|
A trianoni békeszerződés
MAGYARORSZÁG
Fogalma a Kárpátok gyűrűjébe fogott középső Duna-medencétől elválaszthatatlan. Földrajzilag hozzátartoznék a középső Duna-szakasz mellékfolyóinak egész vízterülete – az idők folyamán többször miénk is volt – de a Trianon előtti ország ennek a földrajzi egységnek már csak mintegy kétharmadát birtokolta. A Rába, a Dráva és a Száva felső vízvidéke Ausztriáé volt, a Drina és a Morava pedig Bosznia és Szerbia vizeit gyűjtötte össze.
Ép-Magyarország a tulajdonképpeni országból, Fiuméből és a társországként hozzátartozó Horvát-Szlavónországból áll. Jogilag része volt Dalmácia, sőt Ausztriával közösen birtokolta Bosznia-Hercegovinát is, a közigazgatás azonban ezekben az országrészekben osztrák volt. Magyarországot 63 magyar és 8 horvát-szlavón, összesen tehát 71 vármegyére osztották.
Területe 325,411 km2, 1910-ben 20,886.487 lakos. 1 km2-en tehát átlag 64 ember élt.
A lakosság anyanyelve (1910-ben.)
1. A tulajdonképpeni Magyarországon 54.5% magyar, 16.1% román, 10.7% tót, 10.4% német, 2.5% rutén, 2-5% szerb és 1.1% horvát anyanyelvű lakos élt.
2. Horvát- és Szlavónország területén a lakosság 62.5%-a horvát, 24.6%-a szerb, 5.1%-a német és 4.1%-a magyar volt. 3. Az egész magyar birodalom lakosainak anyanyelv szerinti megoszlása: 48.1% magyar, 14.1% román, 9.8% német, 9.4% tót, 8.8% horvát, 5.3% szerb és 2.3% rutén.
Magyarul tudott a tulajdonképpeni Magyarország népességének 64.7%-a, az idegen anyanyelvűeknek 22.5%-a, az egész magyar birodalom lakosságának pedig 57.4%-a, Horvát- és Szlavónországban csak 6.5%-a tudott magyarul. Írni-olvasni tudott a tulajdonképpeni Magyarországon a 6 évesnél idősebb lakosok 68.7%-a, az egész magyar birodalomban pedig 66.7%-. Horvát- és Szlavónországban ez az arányszám 52.6% volt.
A lakosság vallása: 52.1% római katolikus, 14.3% görög-keleti, 12.6% református, 9.7% görög-katolikus, 6.4% ág. hitv. evangélikus, 4.5% izraelita és 0.3% unitárius.
Nemzetiségeink korlátlanul élhették nemzeti életüket: hosszú századokon keresztül megőrizhették faji és nyelvi sajátságaikat, sőt Erdély és a Délvidék oláh és délszláv lakosai műveltségben jóval felülmúlták romániai és szerbiai fajrokonaikat. A görög-keleti és a görög-katolikus vallásúak külön szerb, román és rutén egyházakban nemzetiségi alapon szervezkedhettek. Ezek az egyházak nemzetiségi iskolákat tarthattak fenn, papjaik és tanítóik fizetéséhez a magyar állam is hozzájárult. A nemzeti kisebbségek gazdasági tekintetben is teljes egyenjogúságot élveztek: bankjaik magyar földbirtokokat szereztek és azokon háborítatlanul, szabadon telepíthették fajrokonaikat. A nemzetiségi származásúak a legmagasabb méltóságokat és állami állásokat is betölthették, Horvát- és Szlavónország külön országgyűléssel (sabor), önálló belügyi, igazságügyi és közoktatásügyi igazgatással, nemzeti honvédséggel rendelkező, horvát hivatalos nyelvű társországunk volt. Erre a nemzetiségi politikára Magyarországot abban az időben semmiféle nemzetközi egyezmény nem kötelezte.
