A beszédhibák kialakulásáról és megelőzéséről

A beszéd olyan emberi tulajdonságunk, amelyet nem öröklünk, hanem a környezetünk beszédmintája alapján leutánzunk, megtanulunk. Ezért fontos, hogy a gyermekekkel foglalkozó felnőttek, szülők, családtagok megfelelő beszédmintát nyújtsanak.

A beszéd elsajátításának 4 feltétele van:

1. ép idegrendszer

2. ép hallás

3. ép beszédszervek

4. beszélő emberi környezet

A beszédfejlődésének szakaszai is vannak, amelyen minden ember a fejlődése során áthalad. Vannak családok, ahol a gyermekek az átlagosnál előbb, máshol később kezdenek beszélni. A lányok általában hamarabb, a fiúk később.

1. Kiáltozások időszaka - ahol az első hangmegnyilvánulás a sírás

2. Gagyogás - 3-4. hónapos korban megjelenő hangok (p, b, t, d)

3. Utánzás – 6-8. hónapos korban önutánzás, 9. hónaptól a környezet hangjainak utánzása

4. Beszéd megértésének időszaka

5. A beszéd önálló fejlődésének szakasza

    1 éves korban kezd szavakat utánmondani, de még nem biztos, hogy érti is azokat. Eleinte a szavaknak csak 1-1 szótagát mondja. Szókincse akkor kezd bővülni, mikor elkezd kérdezni. „Mi ez?”

    1, 5 éves korra 80-100 szót tud, majd 3. év elején már akár 350-400 szót is.

    3 év végén a főnevek mellett igék is megjelennek a kisgyermek beszédében, 2 ill. többszavas mondatokat mond.

    4 éves kor végére kialakulnak a nyelvtani formák és szabályok, szókincs ugrásszerűen megnő, mondatai egyre hosszabbak lesznek.

A beszédhibák megelőzése

         -      előzzük meg csecsemőkorban a hosszadalmas erőltetett

           sírást, mivel ez az erőlködés a későbbiekben

           hangszalagártalmat okozhat.

-      Az ujjszopás, cumizás fognövési rendellenességhez vezethet, ami később a pöszeség alapjául szolgál

-      Az utánzás időszakában is már sokat beszéljünk gyermekünkhöz, akkor is, ha még nem ért mindent, hiszen csak, így fog megtanulni helyesen beszélni.

-      2 éves korig ne sürgessük a beszéd megindulását, viszont ha még 2 éves 2,5 éves korban is csak mutogatással érteti meg magát gyermekünk,

     vagy csak a szavak 1. szótagát mondja,

     vagy sokat nyálzik, rosszul rág, nyel,

    nem érti az egyszerű szavakat, akkor már logopédushoz kell fordulni tanácsért.

-      Otthon sok türelemmel, játékosan foglalkozzunk gyermekünkkel. Énekeljünk, mondókázzunk együtt.

     A gyermekek jó esetben már az óvodában részt vesznek logopédiai szűrésen az iskola megkezdése előtti tanévben.

Sajnos sok esetben tényleg csak a nagycsoportosokkal tud a logopédus foglalkozni.

     Leggyakoribb beszédhibák gyermekkorban

     Óvodás korban leggyakoribb a pösze beszédű gyermek.

    A pöszeség kialakulása nem köthető évhez, legjobban az határozza meg, hogy mikor kezdett beszélni gyermekünk.

Pl. ha 2 évesen kezdett beszélni és 3 évesen nem beszél tisztán az még élettani pöszeségnek tekinthető, viszont, ha aránylag korán (1 évesen) már beszélt, de 3-4 évesen még hibákat követ el, akkor ő valódi pösze.

A pöszeséget akkor szabad javítani, ha a gyermek már folyamatosan beszél. Ha túl korán kezdjük javítgatni, akkor beszédfélelem alakulhat ki, ill. elvesszük a beszédkedvét.

Pöszeség fajtái:

1. részleges pöszeség: néhány hangra terjed ki pl. sziszegők
2. általános pöszeség: több hangcsoportra terjed ki pl. sziszegők, l-r hang
3. Hangkihagyás (ha szakvéleményt olvasnak ez aláliaként szerepel) Pl. r alália róka= óka
4. Hangcsere pl. szalmaszál=salmasál (paralália)
5. Torzítás (dyslalia) interdentális szigmatizmus, ezt nehezebb javítani. (Ilyenkor a nyelv pl. beszéd közben kijön a fogak között.)

     A pösze gyermekekkel általában 5-6 éves korban foglalkozik logopédus,

     4 éves kor előtt semmiképpen.

Sajnos az óvodai foglalkozások többnyire csoportos foglalkozások (max.4 gyerek), 

 Tanító, hogy ismerheti fel a beszédhibát?

Azt gondolom, hogy a durva hibák pl. hangcseréket bárki észreveheti spontán beszélgetés során, vagy célzottan képekről beszélgetve ill. utánmondással. Bár előfordul, hogy a gyermek utánmondáskor jól mondja a szavakat, spontán beszédben még sem ejti jól, ilyenkor az adott hang automatizálására kell nagy gondot fordítani.

A torz ejtés felismerése már nagyobb odafigyelést igényel, ilyen pl. az interdentális ejtés, vagy az r hang rossz ejtése.

A beszédhibák javítása

     Első alkalommal a logopédus „megvizsgálja” a gyermek beszédét.

-      Mondókamondás

-   Képről beszélgetve

-      A hangok szó eleji, szóban és szó végén történő ejtésében.

Foglalkozás menete:

     1. Előkészítő gyakorlatok

     2. Akusztikus differenciálás

     3  Hangfejlesztés- csak logopédus végezheti

     4. Rögzítés: szótag elején, szótag végén, szótagban rögzítik a helyesen ejtett hangot.

    5. Automatizálás: ez begyakorlás szakaszában már mással is végezhető, logopédus felügyeletével. Szó elején, szó végé, szóban, szókapcsolatban, szövegben, versekben, spontán beszédben.

     6. Motoros differenciálás (ciklizálva kákáká-tátátá, ká-tá, kátá)

Beszédhibák javításának feltétele

Természetesen a terápia 3 tényezős, amiből a logopédus csak 1/3, kell hozzá a gyermek és a szülő hozzáállása is, mert a siker rajtuk is múlik. Otthon is mindennap 15-20 percet gyakorolni kell gyermekünkkel.

Fontos, hogy a szülők partnerek legyenek a terápiában, s ők tartsák ezt fontosnak, ne csak a pedagógus.

                                                               Merklin Erika

                                                                                     logopédus