völgy felől nyomulnak előre; "felperzselt föld"-taktika; döntő csata: Vértes
         1052 Pozsony ostroma; Búvár Kund elsüllyeszti a hajókat
Salamon nevű fiának német feleséget (Judit) szerez

I. Béla (1060-63)
Salamon nem alkuszik, teljes királyságot akar külpol. bonyodalmak
fiai: Géza és László

Salamon (1063-74)
1074 Nándorfehérvár (bizánci, de bolgár helyőrség) ostroma; S. féltékeny Béla fiának, Gézának a sikereire (G. tárgyal a békefeltételekről) 2 csata (Mogyoród, Vác) S. Pozsonyba menekül, viszi a koronát

I. Géza (1074-77)
Dukász Mihály bizánci császár küldi neki a koronát

I. (Szent) László (1077-1095)
1077 Canossa-járás a külpolitikai nyomás enyhül, belpolitikai konszolidáció lehetővé válik
         eddig:          Salamon a német császárra támaszkodott
                   keresztes hadjáratokkal, házasságokkal próbálták stabilizálni az ország helyzetét
1083 a pápa szentté avatja Istvánt, Imrét és Gellért püspököt
a kun betöréseket visszaveri, hódító hadjáratokat kezd (Szlavónia, ill. Horvátország nagy része)

Könyves Kálmán (1095-1116)
második felesége orosz (Euphemia); elzavarja, mert megcsalta otthon szüli meg Boriszt (K. nem    ismeri el örökösének)
a Balkán felé nyit; Bizánc számára a török nagyobb veszély, nem zavarja a magyar terjeszkedés
         Tengermellék: Szlavónia, Dalmácia, Horvátország
         1105 Zára elfoglalása
         1106 a pápa is elismeri a hódításokat
                  magyar-horvát perszonálunió (később bán áll Ho. élén)
beavatkozik az orosz fejedelmek viszályába, vereség Przemyslnél (1099)

II. István (1116-1131)

II. (Vak) Béla (1131-41)
1131 Borisz (K. fia) támad, Béla megöleti Borisz magyarországi híveit, utána csatában megveri

II. Géza (1141-62)
Bizánc megerősödik, mert a kis-ázsiai államok védik a szeldzsukoktól; Manuel császár jelentős területeket hódít vissza a Balkánon

1162-72 zűrzavaros időszak (III. István, IV. István, II. László, megint III. István)

III. Béla (1172-96)
Manuel bizánci császár udvarában nevelkedik, Manuel őt teszi meg örökösévé, azután mégis születik fia; Béla címe: despotes (örökös); bíbor tógát visel

Imre (1196-1204)
csecsemő fiára, III. Lászlóra (1204-05) hagyja a trónt; felesége (Babenberg-család) kimenekíti a         gyereket Bécsbe

II. András (1205-1235)
1217 keresztes hadjárat (III. Ince pápa ösztönzésére)
         Tihany-Zágráb-Spalato útvonalon indulnak
         genovai gályákkal mennének, azok túl drágák, a sereg fele visszafordul
         Famagusta (Ciprus): Hugo ciprusi király csatlakozik
         arab tábor ostroma, ereklyegyűjtés (bor, korsó)
         utána A. látogatásokat tesz uralkodóknál; a nikeai császár feleségül adja lányát, Laszkarisz                  Máriát András fiához, Bélához
         assizák (jeruzsálemi törvények) ellenállási záradékát belefoglalják az Aranybullába is
kiveri a német lovagrendet Erdélyből (1211-ben telepítette be őket)
felesége (Gertrúd) meráni rokonai magas hivatalokba kerülnek összeesküvés, megölik a királynét
Halicsba (Galícia) is vezet hadjáratot

IV. Béla (1235-70)
1240 a tatárok elfoglalják Kijevet, Julianus barát hoz róluk hírt
1241-42 tatárjárás
         hágók eltorlaszolása, véres kard körbehordozása
         B. visszavette az apja által adományozott birtokokat   nincs, aki
         a kunokat elűzték, mert tatár kémeknek hitték őket       védekezzen
         IX. Gergely pápa és II. Frigyes német-római császár egymás ellen küzdenek, II. (Harcias)                  Frigyes osztrák herceg sem segít, hanem a király és a nagyurak közötti feszültséget              fokozza
         tatár támadás három irányból:   Lengyelország (északról)
                                               Erdély (délről)
                                               északkeleti hágók
         előrenyomulnak Pestig, majd a muhi pusztán gyülekeznek
         1241. április 12-13. muhi csata
                   szekérvár mozgásképtelen, súlyos vereség
                   Béla elmenekül Babenberg Frigyes osztrák herceghez, elzálogosít 3 vármegyét,                        Frigyes kirabolja
                   Spalatóba, majd Trauba megy
         1241 telén a tatárok átkelnek a Dunán
         1242 kivonulnak, mert Ögödej nagykán meghalt,és Batu kán akarta átvenni helyét
         utána városok fejlesztése, kővárak építése
         betelepítések:        kunok (Alföld)
                            csehek, morvák (a Felvidék középső részére)
                            németek (nyugati határvidék)
                            románok (Erdély) (maguktól jönnek, őket nem telepítették)
szövetség a halicsi fejedelemmel

V. István (1270-72)
felesége (Erzsébet) kun származású

IV. (Kun) László (1272-90)
felesége (Erzsébet) kun származású
támogatja a Habsburgokat Ottokár cseh királlyal szemben

III. András (1290-1301)
az utolsó Árpád-házi király

Összegzés: a három évszázad alatt stabilizálódik az ország helyzete Európában, egyenrangú európai hatalommá válik, képes megvédeni magát.

