A Horthy-kormány

1920. március 1-én a nemzetgyűlés Horthy Miklóst választotta Magyarország kormányzójává.
A magyar békedelegáció a 14 pontból álló békeszerződést 1920. június 4-én írta alá a Párizs melletti Nagy Trianon kastélyban. A Magyar Királyság területe 282 ezer km²-ről 93 ezer km²-re csökkent, 18 milliós lakosságából 8 millió maradt. A magyar haderő létszámát 35 ezer főben határozták meg. 1921. május 1-től 30 éven át az utódállamoknak jóvátételt kellett fizetni.
A Teleki-kormány 1920. július 19-én lépett hivatalba. Nagyatádi Szabó István földreformjavaslatával meg akarták őrizni a nagybirtokrendszert. 120 évi numerus clausus korlátozta a zsidók állampolgári jogait. Az egyetemek hallgatóinak 6 %-a lehetett zsidó. 1921-ben a kommunista mozgalmat törvényen kívül helyezték.
Kialakult a legitimista irányzat, amely a Habsburg-ház visszatérését tűzte ki programjául. Ezen belül egy szélsőséges irányzat a karlistáké, akik IV. Károly, majd trónörököse, Habsburg Ottó trónra ültetését szorgalmazták. Emellett létezet az elvi legitimista álláspont. A legitimista törekvésekkel szemben állt az szabadkirályválasztó irányzat, amelynek programja szerint a nemzet szabadságának visszanyerése után szabadon lehet királyt választani.
IV. Károly 1921. március 26-án megjelent Magyarországon, de trónfoglalási kísérlete kudarcot vallott.
1921. április 14-én Bethlen István alakított kormányt. Külpolitikai sikerként könyvelhetik el, hogy a nagyhatalmak hozzájárultak Sopron hovatartozásának népszavazással való eldöntésére. A szavazás során Sopron országunkhoz csatolódott.
1921. október 21-én Pécsen meghirdette az Egységes Párt zászlóbontását. Ekkor IV. Károly ismét puccsal próbálkozott, de nem sikerült. Bethlen bejelentette, hogy az Egységes Párt létrehozásában a kisgazdapártra támaszkodik. 1921. decemberében létrejött a Bethlen-Payer-paktumban megegyezett a kormány és az MSZDP.
1922-től Bethlen fő törekvése a gazdaság talpraállítása és fellendítése. 1924-ben felállították a Magyar Nemzeti Bankot, amely rendelkezett a bankjegykibocsátás kizárólagos jogával. 1927-ben bevezették a pengőt, amely aranyfedezetű valuta volt.
A kormánypártból kiváló elégedetlenkedők 1924-ben létrehozták a Fajvédő Pártot, melynek élére Gömbös Gyulát választották. Evvel a kormányzat jobboldali radikális ellenzéke lett.
A baloldali radikálisok továbbra is ragaszkodtak a proletárdiktatúrához, de felismerték, hogy ez így megvalósíthatatlan, ezért demokratikus köztársaság jelszavával próbáltak legális pártot szervezni.
Az 1926-os népiskolai törvénnyel elérték, hogy 1930-ra a hat éven felüli lakosság 90 %-a tudott írni és olvasni.
1927 márciusában olasz-magyar örök barátsági és együttműködési szerződést irt alá Bethlen Mussolinivel Rómában, majd 1928 végén magyar-lengyel szerződés is született Pilsudski marsal lengyel államfővel.
A túltermelési világválság 1929 októberében a New York-i tőzsde összeomlásával kezdődött. Ez Magyarországon 1930-tól érezhetővé vált. Elsősorban azokat az iparágakat sújtotta, amelyek a termelőeszközöket állította elő, az élelmiszeripar visszaesése kisebb mértékű volt. A könnyűipari ágazatok helyzetét javította, hogy a külföldi behozatal elakadt, így változatlan kapacitással dolgozhattak tovább. 1931 nyarán a nemzetközi pénzügyi és hitelrendszer összeomlása hazánkat is elérte.