|
Szociális jog
Repce Manó 2006.12.01. 15:15
 II. Szociálpedagógia szak, Szociális jog órai anyag
Jog: olyan magatartási szabály, társadalmi kapcsolat, melynek érvényesítését az állam vagy más olyan hatalom biztosítja, amely rendelkezik a kikényszerítéshez szükséges erővel
Jog2: A társadalmi kapcsolatok szabályozásának eszköze. Olyan magatartási szabály, mely betartása kötelező.
A jogrendszer:
Államon belüli jog:
Közjog: a jogalanyok a közhatalom gyakorlójával kerülnek kapcsolatba. Ez függőségi viszony, vagyis alá-fölé rendeltség jellemzi. (alkotmányjog, közigazgatási jog, pénzügyi jog, büntető jog stb.)
Magánjog: civil jog, a jogalanyok mellérendelő kapcsolatban állnak egymással
Vegyes: szociális jog, agrár jog
Államok fölötti jog:
nemzetközi jog
nemzetközi magánjog
Más elismert hatalom joga:
egyházjog
kánonjog
A jogviszony fogalma
Olyan jogilag szabályozott társadalmi viszony, amely szabályozza a társadalom tagjainak magatartását.
Jogviszony tartalma: Ez a jogviszony közvetlen tárgyának megvalósulására irányuló, a jogviszony alanyait megillető jogosultságok, illetve az őket terhelő kötelezettségek. A jogosultságot aktívának nevezzük.
A jogviszony tárgya: amire a felek (jogalanyok) a jogviszonyt létrehozzák. Pl. bérleti szerződés esetén a bérlet a tulajdonjog végleges megszerzése
Jogviszonyt szerkezete:
- abszolút szerkezetű jogviszony
- relatív szerkezetű jogviszony
Abszolút szerkezetű jogviszony: a jogosult van konkrétan megnevezve és vele szemben mindenki más kötelezett, csak negatív magatartást tanúsíthat vagyis tartózkodásra, tűrésre kötelez.
Relatív szerkezetű jogviszony: mind a jogosult mind a kötelezett konkrétan nevesítve van. Ennek a jogviszonynak a lényege az aktivitás, fő területe a kötelmi jog.
Kötelmi jog: kötelezettségek összessége
Tulajdonjog – abszolút szerkezetű jogviszony
Bérleti szerződés, adás-vételi, ajándékozás stb. pedig relatív szerkezetű jogviszony
Kártérítés: akkor beszélünk róla, hogy ha jogellenes magatartás következtében keletkezett a kár
Kártalanítás: ha jogszerű pl. kisajátítás
Kárpótlás: a politika a károkozás mikéntjét (jogellenes, jogszerű) nem ismerte el, vagyis a károkozás tényében nem vállalta fel a minősítést.
Alapelvek fogalma: adott jogág alapelvei az adott társadalom célkitűzésének, jogpolitikájának irányvonalát jelölik meg. Az alapelvek szoros összefüggésben vannak. A legmagasabb értékű emberi tulajdonságokkal (erkölcs, becsület, tisztesség, jóakarat) továbbá összefüggésben van a társadalmi élet rendező elveiben. Ezek a vallás, a filozófia és a politika.
Az alapelvek funkciói:
- értelmezési funkció
- hézag pótló funkció
Értelmezési funkció: az adott jogszabályt minden jogalkalmazó ugyanolyan tartalommal töltse meg. Ennek célja az ország egész területére kiterjedő jogbiztonság.
Hézagpótló funkció: a magyar jogrendszer absztrakt jogi fogalmakkal dolgozik melyeket a konkrét jogesetekre kell értelmezni.
A kontinentális jogrendszerbe tartozó európai államok legtipikusabb példája a magyar mellett a német illetve osztrák jogrendszer mellettük beszélünk a „common law” angol és amerikai jogrendszer, precedens rendszerrel működik. (ha történik egy bűneset akkor megnézik, hogy a múltban hasonló bűneseteknél, hogy ítéltek és most is úgy fognak ítélkezni)
Alapelvek fajtái:
- Deklaratív
- Normatív
Deklaratív: kinyilatkoztat, a jog általános elveit tartalmazó alapelvek amelyek konkrétan értelmezendő jogterületre vonatkoznak. Ilyen pl. az észszerűség, igazságosság és a jogbiztonság elve.
