Fontos fogalmak

Résmaszk: CRT monitorokon fordul elő, gyakorlatilag egy csómó egymás mellett függőlegesen elhelyezett drótot jelent, amik szelektíven engedik át az elektronsugarakat. Régi típusú monitorokban ezt egy ún. árnyékmaszk helyettesíti, ami egy kilyuggatott fémlap. Sokan a Sony Trinitron monitorjainak a képminőségét szeretik, ami résmaszkot használ, azonban mások ezeken halvány vízszintes árnyékokat vesznek észre, amit a résmaszk kifeszített drótjai okoznak, így inkább az árnyékmaszkos modelleket részesítik előnyben.

Káva: Az LCD vagy CRT monitor képernyője körüli keret.

Konvergencia: A színes CRT monitorok 3 különböző elektronsugarat használnak (a piros, zöld, és kék színeknek megfelelőt), hogy a 3 színkomponens variációiból összeálló színes képet megjeleníthessék. Ha nem sikerül őket pontosan elhelyezni, a kép piros, zöld és kék színkomponensei nem fogják megfelelően fedni egymást, és a kép minősége romlik. Ha a három sugár pontosan, és egymással összhangban mozog a képernyő teljes területén, tökéletes képet kapsz.

CRT: Jelentése: katódsugárcső. Egyik végén a 3 db. elektronágyú található, amelyek kibocsátott elektronsugaraikkal kirajzolják a képet, másikon pedig a látható képernyő. A televíziók és a számítógép monitorok is használják ezt a kép létrehozási technikát. Általában magát a monitort is ponygyolán CRT-nek nevezik.

Képernyőméret: A képernyő átlójának hossza (inchben vagy centiméterben). A CRT-k mérete a képcső teljes átmérőjét magában foglalja, még az ellenőrző keret által takart részeket is, kivéve ha konkrétan megjeleníthető képterületről beszélnek. Az LCD-k esetén csak az utóbbit mérik.

Ponttávolság: A CRT-knél egy pixel távolsága a legközelebbi pixeltől. Minél nagyobb ez a távolság, annál szemcsésebb lesz a kép.

Elektronágyú: A színes CRT monitorok 3 elektronágyút tartalmaznak, amelyek elektronsugarakat bocsátanak ki magukból a monitor képernyőjének belső részére (rendre piros (R), zöld (G), és kék (B) színű fotonokat), hogy azt megvilágítsák.

A monitor ‘lábnyoma’, footprint: Az a terület, amit a monitor elfoglal az asztalodon, beleértve a képernyőt és a monitortestet is.

LCD: Jelentése: folyadékkristályos képernyő. Elektromosan reaktív, folyadékkristályos anyagot helyeznek két elektróda közé. Feszültség ráadásával és levételével az anyag sötétíthető és világosítható.

Folyadékkristály: Egy olyan anyag, ami részben a szilárd kristályok (pl. gyémánt) tulajdonságaival, részben pedig folyékony anyagokéval (pl. víz) rendelkezik. Attól függően, hogy hogyan helyezkednek el az anyag egyes molekulái, az képes a fény útját befolyásolni, illetve elfolyni is.

Molekula: Az anyag apró építőeleme. Néhány anyag esetében az egyes molekulák mérete és alakja befolyásolja az anyag általános tulajdonságait. Erre egy jó példa az ún. folyadékkristályos anyag, ami eltéríti a fény útját, és gerjesztett állapotban, elektromos tér hatására beindul az anyag áramlása. Ezek a tulajdonságok ideálissá teszik arra, hogy felhasználjuk a képernyők létrehozásához.

Természetes felbontás: Egyes képernyőknél (pl. LCD-k és plazmaképernyők is lehetnek ilyenek) a fizikai struktúra határozza meg, hogy hány pixelt lehet egyszerre megjeleníteni. Ezesetben a képernyő akkor tudja a legélesebben megjeleníteni a képeket, ha az ún. természetes felbontással használjuk. Más típusok (pl. a CRT-k) a pixeleket a képernyő fizikai sajátságaitól függetlenül jelenítik meg – így náluk nem értelmezett a természetes felbontás fogalma. Ez az oka, hogy a CRT-k képminősége általában nem függ a felbontástól.

Nit: A fényerősség mértékegysége (milyen nagy a monitor fényessége). Megegyezik a candela/négyzetméter-rel (cd/m²).

Foszfor: Olyan anyag, ami piros, zöld, vagy kék fényt bocsát ki magából, ha egy energiaforrással gerjesztjük (pl. az elektronsugarakkal a CRT-k esetében). A foszforok pontszerűen vagy csíkokban vannak elhelyezve a CRT képernyők belső oldalán.

