Dózsa György és a népfelkelés
Dózsa György (Dálnok, 1470 k. - 1514. július 20.) az 1514-es parasztfelkelés vezére.
Székely származása miatt Székely György néven is említették.
Nándorfehérváron szolgált lovaskapitányként, vitézségéért a király címert adományozott neki. 1514-ben csatlakozott a Bakócz Tamás által meghirdetett törökök ellen folytatandó keresztes hadjárathoz, annak vezéreként. Amikor a király megtiltotta a további toborzást, a sereg az uralkodó rend ellen fordult, és feldúlta a nemesi kastélyokat.
A parasztfelkeléssé váló megmozdulás kivégezte a kezére került főurakat, városokat ostromolt és foglalt el, de július közepén vereséget szenvedett a Szapolyai János vezette nemesi csapatoktól. A sebesülten fogságba esett fővezér és alvezérei kegyetlen kínhalált haltak, figyelmeztetésként azok számára, akik hasonló felkelést szerettek volna kirobbantani.
Dózsa György öccse, Gergely a sereg alvezére volt. A temesvári csatában a jobbszárnyat vezette és ő is fogságba esett. Bátyja kivégzése előtt lefejezték.
A keresztesek emlékét máig őrzi a kuruc szó, mely a kereszt latin elnevezéséből (crux) származik.
Dózsa György vezette parasztfelkelés
A parasztság helyzete országszerte rosszabbodott ebben az idõben, hiszen nõttek a jobbágyi terhek, a földesurak akadályozták a szabad költözést, eltörölték a mezõvárosok kiváltságait, tiltották az erdõk használatát, és emellett törvény mondta ki a nemesek vámmentességét, ami fokozta a parasztok elégedetlenségét.
A közvetlen elõzmény az volt, hogy a törökök 1512-ben elfoglalták a Szrebernik bánságot, melynek hatására X. Leó pápa keresztes hadjáratot hirdetett, melynek vezetését Bakócz Tamásra, esztergomi érsekre bízta 1513-ban. A felhívásra 1514 április 9 a magyar parasztság fegyvert kapott az uraiktól. A seregek parancsnokai Székely Dózsa György és Lõrinc pap lett. A keresztesek száma hamarosan 40000-nyi lett. A nemesség mind nagyobb aggodalommal figyelte a parasztok gyülekezését, s a nyári munkák közeledtével egyre kevésbé engedték parasztjaikat hadba vonulni.
Kezdetben a felkelõk zöme valóban a török ellen indult, de amikor májusban Bakócz elõször a toborzást tiltotta be, majd a hadjárat folytatását, és a keresztesek gondolkodásában fordulat állt be. Mezõtúrnál 1514 május hó elején összetûzésbe kerültek a nemességgel. Nyílt harcban Apátfalvánál 1514 május 23. csaptak össze elõször a nemesi és a paraszti csapatok. Majd a következõ ütközet 1514 május 24 Nagylaknál volt. Ezután Dózsáéknak sikerül több várat elfoglalnia (Arad, Csája, Zádorlak, Világos, Lippany).
A csapat pesti egysége veszélybe került és Dózsa testvérét Gergelyt küldte, de letették a fegyvert 1514 június 1-én. Dózsa eközben Temesvárt ostromolta július, aminek a vezetõje Báthory István volt. 1514 július 15-én felmentõ sereg érkezik Szapolyai János vezetésével, ez a sereg szétveri a parasztcsapatokat, erre a csapatok letették a fegyvert, Dózsa is fogságba esett, majd kivégezték. Azonban szélesebb körû megtorlás nem volt a parasztságnál, hiszen a nemesek ügyeltek arra, hogy a parasztok magja megmaradjon.
A háború következménye az lett, hogy 1514 õszén összegyûlt az országgyûlés melyben intézkedéseket (véres törvények) hoztak:
- A jobbágyakat, zselléreket évi 1 forint adó fizetésére kötelezték.
- Minden jobbágynak heti egy napot robotolni kellett.
- Minden termény után beszedték a kilencedet és a tizedet.
- Jobbágysorba taszították a kunokat és a jászokat.
1505 nem volt fia Ulászlónak, emiatt a nemség Rákosmezõn végzést fogadott el: Ha a Jagelló-ház kihal csak nemzeti király lehet az uralkodó.
1506 Jagelló Lajos megszületik.
Verböczy István tripartitum 1517:
- Nemesi perrendtartás
- Szentkorona tan: az országot a király és a nemesi réteg alkotja együtt
- Nemesi földtulajdon kizárólagossága
1515 Habsburg-Jagelló szerzõdés: Jagelló Anna Habsburg Ferdinánd felesége és Jagelló Lajos Habsburg Mária férje lesz. Meghal Ulászló
II. Lajos (1516-1526) magyar-cseh király. A jövedelmek tovább csökkennek (100000 arany). Felesége próbál változtatni, elõbb a kincstartó Fortunatus Imre javaslatára pénzrontással él (nincs eredménye). A fugerektõl visszaszerezték a rézbányák jogait, de ezeket nem tudták fenntartani. Szapolyai kegyvesztett lett, de nem váltották le. A hercegnõ hozzálátott egy udvari párt kialakításához.
1525 Hatvani országgyûlés Báthoryt leváltják és Werbõczy lesz a nádor. A fõurak összefognak és 1526 tavaszán Rákosmezõn megválasztják Báthoryt nádornak. Ekkor jelenik meg a törökveszély.
|