Normatív: önállóan alkalmazunk alapelvet jogvita eldöntésére -> hézagpótló szerepű
Vagyoni viszonyok szabályozása:
- tulajdonjog: abszolút szerkezetű jogviszony: a javak élvezetét jelenti
- kötelmi jog: a javaknak más személy részére történő ideiglenes vagy végleges megszerzését szabályozza. Pl. bérlet, haszonbérlet (ideiglenes), végleges – ajándékozás, csere, adásvétel
Szerződés: két vagy több fél kölcsönösen egybehangzó egymást tartalmilag fedő jogi hatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozata, pl. adásvételi szerződés. Fogalma (adásvételi): adás-vételi szerződés alapján az eladó köteles a dolog tulajdonjogát a vevőre átruházni és a dolgot átadni míg a vevő köteles a dolgot átvenni és a vételárat kifizetni.
Jogszabályok érvényessége, hatályosság, a jogforrási rendszer
Jogforrás: két féle értelmezése van
- jogszabály
- annak megalkotójátJogalkotók és jogszabályai
1. Országgyűlés - alkotmányt hoz, törvényt hoz
2. Kormány - rendeletet hoz
3. Kormány elnöke + tagok, miniszterek - szintén rendeletet hoznak
4. Önkormányzatok (helyi, megyei, kerületi) - szintén rendelet
1989 előtt még két további jogforrást különböztettünk meg. Az egyik a jogalkotó szerv E.T. (Elnöki Tanács) tvr -> törvény erejű rendelet
Az Elnöki Tanács akkor ülésezett amikor az országgyűlés szünetelt. A jelenlegi országgyűlés szeptember 1-től december 15-ig ülésezik. Utánna február 1-től június15-ig.
Másik jogforrás 89 előtt
Államtitkári Rendelkezés: az OHSZ vezetői adták ki, Országos Hatáskörű Szervezet (pl, adóhivatal, APEH, ÁNTSZ)
Jogalkotásrl szóló törvény az 1987. évi XI. tvJogszabály:
1. törvény
2. kormányrendelet
3. miniszteri rendelet
4. önkormányzati rendeletÁllami irányítás egyéb jogi eszközei
- határozat (országgyűlés, kormány, önkormányzat)
- utasítás (miniszter, OHSZ vezetője)
- szabány (jelenleg hatályon kívül helyezve)
- ármegállapítás (jelenleg hatályon kívül helyezve) a rendszerváltás előtt az állam központilag határozta meg az árakat, jelenleg már szabad árak vannak
- jegybanki rendelkezés
- statisztikai közlemény
- jogi iránymutatásJogszabályi hierarchia
1989 után hierarchia alatt csak jogszabályi hierarchiát értünk, ez azt jelenti, hogy az alacsonyabb szintű jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal
A rendszerváltás előtt a hierarchiáról két féle értelmezés volt, egyrészről a jogszabályi hierarchiát jelentette, másrészről pedig a jogalkotó szervek is alá fölé rendeltségi viszonyban álltak egymással.
89 után azért nem beszélhetünk jogalkotó szervek hierarchiáról mert a hatalom megosztás elvéből következőleg 3 hatalmi ág alakult ki.
Rousseau
- törvényhozó hatalom
- végrehajtó hatalom
- igazságszolgáltató hatalom
Locke
- törvényhozó hatalom
- bírói hatalom
89 után
- törvényhozó hatalom
- végrehajtó hatalom
- igazságszolgáltató hatalom
Törvényhozó hatalom: országgyűlés, kormány és tagjai, önkormányzatok
Végrehajtó hatalom: kormány, önkormányzat
Igazságszolgáltató hatalom: bíróság, nyomozóhatóság - rendőrség, ügyészség
A jogalkotó beiktetott úgynevezett államhatalmi fékeket -> köztársasági elnök (Sólyom László), Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke (Járai Zsigmond)
ombucman: (svéd jogintézmény - állampolgári jogok országgyűlési biztosa - 1989 óta létezik)
kisebbségi ombucman (Kaltembach Jenő)
büntető ügyekkel foglalkozó ombucman
adatvédelmi ombucman
LB (Legfelsőbb Bíróság) elnöke
legfőbb ügyész
Állami Számvevőszék elnöke (Szász Károly)
Az érvényesség
Az érvényesség: az érvényes jogforrás feltételei:
- a szervnek jogalkotói hatáskörrel kell rendelkeznie
- a jogalkotói hatásba beletartozik az adott jogforrási fajta
- a jogalkotás folyamán az eljárási szabályok betartásra kerüljenek (feles törvény, kétharmados törvény)
- határozatképesnek kell lennie
- 50%+ 1 fő
- kétharmados törvény
- határozatképes
- a megalkotott jogszabály beilleszkedjen a jogszabályi hierarachiába
- a jogszabályt ki kell hirdetni
Hatályosság
Adott időben, területen, tárgyra illetve személykre nézve jogszabályok keletkeznek, módosulnak és megszűnnek
Területi hatály
Tárgyi hatály
Személyi hatály
Időbeli hatály: a jogszabály valamely időszakban lehet az életviszonyok tényleges alakítója. Jellemzői: jogszabály valamely magatartást visszamenő hatállyal nem minősíthet jogellenessé, illetve visszamenő hatállyal nem állapíthat meg kötelezettséget.
