Zörg az ág és zúg a szél
cigányasszony útrakél
feje piros keszkenős
zsír haján a rossz kenőcs
lepedőbe köti bugyrát
úgy viszi a pereputtyát
csípőn kötve csücske kettő
nyakán lóg a másik kettő.
Háti jószág, pereputty:
pici rajkó, jól aludj!
Mezők jönnek,erdőségek,
jó vidékek, rossz vidékek
szép hazák,
zöld hazák:
jár a szél és zörg az ág.
Bús szederfa álldogál
pici rajkó sírdogál
bús szederfa naptól szárad,
cigányasszony ina fárad
fára köti lepedőjét
úgy ringatja csecsemőjét.
Bölcsőt tartja: bölcs a fa;
szedret adja: jó a fa.
Ad tüzet is száraz ág:
mindenütt csak hajt az ág,
hogyha tűz van: a tűz ég is
kerül hozzá kis fazék is
kis fazék
nagy fazék
mindenütt csak jó az ég.
Ágra köti lepedőjét
úgy ringatja csecsemőjét:
"Ági jószág, pereputty
pici rajkó, jól aludj.
Mezők jönnek, erdőségek,
jó vidékek, rossz vidékek:
teneked mind jó vidék;
mindenütt csak kék az ég.
Ne felejtsd, hogy ágrul lettél
szederfa alatt születtél
s mint a röpke mag az ágrul,
úgy leszakadsz majd anyádrul
se apád,
se anyád,
se országod, se tanyád."
Mesél neki rémeket,
dalol neki éneket:
"Ági jószág, pici lélek,
milyen jó neked az élet:
hogyha jön a csúnya szél,
pici rajkó picit fél
ad tüzet a száraz ág:
kivárod a tavaszát.
Hogyha ég a nap sugára
a gazdának nagy a kára;
neked semmi, kis bolond:
mindenütt csak hűs a lomb:
Csebogár,
Csebogár,
a gazdának csupa kár."
"Mezők jönnek, erdőségek,
jó vidékek, rossz vidékek
teneked mind jó vidék:
mindenütt csak kék az ég.
Erdőn hogyha zsidót látsz,
meg se nézed, nekilátsz.
Mezőn hogyha lányra lelsz,
meg se kérded, úgy ölelsz.
Nem hiába ágrul lettél
szederfa alatt születtél
s mint röpke mag az ágrul,
s mint a röpke mag az ágrul,
úgy leszakadsz majd anyádrul
se apád,
se anyád,
se országod, se tanyád."
Könyvajánló A JAGUÁRISTEN ÁLMODIK (kalóz, kalózregény, kincsvadászat)
szerzők: Pilizota Szandra és Lengyel Róbert
A jaguáristen álmodik című kalandregényt, pontosabban kalózregényt ajánljuk az olvasóknak. A történet keretéül egy ifjú liverpool-i levéltáros este szolgál. Edward Johnston, akit nem igazán érdekel a külvilág, csak a történetek, legendák, a kalózok kora. Nos, ez a Johnston 1856-ban egy majd kétszáz éves naplót és leveleket talál egy régi ládában. Megpróbálja összerakni egy kalandos történet részleteit. A regény így eltér a megszokott történetvezetéstől, ez a különbség főként formailag jelentős. Ötvözi a napló a levélregény és a hagyományos elbeszélő stílusokat, mely igazán karakteressé teszi a művet. Számos szereplő szólal meg a regény lapjain, sajátos stílusban és egyéni látásmóddal, nyelvezettel. Majdhogynem különbözőképpen mesélik el ugyanazt a történetet, párviadalokat, összeesküvések részleteit, tengeri és szárazföldi csatákat. A szereplők karakterei nem egysíkúak, viszonylagos változásban vannak, egyes helyzetekben még a legnegatívabb jellemű szereplők is képesek emberibb arcukat megmutatni, ha rövid időre is. Mindezek fényében, azért nemcsak a kalandvágyó olvasók figyelmébe ajánljuk e könyvet.