A trianoni békeszerződés (1920. június 4.) területének 71.4%-át (232-338 km2), lakosságának pedig 63.5%-át (1910-ben 13,271.370) vette el. A világháborút követő „békék” közül a trianoni volt a legkegyetlenebb. A régi határ vonalát sehol sem éri el a megmaradt csonka terület. A fájdalmas megcsonkítás nem törődött azzal a tökéletes hegy- és vízrajzi egységgel, mely országunknak gazdasági viszonyaira is áldásos hatással volt. Természetes határaink megbolygatása azonban – akár bővült, akár megszűkült az államterület – ezeréves történelmünk folyamán mindenkor ideiglenesnek bizonyult. Az elszakított terület az új tulajdonosok között a következőképpen oszlik meg:
Ausztria kapott 3.972 km2-t
Csehszlovákia kapott 61.578 km2-t
Jugoszlávia kapott 63.085 km2-t
Lengyelország kapott 589 km2-t
Olaszország kapott 21 km2-t
Románia kapott 103.093 km2-t
Országunk megcsonkításának ürügye – cseh, román és szerb felfogás szerint – a határainkon belül élő nemzetiségek felszabadítása volt. Ennek eredményeként „felszabadult”, de ugyanakkor cseh uralom alá került 1,700.000 tót (velük együtt 1,800.000 egyéb nemzetiségű is). Románia kapott 2,800.000 oláhot (és 2,400.000 egyéb nemzetiségűt), Jugoszláviáé lett 1 millió szerb (1,700.000 horváttal és 1,400.000 más nemzetiségűvel együtt) és Ausztriának jutott 216.000 német (és 76.000 más nemzetiségű). A 13,271.370 elszakított lakosnak tehát csak 30%-a (kb. 4 millió ember) ugyanolyan nemzetiségű, mint a „felszabadítók”. Velük azonban az elszakított népességnek 43%-a került nagyrészt alacsonyabb műveltségi fokon álló idegen nép uralma alá, a további 27%-ot kitevő tót és horvát lakosság pedig olyan rokonnépek fennhatósága alá jutott, akik a „felszabadítás” óta hallani sem akarnak nagykultúrájú fajtestvéreik esetleges autonómiájáról.
HUNGAROCÍDIUM
Történelmi igazságtétel, büntetőjogi felelősségre vonás és pénzügyi kártérítés.
Szeretném javasolni, hogy a HUNGAROCÍDIUM alapján indítsunk országos és nemzetközi mozgalmat, amely a magyarság létének és megmaradásának ügyében tevékenykedne és érhetne el nagyobb szükséges változásokat, kedvező eredményeket. E mozgalom résztvevői gyűjtenék összmagyar nép ellen az elmúlt több mint hetven év alatt elkövetett bűntettek részleteit. A csonka ország határain belül, a Kárpát-medencében és más államokban történt, és még ma is folytatódó magyarirtást. Ezekről, úgy gondolom, magyar kormánynak és országgyűlésnek, politikai és társadalmi szervezeteknek meg a nyugati magyar emigrációnak is van tudomása. Tehát elengedhetetlen, hogy a magyar nép létének és megmaradásának érdekében valamit csináljunk, együttesen azokkal a magyarokkal, akik aggódnak és gondolkodnak ez ügyben a Kárpát-medencében és nyugati emigrációban.
A magyar nép ellen elkövetett bűntettek végrehajtóinak a büntetőjogi felelősségrevonásához alapul szolgál a nemzetközi törvényekben. meghatározott népirtási fogalom. E téren szükséges idézni Fekete Gyulát (Magyar Fórum, 1994 július 14): A népirtás bűntettét meghatározó ENSZ-egyezmény szerint: valamely nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport sérelmére történhet, teljes agy részleges megsemmisítés szándékával. Például: a csoport tagjainak súlyos testi vagy lelki sérülést okozó csoportra, megfontolva, oly életfeltételek ráerőszakolása, amelynek célja a csoport teljes vagy részleges elpusztulásának előidézése. Olyan intézkedések, amelyek célja a csoporton belüli születések gátolása. Az efféle cselekmény, továbbá a közvetlen és nyilvános felbujtás népirtás elkövetésére büntetendő, függetlenül attól, hogy államvezetők, hivatalos vagy magánszemélyek elkövetőik:
A népirtás e meghatározása alapján a HUNCAROCÍDIUM mozgalom által szükséges lenne kérni, követelni a történelmi igazságtételt, a büntetőjogi felelősségre vonást és a pénzügyi kártérítést.