ex tunc: visszaható hatály
ex nunc: jövőbeli hatály
A jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell megállapítani, hogy elegendő idő maradjon a jogalkalmazóknak a felkészülésre. (szükséges nyomtatványok, nyomdai előállításának idejét is be kell kalkulálni)
A jogszabályt és a végrehajtási rendeletét egyszerre kell hatályba léptetni. pl. a termőföldről szóló törvény végrehajtási rendeletét hamarabb hatályba léptették mint az alapszabályt.
A jogszabályban rendelkezni kell annak hatályba lépésének időpontjáról. A jogszabály legvégén a zárórendelkezések között találjuk meg a hatálybalépés időpontját. A jogszabály akkor veszti el a hatályát ha egyrészről az abban meghatározott időpont letelt, másrészről egy másik jogszabály hatályon kívül helyezi.
A jogszabály kihirdetése: a Magyar Közlönyben kell kihirdetni. A Magyar Közlönyön feltűntetett kihirdetés napja és a tényleges megjelenés napja egybe kell essen.
A tényleges megjelenés történhet korábban mint a Magyar Közlönyben évő időpont. De fordítva nem.
"vocatio legis" : a jogszabály kihirdetése és hatályba lépése közti időtartam
Területi hatály: az a földrajzi terület ahol a jogszabály az életviszonyok tényleges alakítója. Ebből a szempontból a jogalkotó szerveket két kategóriába soroljuk:
- központi szervek: országgyűlés, kormány, kormány elnöke és a kormány tagok. Az ország egész területére kiterjedő hatályú jogszabályt alkotnak. Más részről az ország meghatározott részére terjed csak ki a hatálya. Ez utóbbinak oka lehet, állategészségügyi ok, növényvédelmi intézkedés (pl. tűzelhalás), katasztrófa (árvíz, tsunami)
- helyi szervek: önkormányzati képviselő testület, a közigazgatási határon belüli területre terjed ki a hatálya. (megyei önkormányzat a megyére kiterjedő hatállyal, városi önkormányzat a városra stb...
Tárgyi hatály: azt határozza meg, hogy a jogszabályt milyen ügyekre lehet alkalmazni, továbbá, hogy milyen tevékenység tartozik a törvény hatályának
Személyi hatály: azoknak a személyeknek a köre, akikre a jogszabály jogot vagy kötelezettséget állapít meg
Szociális jog
A szociális ellátások társadalmi elrendeltetése:
a szociális jog tárgya: a mindennapi életviszonyokat utólagosan szabályozza, az ember megélhetését és ennek feltételrendszerét szabályozza.
A társadalmat 3 kategóriába csoportosítjuk a termelő tevékenységet végzők szempontjából
1. akik minden nap aktív termelő tevékenységet végeznek
2. akik átmenetileg vagy tartósan nem tudnak termelő tevékenységet végezni, emiatt reprodukciós zavarral küzdenek. Az ő részükre is kell a megélhetést biztosító ellátást folyósítani (Gyes, Táppénz). Táppénz legrövidebb idő 1 nap, leghosszabb 1 év. A táppénz összege: az előző évi átlag jövedelem
3. akiktől eleve nem várjuk el, hogy tartalékot képezzenek: Tartalékképzés a szociális jogban a járulékok befizetése aktív életünkben, azaz a munkaviszonyi tartama alatt kell járulékot fizetni. (egészségügyi járulék, nyugdíj járulék)
Az egészségügyi járulékok befizetése finanszírozza az egészségügyi szolgáltatásokat, ellátásokat. TB rendszer. Hagyományos biztosítási rendszer Magyarországon 3 millióan fizetnek járulékot és ebből biztosítják a kb. 9 millió magyar egészségügyi biztosítását. Fekete gazdaság ill. Szürke gazdaság miatt kevesebb a járulékbevétel.
