Kronológia

895 (esetleg 896-ra átnyúlóan) A honfoglalás első szakasza

899–900 Első itáliai kalandozás

899. szept. 24. A brentai csata

902 A Morva Fejedelemség megdöntése

904 Kusál meggyilkolása

926 A Sankt Gallen–i táborozás, a magyarok elérik az Atlanti–óceánt

933 A riadei vereség

945–946 Bulcsú és Termacsu megkeresztelkedése Konstantinápolyban

950 körül Gyula megkeresztelkedik Konstantinápolyban, és térítő püspököt hoz

955 Vereség a Lech-mezőn

963 A pápa püspököt küld a magyarokhoz

970 Az arkadiupoliszi vereség

972 Az első nyugati kísérletek a magyarok megtérítésére

973. márc. Quedlinburgi követjárás

995 körül Adalbert Magyarországon

996 Vajk–István és Gizella házassága

996 körül A pannonhalmi bencés monostor alapítása

996–997 A veszprémi püspökség felállítása

997 Koppány felkelése

1001 Az esztergomi érsekség felállítása

1002 A pannonhalmi apátság felszentelése

1003 Az erdélyi Gyula és Keán legyőzése

1009 A pécsi püspökség alapítása. A veszprémi püspökség adománylevele vármegyéket és vár­ispánságot említ

1028 körül Ajtony leverése

1030 Német támadás Magyarország ellen. A csanádi püspökség felállítása

1031 Imre halála

1032 Vazul lázadása István ellen

1044 A ménfői csata

1046 Vata felkelése

1048 körül A hercegség (dukátus) létesítése

1051–1052 III. Henrik császár támadásai Magyarország ellen

1051 A vértesi csata

1052 Pozsony ostroma

1055 A tihanyi apátság megalapítása

1057 Salamon megkoronázása

1059 A várkonyi találkozó

1061 A székesfehérvári tömegmegmozdulás. (Az ún. második „pogánylázadás”.)

1064. jan. Győri egyezség

1067 körül A százdi apátság alapítása

1068 A kerlési csata

1071 Nándorfehérvár és Szerémvár elfoglalása

1074. (febr. 16.) A kemeji csata.
(márc. 14.) A mogyoródi csata

1075 Géza Bizáncból koronát kap
A garamszentbenedeki apátság alapítása

1081 Salamon meghódol László előtt

1082 Salamon fellép László ellen, visegrádi fogsága

1083 István, Imre, Gellért szentté avatása

1091 László horvátországi hadjárata, kun betörés Magyarországra.
A somogyvári apátság alapítása

1091 körül A zágrábi püspökség felállítása

1092 A szabolcsi zsinat
Oroszországi hadjárat

1096 Az I. keresztes hadjárat seregei átvonulnak Magyarországon

1097 Kálmán visszaállítja a magyar uralmat Horvátország felett

1102 Perszonálunió Magyarország és Horvátország között

1105 Dalmácia elfoglalása

1106 Kálmán a guastallai zsinaton lemond a főpapok kinevezési jogáról.

1107 Kálmán megszünteti a hercegséget

1111 Az első erdélyi vajda felbukkanása a forrásokban

1115 körül Álmos összeesküvése Kálmán ellen

1116 Az olsavai csata
1128 körül Bors és Iván királlyá választása

1131 A véres aradi országos gyűlés

1136 Dalmácia megszerzése, Ráma meghódítása

1142 Az első ciszterci monostor alapítása (Cikádor)

1146 Magyar–osztrák háború a Lajtánál

1147 A II. keresztes hadjárat seregei átvonulnak Magyarországon

1149–1155 Magyar–bizánci háborúk

1150 körül A magyarországi ispotályosok, a stefaniták kanonokrendjének alapítása

1161 II. Géza egyezsége a pápasággal. Ötéves béke Bizánccal

1162 Az első világi személy megadományozásáról szóló királyi oklevél

1164–1167 Magyar–bizánci háborúk

1180–1181 III. Béla visszaveszi Bizánctól az általa elfoglalt magyarországi területeket