Magyarország az európai események sodrában

1. Az Árpád-ház dinasztikus kapcsolatai
a nyugatiakkal egyenrangú európai uralkodóház
I. István felesége bajor (Gizella)
Salamon felesége német (Judit)
Kálmán második felesége (Euphemia) orosz, el nem ismert fia (Borisz) később trónkövetelő Mo-n
III. Béla felesége   Capet Margit (francia)

2. Magyarország mint keresztény állam
Géza, István: térítőpapok jönnek nyugatról
István: jeruzsálemi zarándokút kijelölése
1083 István, Imre herceg és Gellért püspök szentté avatása
Árpád-házi Margit boldoggá avatása (1930-as években szentté)

3. Keresztes hadjáratok
A)      1095 clermonti zsinat - II. Orbán pápa meghirdeti az első keresztes hadjáratot
         1096-99  az első keresztes hadjárat (népi és lovagi hadjárat); a népi csapatok fosztogatnak                  magyarországi átvonulásuk közben Kálmán kiveri őket az országból
B)      1217 II. András (1205-1235) keresztes hadjárata (III. Ince pápa ösztönzésére)

                            Tihany-Zágráb-Spalato útvonalon indulnak

                            genovai gályákkal mennének, azok túl drágák, a sereg fele visszafordul

                            Famagusta (Ciprus): Hugo ciprusi király csatlakozik

                            arab tábor ostroma, ereklyegyűjtés (bor, korsó)

                            utána A. látogatásokat tesz uralkodóknál; a nikeai császár feleségül adja lányát,                                  Laszkarisz Máriát András fiához, Bélához

                            az assizák (jeruzsálemi törvények) ellenállási záradékát belefoglalják az Aranybullába

4. Német expanziós törekvések
A)      Orseolo Péter (1038-41, 1044-46)
                   elűzik (Aba Sámuel 1041-44), O. Péter III. Henrik német-római császárhoz menekül
                   1044 Ménfő - magyar vereség, O. P. újra trónra kerül

         B)      I. András (1046-60)
                   III. Henrik támad
                   1050-51 - a Zala-völgy felől nyomulnak előre; "felperzselt föld"-taktika; döntő csata: Vértes
                   1052 Pozsony ostroma; Búvár Kund elsüllyeszti a hajókat
                            Salamon nevű fiának német feleséget (Judit) szerez

5. Népvándorlási hullám - tatárjárás
         IV. Béla (1235-70)
                   1240 a tatárok elfoglalják Kijevet, Julianus barát hoz róluk hírt
                   1241-42 tatárjárás
                            hágók eltorlaszolása, véres kard körbehordozása
                            B. visszavette az apja által adományozott birtokokat   nincs, aki
                            a kunokat elűzték, mert tatár kémeknek hitték őket védekezzen
                            IX. Gergely pápa és II. Frigyes német-római császár egymás ellen küzdenek,                                     II. (Harcias) Frigyes osztrák herceg sem segít, hanem a király és a                                                         nagyurak közötti feszültséget fokozza
                            tatár támadás három irányból:   Lengyelország (északról)
                                                                  Erdély (délről)
                                                                  északkeleti hágók
                            előrenyomulnak Pestig, majd a muhi pusztán gyülekeznek
                            1241. április 12-13. muhi csata: a szekérvár mozgásképtelen, súlyos vereség
                            Béla elmenekül Babenberg Frigyes osztrák herceghez, elzálogosít 3 nyugati                                       vármegyét, Frigyes kirabolja
                            Spalatóba, majd Trauba megy
                   1241 telén a tatárok átkelnek a Dunán
                   1242 kivonulnak, mert Ögödej nagykán meghalt,és Batu kán akarta átvenni helyét
                   utána városok fejlesztése, kővárak építése (B.: "második honalapító")
                   betelepítések:        kunok (Alföld)
                                      csehek, morvák (a Felvidék középső részére)
                                      németek (nyugati határvidék)
                                      románok (Erdély) (maguktól jönnek, őket nem telepítették)

6. A pápaság és a császárság küzdelme
1054 schizma (egyházszakadás) - a pápa hatalma megnő
1075 Dictatus papae - VII. Gergely magának követeli az invesztitúrajogot (egyházi méltóságok kinevezése)
         a császár ebbe nem egyezik bele
1076 wormsi zsinat - IV. Henrik megfosztja hatalmától a pápát
1076 a pápa kiátkozza IV. H. császárt, feloldja a német hercegek hűségesküjét; a cs. büntetlenül megölhető
1077 Canossa-járás - IV. Henrik bocsánatot kér a pápától (Canossa: város Toscanában, Itáliában)
         Magyaro.: a külpolitikai nyomás enyhül, belpol. konszolidáció lehetővé válik (I. László 1077-1095)
         eddig:          német hadjáratok; Salamon a német császárra támaszkodott
                   keresztes hadjáratokkal, házasságokkal próbálták stabilizálni az ország helyzetét

7. Magyarország és Bizánc kapcsolata
         I. (Szent) István (997-1000, 1000-1038)
                   1018 a bolgár állam ellen harcol Bizánc szövetségeseként
         I. Géza (1074-77)
                   Dukász Mihály bizánci császár küldi neki a koronát

                   III. Béla (1172-96)
                   Manuel bizánci császár udvarában nevelkedik, Manuel őt teszi meg örökösévé,               azután mégis születik fia; Béla címe: despotes (örökös); bíbor tógát visel