Az aktív élet periódusaiban fellépő megélhetési zavar:
a.) Az ókor társadalma: rabszolga és rabszolgatartók. Rabszolgatartónak nincs szüksége arra, hogy tartalékot képezzen, mivel megélhetéséről folyamatosan gondoskodnak a rabszolgák, akiknek nincs lehetőségük arra, hogy tartalékot képezzenek, ugyanis megélhetésük biológiai létük a rabszolgatartótól függ. Az ókort függőségi viszony jellemzi a két társadalmi osztály tekintetében
b.) Feudalizmus: - földbirtokos, - jobbágy: ennek a két társadalmi osztálynak a helyzete hasonló az ókor társadalmához. Földesúr, ugyanaz mint a Rabszolgatartónál, Jobbágyság: szintén függőségi viszony, de a feudalizmusban már megjelennek újabb intézmények mint pl. a jobbágytelek. Ez biztosítja a jobbágyság számára a megélhetést. A földesúr néha jótékonykodott. (ünnepek, lakodalmak alkalmával)
A társadalom fejlődése életre hívta a céheket, ami azonos ipari tevékenységséget folytató érdekvédelmi szervezete volt.
c.) a megélhetési zavar megoldására a középkorban már intézményt kellett létrehozni, mivel az igény tömeges volt. Az emberek szabadon választják meg, hogy milyen módon kívánnak megélhetésükről gondoskodni, de ettől függetlenül szükség van egy állami nagy rendszerre. Ez biztonságot ad a társadalom számára.
A tartalék képzés színterei:
1. az egyéni tartalékképzés
2. kisközösségi tartalék képzés
a.) család
b.) lakóhelyi közösség
c.) munkahely
d.) önkéntes, kölcsönös biztosító pénztár
3. nagyközösség esetén az egész társadalom számára lehetővé teszi a gondoskodást
Egyéni tartalékképzés: fel kell készülni a reprodukciós zavarra. Tartalékot képezhet az egyén: jövedelemből, termékből, terményből. Nem tartozik a szociális jog által tárgyalt tartalék képzés fogalmába az olyan személy aki a felesleges javait már tőkésíteni tudja. (pl. befekteti a pénzét lakásokba, értékpapírba stb.
Előnyei:
nem kíván nagy szervezőkészséget, mivel a javaknak azt a részét melyet nem használ fel, félre teszi
az egyén dönti el, hogy mekkora tartalékot képezzen. Ha az egyén érzékenyebb a reprodukciós zavarok tekintetében, csak úgy fog biztonságos helyzetbe kerülni, ha bőséges mértékben képzett tartalékot.
Az egyén dönti el, hogy miből képez tartalékot
Nagy a fegyelmező ereje: ha az egyén átélt egy reprodukciós zavart és közben volt képzett tartaléka, akkor utólag rájön, hogy helyesen a jövőben is tartalékolnia kell. De van egy másik csoport akik számára nem bír fegyelmező erővel. Ennek az oka, hogy olyan családi baráti háttere van, hogy az egyén úgy gondolja, neki azért feleslegese képeznie tartalékot, mert a környezetétől úgy is megkap mindent segítséget
A tartalék képzés egyik formája a nyugdíjjárulék befizetése
Az egyén rá kell, hogy ébredjen arra, hogy elsősorban saját magának kell gondoskodni a jövőjéről
Hátrányai:
lásd: előny 1-3
nincs mindenki olyan helyzetben, hogy tartalékot tudna képezni, sőt a legsúlyosabb esetekben a mindennapi megélhetése is veszélyben van.
Az egyén rosszul méri fel a tartalék mértékét, jóval többre lett volna szüksége mint amennyit tartalékolt
Az egyén rosszul döntötte el a tartalékképzés összetételét: pl. terményt rakott félre, holott a reprodukciós zavara alatt pénzre lett volna szüksége
Kisközösségi tartalékképzés:
Család: azokban a korszakokban jelentős a család szerepet amikor a család egyben gazdasági feladatait is megosztja. Ezek a farmergazdaságban élő családok (őstermelő). Abban az esetben ha valamelyik családtag kiesik a munkavégzésből (betegség, háború, halál) akkor az ő munkaerejét pótolni kell, így a családi gazdaságban a munkamegosztást át kell szervezni.