1181 III. Béla az előtte tárgyalt magánjogi ügyletek írásba foglalásáról dönt

1189 A III. keresztes hadjárat során Barbarossa Frigyes serege Magyarországon át vonul

1192 I. László király szentté avatása

1193–1196 III. Béla jövedelem-összeírása

1195 körül A Pray-kódex (benne a Halotti Beszéd és Könyörgés)

1202 A IV. keresztes had seregei elfoglalják Zárát

1203 Imre foglyul ejti Andrást

1210 körül Anonymus gestája

1211 A német lovagrend behívása Magyarországra

1213 Gertrúd meggyilkolása

1217 A királyi szerviens kifejezés megjelenése

1217–1218 II. András szentföldi katonai akciója (az V. keresztes hadjárat)

1220 II. András és Béla herceg megosztozik az országon
Az elidegenített udvarnokföldek visszavételének kezdete

1221 II. András elrendeli a várföldek visszavételét
A domonkosok megjelenése Magyarországon

1222 első hónapjai Az Aranybulla kibocsátása

1224 Az Andreanum

1225 II. András kiűzi az országból a német lovagrendet

1226 Béla herceg Erdély, Kálmán herceg Szlavónia élén

1228–1231 Béla herceg birtokvisszavételei

1228–1240 A pannonhalmi per

1229 A szerémi püspökség alapítása,

az első ferences kolostor alapítása Magyarországon

1231 Az Aranybulla megújítása

1232 Róbert esztergomi érsek interdiktum alá veti Magyarországot. A Zalán innen és túl lakó királyi szerviensek ítéletlevele

1232 körül Az első domonkos misszió a keleti magyarok megkeresésére

1232–1234 Pecorari Jakab pápai legátus Magyarországon

1233  II. András elfogadja a beregi egyezményt

1234 Jakab boszniai püspök interdiktum alá veti Magyarországot

1235 Julianus és társai a keleti magyarok fellelésére indulnak. Erzsébet szentté avatása

1235–1239 Széles körű birtokvisszavételek

1237 Újabb követség indul a keleti magyarokhoz.
IV. Béla megerősíti a székesfehérvári latinok kiváltságait

1238 A karthauziak megjelenése Magyarországon

1239 Köten kun fejedelem népével Magyarországra települ

1241–1242 A tatárjárás

1241. ápr. 11. A muhi csata

1243–1244 Rogerius Siralmas éneke

1247 Megkezdődik a pesti polgárok áttelepülése a budai Várhegyre

1249 IV. Béla az esztergomi és a székesfehérvári polgárokat a várba telepíti

1251 IV. Béla kiváltságlevele a magyarországi zsidók számára

1260 István Erdély, Béla herceg Szlavónia élén

1262 István ifjabb királysága
IV. Béla kiváltságlevele az esztergomi érsek számára

1264–1265 IV. Béla és István belháborúja

1266 A Nyulak szigeti megegyezés. István hadjárata Bulgáriába

1267. (aug.) Királyi dekrétum kiadása

1269 Magyar–nápolyi szövetség

1270–1272 Ákos mester krónikája

1271 körül Latin nyelvű Margit–legenda

1272 Kőszegi Henrik meggyilkolja Béla macsói és boszniai herceget

1277 A rákosi országos gyűlés

1278 A dürnkruti (morvamezei) csata

1279–1281 Fülöp pápai legátus Magyarországon

1279  (aug. 10.) A kun törvény.
(szept.) A budai zsinat
IV. László kiközösítése, az ország interdiktum alá vetése