Szükséges kérni, követelni a trianoni és párizsi békeszerződésekben meghatározott határok módosítását, mivel:
A) Trianonban új országokat alapítottak, szemenszedett hazugságokra alapozva és Wilson e1nök deklarációja ellenére: A nemzetiségi Magyarországot feldarabolták, és csináltak három másik országot, amelyekben még magasabb arányban vannak különböző nemzetiségi csoportosulások. Az utódállamok, melyeknek. tagjait beengedték vagy betelepítették a történelmi Magyarország területére, ezer vagy kétezer éves hagyományokra hivatkoznak hazug módon e területi igényeiket igazolva. Nem szükséges többet mondani, mint azt, hogy nézzék meg a Kárpát-medence térképét elmúlt ezer év alatt. Hol voltak 200, 400 vagy 800 évvel ezelőtt!
B) A Trianonban kijelölt határokat a bécsi egyezmények (amelyeket nemcsak Mussolini és Hitler, de Nagy-Britannia és Franciaország is jóváhagyták) megváltoztatták, és jelentős magyarlakta területeket csatoltak vissza Magyarországhoz. A párizsi békeszerződés visszaállította a trianoni határokat, kivéve, hogy Kárpátalját a Szovjetunió kebelezte be, így az orosz(szovjet) államnak sikerült benyúlni a Kárpát-medencébe.
C) A trianoni és párizsi békeszerződések által meghatározott és a helsinki egyezményben létesített határok az elmúlt pár évben egy kissé megváltoztak. Nincsen többé Csehszlovákia, Jugoszlávia, és Románia a Tiszáig akarja kitolni a határait, meg Moldovát beolvasztani! Emellett Szlovákia (Csehszlovákia) önkényes módon megváltoztatta a magyar-szlovák határt a Duna elterelésével! Tehát Magyarországot sem a békeszerződések, sem más egyezmények, amelyeket minden más állam semmisnek vett az elmúlt pár év folyamán, nem köteleznek semmire a szomszéd államokkal szemben, és így elengedhetetlen és szükséges, hogy a magyar nép érdekében követeljük a trianoni határok felülvizsgálatát. Büntetőjogi felelősségre vonást szükséges kezdeményezni a magyarság ellen elkövetett népirtási bűntettek tervezői és elkövetői ellen, legyen az állam, diktatúra, kormány, kormányzati hivatal vagy szerv, hivatalos vagy magánszemély.
A) A. 1944-től a kommunista rendszer által meggyilkolt, kivégzett, börtönbe vetett, megkínzott, internálótáborokba és kényszermunkára elhurcolt, kitelepített magyar állampolgárok szenvedéseiért felelősöket. Feltétlenül részletezni kell a második világháború után a dicsőséges, felszabadító Vörös Hadsereg garázdálkodó legényei cselekedeteit, a nyomukban hirtelen megjelent kommunista pribékek bűntetteit, akik ezer mészárolták le a magyar értelmiség tagjait és közéleti vezetőket, papokat, tanárokat stb.; a Rákosi rendszer koncepciós pereinek áldozatait és a börtöneiben agyonvert, megkínzott áldozatait; Kádár barbár bosszúállásának áldozatait, a. sortüzek és karhatalmi szervek más áldozatait.
B) A hadifoglyokkal együtt a második világháború és az 1956-os szabadságharc után a Szovjetunióba hurcolt magyar polgári személyek száma összesen megközelíti az egymilliót. A szovjet gulágok e rabjainak nagy része az életét vesztette, a többiek fizikailag és szellemileg megrokkanva tértek haza. E tevékenységek tervezőit és kivitelezőit szükséges felelősségre vonni magyar vagy nemzetközi bíróságokon.