Előnyei:
töredék munkaerő fogalma: ha valaki a családi gazdaságban már nem tud teljes mértékű munkát végezni, attól egyéb feladat elvégzésére igénybe vehető: pl: nagymama már nem bír a földeken dolgozni, viszont a háztartásban nagyon hasznos lehet a szerepe. Ez utóbbi megoldással mentális problémákat is meg tud oldani a család.
A családi tartalékképzés már biztonságosabb mint az egyéni tartalékképzésben volt. Emiatt ez komplexebb védelem
Hátrányai:
a családtagok azonos külső veszélynek vannak kitéve mint a járvány, a háború
korlátozott kapacitással bír, mert nem minden családban van olyan tag aki szakismerettel pl. mezőgazdasági ismeretekkel rendelkezik
Lakóhelyi közösség: a lakóhely nyugodt életét megzavarhatják olyan személyek akik reprodukciós zavarral küzdenek. Ez a lakóhelyi közösségben félelmet kelt de valamilyen megoldást kell találjon rá. Ez hívta életre a szociális védelmi struktúrát. A lakóhelyi közösség kemény alkuba kezd a megélhetési zavarral küzdő emberrel. Így azt mondja, hogy segítünk áthidalni a reprodukciós zavart, ezért viszont cserébe nyugalmat kérünk. Ez egy kemény csere üzlet. Pl. egri norma: Egerben a XVIII.-XIX században az érsekség lelki segítséget, míg a város jómódú polgárainak feleségei anyagi segítséget nyújtottak.
Norma fogalma: a társadalom tagjai által elfogadott és (!) követendő magatartás
Az Egerben történtek más település számára is követendő mintaként szolgált.
Előnyei:
jóval szélesebb az a bázis amelyen szerveződik. Így egy-egy városban egy-egy közösségen belül mindig van olyan teherbíró réteg aki a reprodukciós zavarral küzdőkön segíteni tudnak.
Itt már valószínűbb, hogy van olyan szakértelemmel bíró személy akihez a lakóhelyi közösség fordulni tud
Hátrányai:
egy-egy gazdasági változás (dekonjunktúra) egész régiókat tönkretehet, leértékelhet pl: észak Magyarország egykori ipari fellegvárai: Miskolc, Kazincbarcika, Ózd, Diósgyőr
egyenetlen: vannak olyan települések, amelyek nem tudnak vagy nem akarnak felkészülni egy reprodukciós zavarra. Ilyen pl. egy természeti katasztrófa, árvíz
Munkahely:
Előnyei:
a „bányatársláda”: a XIII-XIV században a veszélyes üzemekben (pl. bánya) a bányászok saját maguk gondoskodtak a reprodukciós zavarok leküzdéséről. E célból egy ládába minden hónapban elhelyeztek egy összeget, hogy ha valamelyik társuknak szükség esetén tudják fedezni a családjának a tagjait vele. Veszélyes üzem: autó, vasaló, pórszívó
vállalatok óvodái, bölcsődéi pl. egy szövőgyár jelentős megrendelést kap, de a jelenlegi kapacitása ennek határidőben való teljesítéséhez nem elegendő, így valamilyen más megoldást kell találni. Számításokat kell végezni arra vonatkozóan, hogy milyen költségvonzata lesz annak, ha új gépeket vesznek és ezekhez új munkaerőt vesznek fel. Megállapíthatjuk, hogy nagyon drága megoldás lenne és hosszú idő alatt térülnek meg, tehát más megoldás kell. Így ébredünk rá arra, hogy a szövőgyári munkásnők jelentős része otthon tartózkodik kiskorú gyermekével. Ezeket a munkavállalókat vissza kell hívni dolgozni, de közben gondoskodni kell gyermekeiről. Így jöttek létre a vállalati óvodák és bölcsődék.
Hátránya:
egysíkú védelem
a munkáltató kiszolgáltatott a gazdaságnak
Önkéntes, kölcsönös biztosító pénztárak:
A vagyonbiztosítás területén kialakult modellt alkalmazták az életbiztosításra. A vagyonbiztosítás első kockázati eseményei az alábbiak voltak. A kalóztámadásokkal szemben a tengeri hajózásban. Másik a földön a tűzkár esetén.
Fogalom: különféle kockázati közösséghez tartozó de hasonló kockázatnak kitett egyének önkéntes társulásai azzal a céllal, hogy az őket fenyegető kockázatot megosszák.
A tartalékképzés módja utólagos levonás, másik a kivetés (előre). Harmadik az előzetes díjfizetés. Az így befizetett összegekből egy alapot képeznek, melyből nyújtják a rászorulók számára az ellátásokat.