1282 A Hód–tavi csata

1282–1285 Kézai Simon krónikája

1285 Tatár támadás Magyarország ellen

1287 Lodomér érsek kiközösíti Lászlót

1288 körül Szent István király verses históriája

1290 Az óbudai gyűlés dekrétuma

1298 A pesti országgyűlés dekrétuma

1301. jan. 14. III. András halálával fiágon kihal az Árpád–ház

1301.(május 13. előtt.) Károly Róbert első megkoronázása

1301–1303 Boccasini Miklós pápai legátus Magyarországon

1308. (november 27.) Pesti országos gyűlés

        (december) Budai zsinat

1308–1311 Gentilis pápai legátus Magyarországon

1309. (június 15) Károly Róbert másodszori megkoronázása

1310. (augusztus 27.) Károly Róbert harmadszori megkoronázása

1312. június 15. Rozgonyi csata

1321. (március 18.) Csák Máté halála

1323 Új, jó pénz verése

1325 Aranyforint verése, a nemesérc-monopólium bevezetése

1326. (április 24.) A Szent György-lovagrend megalapítása

1329 Ezüstgaras verése

1330. Záh Felicián merénylete.

Havas­alföldi hadjárat, poszadai vereség

1333–1334. Károly Róbert Nápolyban

1335 Visegrádi királytalálkozó

1336 A pénzújítás részleges megszüntetése, a portális adó kivetése

1338 Károly Róbert intézkedései a valutare­formról és a nemesérc-monopóliumról. Magyarországi főpapok panaszai Károly Róbert ellen XII. Benedek pápához

1343–1344 Erzsébet királyné Nápolyban

1345 András herceg meggyilkolása Nápolyban.

1345–1346 Zára ostroma és eleste. Székelyek becsapásai Moldvába a tatárok ellen

1347–1348. Első nápolyi hadjárat

1350. Második nápolyi hadjárat

1351 Országgyűlés, dekrétum

1352 Magyar–nápolyi béke. Szövetség Genovával

1356–1358 Magyar–velencei háború

1358 Zárai béke

1364 Kis Károly herceg Magyarországra kerülése                   

1367 A pécsi egyetem alapítása

1369 Pozsonyi királytalálkozó. Az első magyarországi céh írásbeli felbukkanása

1370. (november 17.) I. Lajos lengyel királlyá koronázása

1375 Havasalföldi hadjárat (I. Lajos „török" háborúja).

1378 A városbíróság a tárnokmesteré

1378–1381 Európai koalíció háborúi Velence ellen

1381 Kis Károly Nápoly trónján.

Torinói léke.

Remete Szent Pál testének Magyarországra szállítása

1384 Bárói felkelés tör ki Erzsébet uralma ellen

1384 Nagy Lajos ifjabb leányát, Hedviget Krakkóban lengyel királlyá koronázzák. A lengyel–magyar perszonálunió megszűnik

1385 Károly–párti országgyűlés Budán a köznemesség tömeges részvételével. Zsig­mond Csehországba menekül, Mária lemond a trónról

1386. február 7. Erzsébet hívei merényletet követnek el II. Károly ellen.

(február 18.) Hedvig lengyel királynő férjhez megy Jagelló litván nagyfejedelemhez.

(július 25.) Horváti János foglyul ejti Máriát és Erzsébetet. Garai Miklós elesik

1387 (január) Horváti megfojtatja Erzsébetet a dalmáciai Novigrád várában

(június 4.) Zsigmond hívei kiszabadítják fogságából Mária királynőt

1389. A rigómezei csata. Szerbia török vazallusállam lesz

1390 Az első törők betörés Magyarország területére

1395.(május 17.) Mária királynő halála

Az óbudai egyetem alapítása. (1419 körül megszűnik.)

1396 I. Bajezid szultán a bulgáriai Nikápolynál megsemmisíti Zsigmond lovagseregét

1397. (október) A temesvári országgyűlés. Kimondja a telekkatonaság felállítását, és elrendeli az egyházi vagyon megadóztatását

1401. (április 28.) Az országnagyok Visegrádon letartóztatják Zsigmondot

(október 29.) Zsigmond Garai Miklós közvetítésével kiszabadul fogságából

1402 Timur Lenk az ankarai csatában legyőzi és foglyul ejti I. Bajezid szultánt.

1403. január–október. A bárók felkelése Zsigmond ellen Kanizsai János érsek és Bebek Detre volt nádor vezetésével. László nápolyi királyt hívják meg a trónra, és augusztus 5-én Zárában megkoronázzák

1404. április 6. Zsigmond királyi hozzájáruláshoz (placetum regium) köti a pápai bullák kihirdetését, mivel a pápa a nápolyi pártot támogatja

1405. (április 15.) Zsigmond törvénye a királyi városok és a pénzügyek szabályozására („városi dekrétum")

1408. Zsigmond megalapítja a Sárkányos Társaságot („Sárkányrend")

1410. (szeptember 20.) A német választófejedelmek római királlyá választja Zsigmondot

1414–1418 A konstanzi egyetemes zsinat

1415 A konstanzi zsinat máglyahalálra ítéli Husz Jánost

1417 A konstanzi zsinaton bullában megerősítik a magyar királyok főkegyúri jogát

(november 11.) V. Márton pápa megválasztásával véget ér az 1378 óta tartó egyházszakadás.