C) Az abortusztörvény tervezői, érvénybe helyezői és érvényben tartói 3-4 millió magyar magzatot öltek meg az elmúlt évtizedek folyamán, Az 1990-ben megválasztott magyar országgyűlés az abortusztörvény érvényét megerősítette, és a jelenlegi kormány minden adókedvezményt megvont a többgyermekes családoktól! Ez a magzatgyilkolás az évszázad legeredményesebb magyarirtása, ezt azonnal meg kell állítani és e rendelkezések kezdeményezőit s végrehajtóit felelősségre kell vonni, és a legszigorúbban megbüntetni! Itt talán szükséges fene egykét kérdésre is választ találni. Akik ezt a nagyon eredményes magzatgyilkolást kigondolták és még mindig érvényben tartják, miért akarják a magyar népet kiirtani, és ezt kiknek az érdekében teszik?
D) Az elcsatolt területeken az utódállamok a magyar népirtást a legváltozatosabb és leggonoszabb módszerekkel gyakorolják 1918 óta. A tömeggyilkosságok, kivégzések, öngyilkosság megrendezések, bebörtönzések, kínzások, internáló- és kényszermunka táborok; deportálások, kitelepítések, mind a népirtás módszerei közé tartoznak még ma is. Emellett a politikai, közigazgatási, társadalmi, kulturális, közoktatási, gazdasági, pénzügyi és kereskedelmi életben a magyarság és más nemzetiségi csoportok tagjait másodrendű állampolgárként kezelik, A lakosságcserékkel, az etnikai tisztogatással, a történelmi és kulturális hagyományok, épületek, emlékművek, templomok, temetők, anyanyelvi iskolák és egyetemek, könyvtárak és archívumok megsemmisítésével a demográfiai és szellemi népirtásra a legkegyetlenebb módon gyakorolták, és még ma is gyakorolják az elcsatolt területeken. Az utódállamok alkotmányai, törvényei a nemzetiségi csoportok jogai és érdekei területén a nemzetközi törvényeket és egyezményeket még ma sem közelítik, és a nemzetiségi csoportok megsemmisítésén, beolvasztásán dolgoznak, emellett területeket hódítanak a legbarbárabb módszerekkel. Az utódállamok múltbeli és jelenlegi vezetőit nemzetközi bíróságon kell felelősségre vonni a magyarság és más nemzetiségi csoportok ellen elkövetett népirtási bűntettekért!
Összegzés szükséges; a magyarság áldozatainak száma több millióra rúg, és megközelíti a bűvös hatmilliós számot, amelyre naponta emlékeztetnek bennünket, amelyért még ma sincs megbocsátás, és amelyért még ma is hömpölyögve ömlik a pénzügyi kárpótlás! Ám a hatmilliónyi magyar áldozat mellett még több millióra rúg azok száma, akik rokkantak lettek, akiknek az életét tönkretették, megélhetésüket elvették, társadalmi és kulturális életüket megsemmisítették, és még ma is rabszolgaságban tengődtek úgy a csonka országban, mint az utódállamokban!
A magyarság ellen elkövetett, és a fentebb részletezett népirtási bűntettek áldozatainak, rokkantjainak és meghurcoltjainak, vagy azok leszármazottainak pénzügyi kárpótlást szükséges követelni egy összegű kielégítés vagy nyugdíj formájában. Kártérítést kell követelni minden magyar részére, akiktől államosítás, kitelepítés, deportálás, tsz-alakítás néven, vagy akármilyen más csalárd módon elrabolták a magántulajdonukat, ingatlant és ingóságot. Ezt a károsodást a magántulajdon egyenes visszaadásával, vagy teljes értékű kárpótlásával lenne szükséges orvosolni. Szükséges pénzügyi kárpótlást kérni az utódállamoktól és a volt Szovjetuniótól a két világháború után elrabolt állami és magánvagyonért, a leszerelt gyárak és üzemek, ipari és mezőgazdasági eszközök és műkincsek elrablásáért. Pénzügyi kárpótlást szükséges követelni a volt Szovjetuniótól az ország és a magyar nép több mint negyven éves kizsákmányolásáért, a megszálló szovjet hadsereg eltartásáért és az általa okozott környezeti károkért, Végül szükséges lenne minden felelősséget megtagadni és visszavonni a nyugati kölcsönökkel kapcsolatban, és azok visszafizetését azonnal le kell állítani. A nyugati kölcsönzők követeljék vissza pénzüket Kádár, Grósz és Németh elvtársaktól meg kommunista bérenceiktől, akik a kölcsönökből nagy összegeket Moszkvába vittek, vagy nyugati bankszámláikon helyeztek nyugovóra!
