|
2000. Február 2. - Ciánszennyezés a Tiszán
| A Tiszában a cianidszennyezés által elpusztult halfajok listája (2000. febr. 14-i állapot) |
Magyar név/Hungarian name |
Latin név |
Védett faj |
|
Amur |
Ctenopharyngodon idella Cuvier et Valenciennes |
|
|
Bagolykeszeg |
Abramis sapa Pallas |
|
|
Balin |
Aspius aspius L. |
|
|
Bodorka |
Rutilus rutilus L. |
|
|
Csuka |
Esox lucius L. |
|
|
Dévérkeszeg |
Abramis brama L. |
|
|
Domolykó |
Leuciscus cephalus L. |
|
|
Ezüstkárász |
Carassius auratus L. |
|
|
Fehér busa |
Hypophtalmichtys molitrix Cuvier & Valenciennes |
|
|
Fenékjáró küllő |
Gobio gobio L. |
|
|
Fogassüllő |
Stizosteidon lucioperca L. |
|
|
Harcsa |
Silurus glanis L. |
|
|
Jász |
Leuciscus idus L. |
|
|
Karikakeszeg |
Blicca bjoerkna L. |
|
|
Kecsege |
Acipenser ruthenus L. |
|
|
Kősüllő |
Stizosteidon volgense Gmelin |
|
|
Küsz |
Alburnus alburnus L. |
|
|
Laposkeszeg |
Abramis ballerus L. |
|
|
Magyar bucó |
Zingel zingel L. |
yes |
|
Márna |
Barbus barbus L. |
|
|
Menyhal |
Lota lota L. |
|
|
Német bucó |
Zingel streber Siebold |
yes |
|
Paduc |
Chondrostoma nassus L. |
|
|
Pettyes busa |
Aristichthys nobilis Richardson |
|
|
Ponty |
Cyprinus carpio L. |
|
|
Razbóra (Kínai razbóra) |
Pseudorasbora parva Schegel |
|
|
Selymes durbincs |
Gymnocephalus schraetzer L. |
yes |
|
Sujtásos küsz |
Alburnoides bipunctatus Bloch |
yes |
|
Sügér |
Perca fluviatilis L. |
|
|
Szilvaorrú keszeg |
Vimba vimba L. |
|
|
Törpe harcsa |
Ictalurus nebulosus Le Sueur |
|
|
Vágó durbincs |
Gymnocephalus cernuus L. |
|
|
Vörösszárnyú keszeg |
Scardinius erythrophtalmus L. |
Nehézfémek - össztűz az élővizekre
Röviddel a Tiszát és a Szamost károsító ciánszennyezés levonulása után újabb környezeti katasztrófák következtek be Románia északi részén, Máramaros megyében. Színesfémek kitermelésével foglalkozó üzemek közelében gátszakadás történt Borsabánya és Máramarossziget közelében 2000. márciusában.
Ennek nyomán nagymennyiségű (néhány tízezer tonna) cink, ólom, vas, réz került a Tisza és a Visó folyókba iszap formájában. A szennyezés egy része a magyarországi folyószakaszokra is eljutott.
A nehézfémek hatása hosszútávon jelentkezik, a következmények súlyosak és sokrétűek, a védekezés költséges és bonyolult. |
Máramaros megye, Románia
a kék pontok jelölik a gátszakadások helyét
a Visón és a Tiszán |
Az alábbiakban röviden ismertetjük, hogy milyen környezeti károkat okozhatnak a nehézfémek ionjai.
A nehézfémek okozta szennyezésre egy japán baleset hívta fel a világ közvéleményének figyelmét. 1938-ban a japán Minamata-öbölbe egy acetaldehidet előállító gyár higanytartalmú szennyvize került. A katasztrófa 1970-ig 300 halálos áldozatot követelt.
Vas, mangánA vas és a mangán létfontosságú elemek és kis mennyiségben az élő szervezetben is előfordulnak. Az emberi szervezetben levő vas háromnegyed része a hemoglobinban tárolódik, a vasionok a biokatalízisben és a szállításban, a mangán pedig a fotoszintézisben játszik szerepet. A vizekben leggyakrabban előforduló szennyezők a vas és a mangán ionjai (Fe3+ és Mn2+), melyek elsősorban ízrontó hatásúak, azonban a mangán nagyobb koncentrációban idegkárosító. Néha előfordul, hogy a vízvezeték csapjából sárgásbarna színű víz folyik. Ennek oka lehet, hogy a vízben oldott Fe2+ és Mn2+ ionokat ún. vas- és mangánbaktériumok Fe3+ ionokká és MnO2-dá oxidálják.