REndkívül érdekes az oldalatok ez már kellet van aki még foglalkozik is a romák helyzetével!!!!!!!!!Így tovább csak szerintem a kultúra jelegzeteségét kellene öszhangba helyezni még oldalatokon és rendkívül érdekes lenne!!!!!!!!!!de így is tökéletes sziasztok!!!!!!!
Hallgassátok és ismerjétek meg őket!! Nagyon jó zenéjük van csak sajnos kevesen ismerik.
2009.06.21. 13:07
ATTILA
Sziasztok szeretnék a figyelmetekbe ajánlani egy oldalt, amely naprakészebb infókat ad az esztergomi és más romákról. www.rfo.hu
Szívesen látunk mindenkit. Ott is várjuk hozzászólásaitokat.
2009.05.01. 14:03
Timi
Pár héttel ezelőtt az egyik Tv csatorna "Roma-Nap"- ot tartott. Ezen alkalomból 2 roma származású hölgy kapott meghívást egy beszélgetésre. A szobában tettem- vettem, amikor megakadt a szemem a műsoron. Az egyikük egy magyarországi roma szociológus, filmrendező, a másikuk pedig egy Spanyolo.- ból szármzó roma jogász volt, aki jelenleg Bp.- en dolgozik az "Európai Roma Jogok Központjában". A beszélgetés témája a romákkal szembeni negatív előítéletek fokozódása volt. Állításuk szerint ez a jelenség nem csak nálunk, de több európai országban is fellelhető. A műsor utolsó mondata a magyarországi roma származású hölgy szájából hangzott el. Ez pedig a következő volt: "Ne hagyjuk, hogy az előítéletek meghatározzák, milyenek is a romák valójában!" Azt hiszem ez a mondat mindnyájunk számára tanulságos lehet.
2008.07.13. 17:13
Kedves Roma nagycsaládos barátaim!
Szertettel vár benneteket a Farkas alapítvány balatonparti nyaralójában. Nagycsaládosok részére ingyenes részvétel. Bejelentkezés az esti órákban a 06 24 443-128 telefonon.
2008.07.13. 17:13
Kedves Roma nagycsaládos barátaim!
Szertettel vár benneteket a Farkas alapítvány balatonparti nyaralójában. Nagycsaládosok részére ingyenes részvétel. Bejelentkezés az esti órákban a 06 24 443-128 telefonon.
2008.07.13. 17:13
Kedves Roma nagycsaládos barátaim!
Szertettel vár benneteket a Farkas alapítvány balatonparti nyaralójában. Nagycsaládosok részére ingyenes részvétel. Bejelentkezés az esti órákban a 06 24 443-128 telefonon.
Jó a lapotok, de még picit még színesíthetnétek, pl. roma nevek jelentése, ünnepek, kultúra, történetek, stb. Sajnos a képeket a Roma fesztiválról nem tudtam megnyitni, pedig érdekelt volna. Tegyetek fel letölthető roma zenéket is. Sok sikert kívánok.
2007.02.09. 18:58
Az előzőekhez még hozzá fűzném,hogy egy esztergom-kertvárosi anyuka vagyok a Csilla anyukája na és persze a többi lányaimé::))))
2007.02.09. 18:56
Sziasztok bízok benne,hogy nem mindenki ossza meg a véleményét az egyes chatelőkkel,mert romák közt lenni igen is nagyon jó dolog.Higgyétek el ,hogy ez így van.Nagyon sokan annélkül ítélkeztek,hogy ismernétek őket,Manapság nagyon sok roma igyekszik azon,hogy megfeleljen a magyarok elvárásainak és ez sajnos az előítéletek miatt nem mindig sikerül.Ezért szeretnélek benneteket megkérni,hogy ne ítéljetek meg senkit,mert roma hanem ISMERJÉTEK meg.Egy
"Nem egyformán süt-e a nap az egész világra- Nem egyformán lélegzünk-e- Nem szégyen-e, hogy csak három nyelvet tüntetsz ki, s az azokat nem ismerôket vaksággal és süketséggel vádolod- Mondd, tényleg azt hiszed, hogy Isten gyámoltalan, és képtelen arra, hogy egyenlônek tegye meg teremtményeit, vagy hogy rosszindulatból nem teszi-" (Konstantin a filozófus, 9. század)