1419. Zsigmond Magyarországhoz csatolja Szörényt, végvárrendszer kiépülésének kezdete

1420 Az újabb velencei–magyar háborúban (1418–1420) velencei kézre kerül Trau és Spalato. A dalmáciai magyar uralom megszűnik

1420. (július 28.) Zsigmondot a prágai várban cseh királlyá koronázzák

1427  Zsigmond birtokba veszi Nándorfehérvárt. Galambócot a törökök foglalják el.

1428–1434 Huszita hadjáratok Észak-Magyarországon

1429  Zsigmond a Német Lovagrendre bízza a szörényi bánságot

1433. (május 31.) IV. Jenő pápa Rómában császárrá koronázza Zsigmondot

1434. (május 30.) A huszita táboriták veresége Lipanynál a kelyhesektől és a katolikusoktól.

1435. (március) A pozsonyi országgyűlés. Zsigmond dekrétumai a hadügy és a bíráskodás reformjáról

1437 Az erdélyi parasztfelkelés

          szeptember 16.: Kápolnai unió (erdélyi nemesség, székelyek és szászok szövetsége

          a törökkel és a felkelt parasztsággal szemben)

1440 II. Murád szultán több hónapon át sikertelenül ostromolja Nándorfehérvárt.

1442. (március 22.) Hunyadi győzelme Gyulafehérvárnál Mezid bég felett

1442. (szeptember) Hunyadi győzelme a Jalomica folyónál a ruméliai beglerbég felett

1443. október–1444. január. A „hosszú hadjárat"

1444. augusztus 4. I. Ulászló szegedi esküjében megfogadja, hogy a szultánnal kötendő béke érvénytelen lesz

augusztus 15. A váradi „hamis" béke. Brankovics visszakapja Szerbiát a szultántól, ennek fejében magyarországi birtokainak nagy részét Hunyadinak engedi át

1444. november 10. A várnai csata. Ulászló elesik

1445 hét főkapitányt választanak

1446. (június) A rákosi országgyűlés kormányzóvá választja Hunyadit

1448. (október 17–19) Hunyadi veresége a szerbiai Rigómezőn II. Murád szultántól

1452. (december 31.) Megszűnik Hunyadi kormányzói megbízatása

1453. május 29. II. Mehmed elfoglalja Konstantinápolyt

1455 Kapisztrán János Magyarországra jön, hogy keresztes háborút hirdessen a törökök ellen

1456. július 4. II. Mehmed megkezdi Nándorfehérvár ostromát.
július 22. döntő vereséget szenved Hunyaditól és a vár felmentésére érkezett keresztesektől

augusztus 11. Hunyadi halála

(november 9.) Hunyadi László tőrbe csalja és meggyilkoltatjta Cillei Ulrikot

1457 Az országnagyok halálra ítélik és kivégeztetik Hunyadi Lászlót. A Hunyadi–­párt nyílt felkeléssel válaszol

1458. január 12. A Szilágyi testvérek és Garai László nádor Szegeden megegyeznek Hunyadi Mátyás királlyá választásában.

1458. január 24. Mátyás királlyá választása Budán

(február 8.) Podjebrád György cseh kormányzó megállapodik Mátyással és a Szilágyi testvérekkel: Mátyást szabadon engedik

1459. (február 17.) a Garai–Újlaki párt királlyá választja III. Frigyes császárt

 (április 7. és 12.) Körmenden kétszer vív csatát III. Frigyes és támogatói serege ellen

1462 Giskra János Maros–menti uradalmak átengedése fejében kiegye­zik Mátyással.

1463. (július 19.) Bécsújhelyi béke a magyar király és III. Frigyes közt.

