Sok az isten, kapkodom a fejem.

Emberként kéne meglelni helyem

a csillagok alatt.

Ha itt vagyok, fölöt-

tébb ébreszthetne az álmom, de nem.

Nahát, ennek is jól nekilendültem.

Verset ír. Az is csak egyetlen ütem:

"Enni leültem,

mert sikerültem."

Aki olyan, amilyen, az nem hülye.

Ha meghallom azt a szót, isten,

pénzzel fogok ki a turistán.

Megkérem az árad

szerényen, ha támad

üde üdvöd. Ide a lasszót is, nem?

Lipefogókudarc

2006 V. 5. 22.23

"Pedig versírás közben meg szerettem volna fogni, hogy

kidobjam."

Darabig lehetsz karanténban.

Konyhában ülök, nem kantinban.

Hej, de beröpültél,

tejet nem köpültél.

Elszálltál talán más kantonba?

Az ember mindig az istennél köt ki.

A tenger csak olyan partokra lök ki,

hol fű, fa, bogyó

terem, mert úgy jó,

ha a húsért meg kell valakit ölni.

Szia haver! Hogy hívják a nevedet?

Ne beszélj! Csak bántották a testedet?

Ismerlek. Túléled.

Ki verjen úgy téged

..........................................neveted.

Elhiszek mindent a bibliába',

ösztönöm vért kíván, mindhiába.

Legyen olyan isten,

engem hogy segítsen.

Kilóg a négy ló tizenhat lába.

Itten semmi sincsen ingyen.

Aszongyák az Úrnak: eriggyen.

Kurittyán Zebedeus,

meg deus ex machina.

Isten mentsen Istensegítsen!

Kültűrgrittidzsa

Valami komolyat az Úrról:

szalámi és gomolyatúró.

Fürdik a dicsőség,

tüchtig, aki hős még,

oszt elmegy a... Európába.

Két berber a Zauberbergen

Settembrini meg a Naphta

az eszméket meghaladta.

Nem halsz meg sose,

ha szeret Chauchat.

Csak majd beleejt a Napba.

Pszt!

Mindig csak az: majd az isten,

meg hogy nincsen, vagy csak itt nem

létezik már.

Vétkem szikár.

Halhatatlan hangja intsen.

Mert alig kell

Mert alig kell valami,

elég az, ha rámklikkel,

s elégek, tűzön

beléndek. Félek,

űzöm metalimerickkel.

Sivársíva

Kasztrálva vagy talán? Önkéntelen

megesett szajhaként jöttél velem?

Hitet adtál, hitegettél,

hideg a táj, miket tettél?

Baszd szájba az anyád, történelem!

Quiproquo

Nézi az isten, oszt látja hogy jó,

hogyan játszik oroszlánnal toklyó.

Majd elborul elméje,

ha jámborul elmélyed

mibennünk. Szeme roppant vasgolyó.

Zspüdnyig

Hány érzék van? Mennyi kell még,

hogy mohó vágyunk beteljék

a világgal,

ami rávall?

Árnyéklétra. Mennyig mennék?

Agyleptikum

Van ám valami csalétek,

ahogy szellemet csal étek.

Hisz és tagad.

Így légy magad?

Tudni bűn, nem tudni vétek.

A HP nem lőerő és nem remény, hanem Hajnóczy Péter

Ez azért metalimerick

formában, mert alig merek

istent hinni

itten. INRI.

Megyek inni a kocsmába.

Hideg-meleg még megremeg

Valaminek ki kell tudódnia:

az előétel nem utópia.

Ha megmászom a Mását,

mert nem eszik a kását

forrón, az csak merő entrópia.

Az istenfáját!

"átfáj a fám is, de epifámis." C. C.

Ha megtámad, írom a metákat.

Ma egy páva rí, nyomd a mateket.

"Egy meg egy, az gettó!"

- remeg a Dzsepettó -

"Ha feltámad, öröm a köbömön."

Transzfer

Átálltam - nem átallottam - istenhez.

Ámbár ma egy álhalottal ismerszem.

Mégegyszer föltámad,

véremben zöld bánat.

"Fátumod ne vágd, fa vagy te is, nemde?!"

Az injekció

Neve nincsen.

Nevet itten,

hogy ő...

mon Dieu,

beleszisszen.

JHV

Hitét alázzák, vérétől elázik,

nem kér, csak ad, aztán meg elmetázik.

Isten is elhagyja.

Nincsen viselt anyja.

Bármikor születhet, mert metasztázis.

"Ember perverz, isten végez"

Havifix-szel a miniszter sose viccel.

Hat kibiccel ma ki risztel most? De sicc el!

Parlament a retye-rutya,

agyament a hallellujah.

Ma igriccel baszni ki, de fosgerinccel.

Ételkép

Néha látom az Urat.

Mélán kukában kutat.

Szakálla nő,

az álma: nő.

Túl van. Fázom. Hamu vagy.

Fönt csak Kant horkant, alant Cantor porlad

Elvagyunk ám mi itt lent,

csókoljuk Sztálint, Hitlert.

Volt anyjuk.

Hol tartunk?

De vadul ámít isten...!

A trágya a tárgy ma

Mindig meghal valaki.

Találgatjuk: na, ma ki?

Egy darabig

elvan alig.

'Sztán beszarik a kaki.

Egy csak egy golyhó van kalpán a környéken

Biz'isten kitalálnám az istent,

ha lenne némi valószínűség

legalább a nemlétére.

De nincs. De van. Végtére vi-

tatkozhatunk is. Éljen a vita!

A lövészegylet túszai

Túlnőtt az agyunk rajtunk.

Új hőst akarunk vadul

ma. Egy mennydörgőset,

milyet nem látott Ő sem.

Lelkünk merő lőtt seb.

A(p)apokaliptikum

Iromba énekem nem jó kedvembül van.

Goromba még nekem e ló. egyedül van

hitem, vagy talán hárman.

Nem hallom, nagy a lárma.

A holdból a tücsök nekem hegedül ma.

Szisziszivornya

(Sziráki Zoltánnak ide,

Szilágyi Domokosnak oda)

Van egy barátom, zseni az illető,

nem nádirigó. Néha mond ilyet ő:

"Én a bort megiszom,

nem kell ahhoz izom."

Én kipróbáltam. Mit mondjak? Ihlető.