Hunyadi Mátyás (Mátyás király, Corvin Mátyás, „az igazságos Mátyás király”; Kolozsvár, 1443. február 23. – Bécs, 1490. április 26.), I. Mátyás néven magyar király 1458 és 1490 között. 1469-től cseh (ellen-)király, 1486-tól Ausztria hercege. Neve latinul és németül Matthias Corvinus, szlovákul Matej Korvín, csehül Matyáš Korvín, románul Matei Corvin, horvátul és szlovénül Matija Korvin.

A Corvinus nevet Mátyás a család címeréről kapta, amely egy gyűrűt tartó hollót (latinul Corvus) ábrázolt. A Sziléziai Krónika szerint Mátyás király a kezéről egy vadászat alatt levette gyűrűjét, és azt egy holló elragadta. Mátyás üldözte a madarat és visszaszerezte gyűrűjét, és ezen esemény emlékezetére választotta a hollót címerállatául. Tudományosabb magyarázatként román források megemlítik, hogy Mátyás nagyapjának egy Holló Köve (román nyelven: Piatra Corbului) nevű birtoka volt, és hogy ez is kapcsolatba hozható a névvel. A híres legenda szerint, amikor a fiatal Mátyás Prága városában fogságban volt, akkor édesanyja egy holló segítségével küldött neki levelet. (A történetet Arany János is feldolgozta a Mátyás anyja című balladájában, eredeti szövegemlékek alapján.) Ez a történet volt az oka annak is, hogy a Magyar Posta emblémája sokáig egy holló volt.

Élete
Hunyadi János kisebbik fia. Apja halála és Cillei Ulrik meggyilkolása után fivérével Lászlóval együtt V. László elfogatja. Az életét féltő király Mátyást túszként Prágába is magával viszi. A király halála után nagybátyja Szilágyi Mihály és a Hunyadi párt fegyveres erejének nyomására 1458-ban királlyá választják, ám Szilágyit öt évre kormányzóvá teszik.

Azonban uralkodása kezdetén Mátyás leszámolt mindkét főúri párttal. (Szilágyit, akinek koronáját köszönhette, be is záratta.) Központosított királyi hatalmat épített ki, amelynek alapját az első magyar állandó zsoldoshadsereg, a Fekete Sereg képezte. A főurakat korlátozó intézkedései vetették meg az „Igazságos Mátyás" máig élő népi legenda alapját. Első felesége, Podjebrád Katalin halála után Aragóniai Beatrixot vette feleségül, és III. Frigyes német-római császárral megállapodott, hogy amelyikük gyermektelenül hal meg, annak a másik örökli a trónját.

Uralkodása idején budai, illetve visegrádi udvara az európai reneszánsz egyik központja. Világhírűvé vált könyvtára (Corvinák), amely több mint 5000 kötetből állt, és a kódexek darabonkénti értéke meghaladta az 1000 aranyat.

Bécsben halt meg. Törvénytelen fia, Corvin János az újjáalakuló ligákkal alkudozva lemondott a trónról. Mátyás III. Frigyessel kötött megállapodását figyelmen kívül hagyták, és II. Ulászlót választották utódjává. Mátyás király hatalmának alapját, a Fekete Sereget annak saját legendás hadvezére, Kinizsi Pál és Báthory csatában szórták szét. Mátyás halála véget vetett a központosított nemzeti királyságnak.

Külpolitikája

Mátyás király, főként uralkodása kezdetén, több sikeres hadjáratot vezetett a törökök ellen, és több-kevesebb sikerrel függőségben tartotta az ország déli határain elterülő tartományokat. Később azonban inkább a békére törekedett, ennek érdekében, amennyire lehetett, kész volt az együttműködésre is. Hadjáratokat indított Csehország és Nyugat felé is. Felismerte ugyanis, hogy a török ellen csak szélesebb összefogással lehet védekezni. Ehhez a keresztény Európa jelentős részét magában foglaló Német-római Birodalom erőforrásaira volt szükség, amelyek igénybevételéhez császárrá kellett választatnia magát. Diplomáciája is ezt célozta. 1483-ban elfoglalta Alsó-Ausztriát, 1485-ben Bécset, a királyi széhelyet is ide helyeztette át.

Visegrádon a törökhöz való átpártolása miatt ő végeztette ki a hírhedt III. Vlad (Ţepeş) havasalföldi fejedelmet, akinek személye később Drakula legendájának alapjává vált.  