(december 25) elfoglalja Jajcát, Bosznia fővárosát

1464. (március 29.) A székesfehérvári országgyűlés alkalmával megkoronázzák Mátyást a

          vissza­szerzett Szent Koronával

(április 6.) A székesfehérvári koronázási cikkelyek, a koronázással kezdődnek Mátyás igazgatási, bíráskodási és pénzügyigazgatási reformjai

1467. (márciusában) országgyűlést tartottak Budán. Ez többek közt az adóval és a harmincadvámmal foglalkozott.

(július 20.) Megalakul az új pozsonyi egyetem (Academia Istropolitana).

(augusztus 18.) erdélyi felkelés Mátyás ellen

1468. (március 31.) Mátyás cseh háborújának

1469. (május 3.) A cseh katolikus rendek Olmützben Mátyást királyukká választják

1471. (május 27.) A cseh országgyűlés az elhunyt  Podjebrád György helyére Jagelló Ulászlót választja meg

(július–augusztus) Vitéz János vezetésével összeesküvés szerveződik Mátyás ellen

(december 26) Kázmér lengyel herceg elhagyja az országot. A Vitéz–összeesküvés össze­omlott

1473. (június 5.) Budán Hess András nyomdájában megjelenik a Chronica Hungarorum (Budai Krónika)

1474. (december 8.) Mátyás és Ulászló Boroszlóban fegyverszünetet köt.

1476. (február 15.) Mátyás elfoglalja a török által felépített  Szabács várát.

1479. (július 21.) az olmützi csúcstalálkozón Mátyás és Ulászló cseh király között

(október 13.) Báthori István országbíró és Kinizsi Pál temesi ispán Kenyérmezőnél megveri a törököket

1480. (szeptember) Mátyás hadjáratot indít a török ellen

(november–december) A háború során Kinizsi Szerbiából nagyszámú szerbet telepít át a töröktől pusztított dél-magyarországi területre

1482 Ötéves török–magyar fegyverszünet

1485. (június 1.) Mátyás bevonul a hónapok óta ostromolt Bécsbe

1486. (január 25.) A király ekkor adja ki a budai országgyűlés által megszavazott nagy törvénykönyvét és  ekkor fogadták el az ún. nádori cikkelyeket.

1487. (augusztus 17.) Mátyás elfoglalja Bécsújhelyet.

1490. április 6. Bécsben meghal Mátyás király

(július 15.) Az országgyűlés Jagelló II. Ulászló cseh királyt választja meg Magyarország uralkodójának

1491. (november 7.) Pozsonyi béke Ulászló és a Habsburgok között

1495 Az augsburgi Fugger cég szerződése a Thurzókkal a magyarországi réz kitermelésére

1498. (június 2.) II. Ulászló szentesíti a hadai országgyűlés végzeményét. Ez név szerint becikke­lyezi a bandériumtartásra köteles bárókat, így hozzájárul az arisztokrácia elkülönülésé­hez, viszont engedélyezi 16 nemesnek bírósági elnökké választását, ezek a nemesek a királyi tanácsba bekerülnek

1500. (július 14.) II. Ulászló csatlakozik a pápa, a francia király és Velence törökellenes szövetségéhez

1505. (október 13.) Az ún. „rákosi végzés". A rákosi országgyűlés döntése alapján külföldit nem szabad magyar királlyá választani. A király nem szentesíti

1510. (június 30. előtt) Magyarország csatlakozik a Cambrai-i ligához

1511. (december) Magyarország csatlakozik a pápa, Velence és az aragón király franciaellenes „Szent szövetségéhez"

1512 Bakócz Tamás esztergomi érsek részt vesz a lateráni zsinaton, de nem őt, hanem Giovanni de'Medici bíborost (X. Leó) választják pápává.

1513. (július 15.) A pápa Bakóczot legátusként küldi Magyarországra és Lengyelországra azzal a feladattal, hogy törökellenes hadjáratot szervezzen

1514. április 24. Bakócz kinevezi a keresztes had vezérét,