CinkA cinkionok (Zn2+) a biológiai rendszerekben egyrészt enzimaktivátor, másrészt szerkezetalakító ion. A szem kötőhártyájában is nagy a cink koncentrációja. A vizekben a cink is gyakori szennyező és fontos biológiai szerepe ellenére nagyobb mennyiségben károsítja a növényeket.
KadmiumA kadmium is a cinkcsoport tagja, ám a cinkkel ellentétben igen mérgező. A kadmium felhalmozódik a vesében, és a csontképzési folyamat enzimjeit gátolja. Csontlágyulást és nyálkahártya-károsodást okoz. Az emberi szervezetből csak 10 év alatt ürül ki. A kutatások szerint a kadmium a fehérjékkel stabilis komplexet képezve gátolja azok hatását. A kadmium élettani hatását Japánban fedezték fel. Kadmiummal szennyezett bányavíz jutott rizsföldek közelébe a Jinzu folyó árterében, majd a rizs bejutott az emberek szervezetébe. A kadmium által okozott betegséget Itai-itai kórnak nevezzük (japánul azt jelenti: nagyon fáj).
Higany
|
A kadmiumhoz hasonlóan a higanynak sincs biológiai szerepe, mérgező hatását többek között annak tulajdonítják, hogy könnyen kötődik tiol (-SH) csoportokhoz és alapvető biokémiai reakciókat gátol. A higany idegméreg, a halak és a tengeri emlősök testében feldúsul, így bejuthat az emberi szervezetbe is. A higany élettani hatását is japánok derítették fel, a fentebb említett Minamata öbölbeli szennyezés nyomán. Az öböl környékén lakók szervezetébe a nyersen fogyasztott hallal és kagylóval került be a higany, és súlyos szervi elváltozásokat, mozgásszervi problémákat, vakságot és az agysejtek elhalását okozta. Az emberekben felhalmozódott higany következtében évek múltán is világot láttak torzszülött csecsemők. |
|
ÓlomAz ólom zavarja az agyfunkciókat, a vérképző és kiválasztó szerveket, valamint elraktározódik a csontokban. A könnyen megmunkálható ólom vízvezetékcsövek csőrendszerének utolsó szakaszában jelen van. Az ólomcső felületén PbCO3 réteg van. Ha a vízben több a szénsav, akkor ezt a réteget a víz Pb(HCO3)2 keletkezése közben oldja. Ez a vegyület pedig igen mérgező. A fémek (főleg a nehézfémek) egyrészt az ipari tevékenység (pl. festékipar), másrészt a nem megfelelő hulladékkezelés útján kerülnek a vizekbe. Sajnos gyakran előfordul, hogy veszélyes hulladékokat juttatnak a tengerbe, vagy égetéssel semmisítik meg a tengeren a hulladékokat. Ennek következményeképpen egyre gyakoribbak a halak bőrbetegségei. Az általános előírás szerint a mérgező nehézfémek összmennyisége nem haladhatja meg a 0,5 mg/l értéket. Vannak azonban olyan szennyezők, amelyek káros hatása már mg/l koncentrációnál is jelentkezik.
Valószínűsithető:
A Szamos és a Tisza élővilága Tokajig teljesen kipusztult, még a baktériumok is. Tokaj es Kisköre (Tisza-tó) alatt a pusztulás jelentős, lentebb közepes vagy kisebb lehet. Halpusztulás még a jugoszláv Tisza szakaszon is, több száz tonna hal pusztult ki a folyókból. Ökológiai rehabilitaciós idő becslése: víznél 1-2 év, mederben 10-év (Hamar, Harka és mások is)
Feladat: a károk felmérése - talán nemzetközi segítséggel, kárigény benyújtása, rehabilitació
Érintett Szamos szakasz Romániában kb. 60 km, a magyar szakasz kb. 50 km, a Tisza szakasz Mo.-n kb 550 km, jugoknál kb. 140 km. Összesen kb 800 km ciános folyószakasz.
Dr.Hamar József, ökológus
Tisza Klub
2000. február
TÓTH I. JÁNOS: A TISZAI CIÁNSZENNYEZÉS - Rendszerszemléletű elemzés
Részlet a könyv hátsó borítójáról:
"A 2000 telén bekövetkezett cianid- és nehézfémszennyezések sokkot okoztak a magyar társadalomban. A közvéleményben tudatosult, hogy Magyarország, mint alvízi ország, kiszolgáltatott helyzetben van. A könyv egyrészt áttekinti a szennyezés el?zményeit, lefolyását, ökológiai és társadalmi következményeit, másrészt megfogalmazza a szennyezés általános tanulságait, különös tekintettel a társadalmi és környezetfilozófiai összefüggésekre."
(Magánkiadás 2002, 280 oldal)
A könyv beszerzhető a szerzőtől, e-mail: jtoth@philo.u-szeged.hu
| |
AJÁNLOM AZ OLDALT