Mátyás király

A Garaiak és a Cilleiek Hunyadi János 1456-ban bekövetkezett halála után fiainak, Lászlónak és Mátyásnak a kisemmizésére törekedtek. Az ifjú Mátyást Vitéz János váradi püspök nevelte. A Hunyadiak hívei Nándorfehérvárott csapdába csalták és meggyilkolták Cillei Ulrikot, ezért a király felségárulás vádjával kivégeztette Hunyadi Lászlót, Mátyást pedig Prágába hurcolta. Ekkor mutatkozott meg igazán a Hunyadi család és szövetségeseinek hatalma.
1457 ôszén meghalt V. László. Garai és a Szilágyi testvérek Szegeden egyezményt kötöttek (1458. jan.). Garainak büntetlenséget, Mátyásnak királyságot, Szilágyi Mihálynak pedig öt év kormányzóságot ígértek. Az 1458. jan. 20-án megtartott királyválasztáson Hunyadi Mátyás nagybátyja, Szilágyi Mihály fegyvereseinek fölvonultatásával elérte, hogy Mátyást egyhangúlag királlyá válasszák.
Mátyás hamarosan kiszabadult prágai fogságából, s váratlan eréllyel látott az erős, központi hatalom megszervezéséhez. A kormányzóvá kinevezett Szilágyit lemondatja. Lemondatta a bárókat, s helyükre köznemesi híveit rakta. Garait megfosztotta nádori, Újlakit pedig az erdélyi vajda tisztségétől. Garai ekkor III. Frigyest hívta meg a trónra, de Mátyás kiszorította az országból, s 1463-ban Bécsújhelynél békét kötnek. Mátyás megígéri, ha törvényes uralkodó nélkül halna meg, Frigyesé vagy utódjáé a trónja. Frigyes cserébe visszaszolgáltatta a koronát, s elismerte Mátyást magyar királynak. Így 1464-ben Székesfehérváron sor kerülhetett a koronázásra.
Mátyás a törökök ellen fordult, elfoglalta Jajcát és Szreberniket. 1479-ben Kenyérmezőnél Kinizsi Pál és Báthory István nagy győzelmet aratott a törökök ellen.
Mátyás felesége, Pogyebrád Katalin gyermekszülésben meghal. Ekkor a cseh király ellen fordul, s keresztes hadjáratot hirdet. 10 évig tartó harc után elfoglalta Morvaországot és Sziléziát, de a cseh királyi címen osztoznia kellett a lengyel Jagellókkal.

Mátyás a hatalom összpontosításának érdekében eltörölt minden adót és adómentességet. Bevezette a füst és a rendkívüli hadiadót. Az innen származó bevételek lehetővé tették az állami zsoldossereg létrehozását.
A legfontosabb államügyeket a kancellária, a gazdasági ügyeket a kincstartóság, az igazságszolgáltatást a király személyes jelenlétének bírósága végezte. A nagyurakkal szemben növelte a megyék befolyását, s a főurak pereiben is a megye lett illetékes. 1485-ben szabályozta a nádor jogkörét, akit a rendek választottak. Támogatta a városok fejlődését. Felismerte, hogy a főváros fejlődését akadályozza, hogy a határ menti városok árumegállító joguk alapján feltartóztatják a kereskedőket. Felfüggesztette Pozsony, Sopron és Nagyszombat jogát, s 1485-ben Bécs is erre a sorsra jutott. Mátyás támogatta az erdélyi szász városokat is. Egyesítette Erdély szászok lakta vidékeit és létrehozta a szászok önkormányzatát. Ugyan az uralkodó támogatta a városait, de gazdaságilag ki is használta őket, s magas adókat vetett ki rájuk.
A köznemesek politikai támogatására ugyan szüksége volt Mátyásnak, de azt már nem engedte meg, hogy beleszóljanak a kormányzásba. Az adó megszavaztatásának joga az országgyűlést illette, ezért kénytelen volt tanácskozásra hívni a rendeket. Ekkor megígérte, hogy orvosolja a nemesek panaszait, s cserébe megszavaztatta az adót. Eleinte még kikötötték, hogy a pénzt a török elleni háború költségeire kell fordítani, később azonban már feltételeket sem kötöttek. Az 1480-as években több évre előre megszavazták az adót, csak a király ne emelje az összeget.

Mátyás már gyermekkorában apja révén fejedelemnek kijáró neveltetésben részesült, s korán megismerkedett a század új, humanista gondolataival. A budai udvar fényűző, a kor szellemét tükröző kialakításában nyilván az is szerepet játszott, hogy Mátyást a szomszédos uralkodók lenézték, hogy nem régi uralkodócsaládból származott. A korabeli írók viszont a század legnagyobb mecénásai között tartották. Budán virágzott a reneszánsz kultúra, itáliai művészek és tudósok álltak az udvar alkalmazásában. Saját történetírója Bonfini volt. Mátyás könyvtárában a Bibliotheca Corvinianaban az ókori szerzőktől a korabeli, humanista művekig számos alkotások megtalálhatók voltak.
1471-ben Vitéz János és Janus Pannonius összeesküvést szerveztek, de Mátyás leszámolt velük.

1476-ban feleségül vette a nápolyi király leányát, Beatrixot. Gyermekük azonban nem született.
1485-ben Bécset elfoglalta, s felvette az „Ausztria hercege” címet. Ekkor udvarát Bécsbe helyezte át. Német királlyá azonban nem választották.
1490-ben halt meg Bécsben, abban a tudatban, hogy törvénytelen fiát, Corvin Jánost emelik trónra.