Pixel: Egy CRT képernyőben a foszforok RGB-hármasokba vannak rendezve (vagyis egy-egy a piros, zöld, és a kék szín létrehozására) – ezeket hívjuk pixeleknek. Többszázezer vagy többmillió pixel alkot egy képet.

Frissítési sebesség: Az a frekvencia, amellyel a CRT-k elektronágyúi újrarajzolják a képet, mértékegysége a hertz (Hz). A 70 hertzes frissítési sebesség azt jelenti, hogy a teljes képernyőt 70x képesek újrarajzolni az elektronágyúk egy másodperc alatt.

Felbontás: A teljes kép pixeleinek száma. Például a 1,280x1,024 pixeles felbontás azt jelenti, hogy 1024 sor van kirajzolva a képernyőn, és mindegyik sorban 1280 db. pixel található.

Képernyő geometria: Annak a meghatározása, milyen pontosan jelennek meg a vonalak, és a különböző alakzatok a képernyőn. Az LCD-knek majdnem mindíg tökéletes a geometriájuk, mivel a megjelenítési információt elosztják egyes fizikai pixelek között. A CRT-knek már inkább lehetnek problémáik a geometriával, különösen a nagy képernyőjű, lapos modelleknek, amelyek számára nehét feladat az elektronsugarak pontos irányítása. Ezért a függőleges vonalak jelentősen elgörbülhetnek a képernyő szélének közelében és a körök is eltorzulhatnak. A legjobb CRT monitoroknál a képernyő geometria állítható, de még így is nehéz vele tökéletes eredményt elérni a képernyő egészén.

Árnyékmaszk: Egy fémlap lyukakkal a képcső hátulján, ami az elektronágyúk sugarait csak szelektíven engedi át.

Sávtávolság: A résmaszkot használó monitoroknál a foszforok függőleges csíkokban vannak elhelyezve. A sávtávolság az egyik adott színű vonaltól a következő ugyanilyen színű vonalig mért távolság. Kisebb sávtávolság esetén a monitor nagyobb felbontású képeket pontosabban tud megjeleníteni.

Hibás pixel: A pixel az LCD-n lehet ‘halott’, vagy ‘beragadt’ állapotban, előbbi esetben mindig fekete marad, utóbbi esetben pedig mindíg azonos színnel világít, akkor is ha a kép elvileg tiszta fekete.

Alpixel: A színes képernyők a piros, a zöld és a kék fény intenzitásának kombinálásával különböző árnyalatú színeket tudnak megjeleníteni. Egy rögzített pixeles képernyőn (pl. plazma, LCD) a piros, zöld és kék fénykomponensek minden pixel esetén egymással szomszédos cellákból jönnek. Ezeket a cellákat nevezzük alpixeleknek, és az ezek által kisugárzott színkomponensek hozzák létre együtt a pixel tényleges színét. Vannak olyan pixel-elrendezések is, amik nem használnak alpixeleket.

SVGA: Supervideo graphics array, vagyis Szuper Videó Grafikus Adattömb (a VGA egy továbbfejlesztett változata); egy megjelenítési mód 800x600 pixeles felbontással.

TFT: Thin-film transistor,vagyis vékonyfilmes-tranzisztor; Ez egy ún. "aktív mátrixos" LCD, aminek minden egyes folyadékkristályt tartalmazó cellájában van egy kapcsoló eszköz (tranzisztor) - innen származik a neve. A TFT képernyők világosabbak és olvashatóbbak a "passzív-mátrixos", vagyis a hagyományos LCD-knél, de többet is fogyasztanak és általában drágábbak.

Trinitron: CRT típus, amit a Sony fejlesztett ki, abban különbözik a többi képcsőtől, hogy ún. résmaszkot alkalmaz a szokásos árnyékmaszk helyett.

SXGA: Superextended graphics array, vagyis Szuper Kiterjesztett Grafikus Adattömb; egy megjelenítési mód 1,280x1,024 pixeles felbontással.

UXGA: Ultraextended graphics array, vagyis Ultra Kiterjesztett Grafikus Adattömb; egy megjelenítési mód 1,600x1,200 pixeles felbontással.

VGA: Video graphics array, vagyis Videó Grafikus Adattömb; egy megjelenítési mód 640x480 pixeles felbontással.

Megjeleníthető terület: A CRT monitorok megjeleníthető képének az átlós hossza.

XGA: Extended graphics array, vagyis Kiterjesztett Grafikus Adattömb; egy megjelenítési mód 1,024x768 pixeles felbontással.