A HUNGAROCÍDIUM mozgalom elsődleges feladata lenne a magyarság ellen elkövetett népirtási bűntettek listázása, részletezése és azok támogatása iratok és tanúvallomások által. Ezzel egyidőben, vagy ezután, kezdeményezni kellene egy nemzetközi konferencia összehívását a békeszerződések felülvizsgálatára, elindítani a büntetőjogi eljárásokat és kárpótlási követeléseket. Ehhez szükséges lenne a magyar kormány, kormányzati szervek, politikai és társadalmi szervezetek, jogi, politikai és történészi szakértők, a nyugati magyar emigrációs szervezetek és szakértők támogatása és szorgos munkája. Ha a mai pufajkás kormány nem hajlandó a mozgalmat támogatni, akkor az otthoni politikai, társadalmi szervezetekre, aggódó magyarokra és nyugati emigrációra fog hárulni ez a feladat!
A magyar nép irtását minden feltétel, minden szerződés elfogadása nélkül elengedhetetlenül szükséges megállítani! Lehet, hogy a magyar pufajkás kormánynak, az utódállamok soviniszta, népirtást és etnikai tisztogatást gyakorló kormányainak nem tetszik, de a magyarság ellen bűnözőket felelősségre kell vonni! Mert a magyar népet sem tehet irtani büntetlenül! A több milliónyi áldozat igazságszolgáltatást követel.
| Ország(rész) |
Terület (km2) |
Terület (%) |
Lakosság (fő) |
Lakosság (%) |
Ebből nem "államalkotó" (fő) |
Ebből magyar (fő) |
| A Szent Korona országai (Magyarország és Horvát-Szlavónország együtt) |
324.411 |
100 |
20.886.487 |
100 |
10.835.912 |
10.050.575 |
| Magyarország |
282.870 |
87,195 |
18.264.533 |
87,45 |
8.310.363 |
9.954.170 |
| Erdély (Romániához) |
103.093 |
31,78 |
5.265.000 |
25,21 |
2.465.000 |
1.664.000 |
| Délvidék, Drávaköz, Muraköz, Muravidék és Horvát-Szlavónország (a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz /Jugoszláviához/) |
62.092 |
19,14 |
4.122.000 |
19,735 |
1.366.000 |
562.000 |
| Felvidék és Kárpátalja (Csehszlovákiához) |
61.633 |
18,9 |
3.576.000 |
17,12 |
1.874.000 |
1.072.000 |
| Alpokalja (Ausztriához) |
4.020 |
1,24 |
358.000 |
1,714 |
126.000 |
26.000 |
| Árva és Szepes vármegyék részei (Lengyelországhoz) |
589 |
0,18 |
24.000 |
0,115 |
9.000 |
1.000 |
| Fiume (Olaszországhoz) |
21 |
0,000065 |
50.000 |
0,239 |
22.000 |
7.000 |
| A megszálló országokhoz együttesen |
231.448 |
71,345 |
13.395.000 |
64,13 |
5.862.000 |
3.332.000 |
| Csonka-Magyarország |
92.963 |
28,655 |
7.516.000 |
35,87 |
798.000 |
6.718.000 |
| |
AJÁNLOM AZ OLDALT