A rendszer jellemzői:
1.) előre meghatározzák, hogy milyen kockázatra terjed ki. Ha a biztosítónak van vagyon és életbiztosítása is, akkor ezeknek az ágazatok alapjait elkülönülten kell kezelni.
2.) az önkéntesség: minden állampolgár saját maga dönti el, hogy akar-e biztosított lenni
3.) előre meg kell határozni az ellátás kritériumait, feltételeit, vagyis szabályozni kell a jogosultságot
4.) előre meg kell határozni, hogy a biztosító milyen mértékű szolgáltatást, ellátást nyújt.
5.) előre meg kell határozni, hogy a biztosítottnak milyen mértékű hozzájárulást kell teljesítenie
6.) mielőtt a biztosító letelepszik statisztikai számításokat végez az adott földrajzi terület vonatkozásában. Megnézi az ott élő lakosság vagyoni, jövedelmi viszonyait, továbbá a férfiak és a nők arányát, az átlagos életkort mindkét nemre vonatkozóan, továbbá a leggyakrabban előforduló és legsúlyosabb betegségeket.
7.) a befizetéseknek arányosnak kell lenniük a kifizetésekkel
- túlbiztosítás: a biztosító túl magas mértékben állapította meg a befizetések mértékét, ezáltal kevés lesz a biztosítottak száma, ami miatt a biztosító tönkre megy.
- alulkalkulál: a biztosító a biztosítási díj mértékét túl alacsony összegben állapítja meg. Ekkor hiába sokan lépnek a biztosítóhoz, az így képzett alap mégsem lesz elegendő a kifizetésekre, ezáltal tönkremegy a biztosító
8.) tervszerűség
9.) önállóság
10.) nagy tömeg
Előnye:
elvileg korlátlanul bővíthető a védett személyek köre, így nagy tömegek között oszlik meg a kockázat
rugalmas (flexibilis), sok féle célra meg lehet szervezni
Hátrányai:
nincs mindenki olyan helyzetben, hogy önként vállalni tudja a biztosítási szerződéssel járó kötelező befizetéseket
mivel önkéntesen lehet be és kilépni egy gazdasági dekonjunktúra idején sokan kilépnek, így az alapban lévő összegek nem elegendő a kifizetésekre, így tönkre megy a biztosító
leomolhat a biztosítottak összetétele, ezért minden biztosító arra törekszik, hogy azokat a tagjait tartsa meg akik a legpontosabb rendszerességgel befizetik a díjakat, viszont számukra ritkán kell kifizetést teljesíteni (bónusz pontok)
itt is előfordulhatnak visszaélések
Az állam fellépése a szociális ellátási rendszerekben
Az egyén reprodukciós folyamatai során segítségre szorul. Ennek megvalósításához szélesebb alapokon szervezett védelmi rendszert kell kiépíteni és közben folyamatosan bővíteni kell a védelem alá vont személyek körét.
Az állami nagyrendszerek kialakulásának okai:
Az újkorban jelent meg a nagyobb társadalmi igény a biztosító iránti igény. A mezőgazdasági családokban jelentős volt a gyermeklétszám. A magas gyermeklétszám oka a mezőgazdaságban való munkavégzésre vezethető vissza. Az ipar tömegeket vonzott a korábban mezőgazdasággal foglalkozó emberek közül. Mivel fix bért kaptak az iparban ebből kellett eltartani a családtagokat. Ha megbetegedett vagy meghalt a munkás akkor a család megélhetése került veszélybe. Az ipari munkások reprodukciós zavarainak megoldása az állam feladata lett, mely már széles alapokon nyugodott.
Az állam fellépése két féle lehetett:
Önálló intézményeket hozott létre a biztosítások területén, szociális ellátások területén
Nem önálló intézményeket hozott létre, hanem már meglévő intézmények feladat körét bővítette ki szociális feladatokkal.
Meg növekedett az önálló intézmények száma, illetve szerepe. Ennek oka az volt, hogy az 1870-es években katona orvosok jelezték, hogy jelentős mértékben lecsökkent a besorozható katonák száma. Két szociológus (Durkheim, Dumont) kutatásokat végeztek és megállapították, hogy a demográfiai csökkenés oka az iparosodásban keresendő (lásd fentiekben kifejtett)
Az állam ráébredt arra, hogy a demográfiai csökkenés okát csak ő tudja megszüntetni. Ennek módja egyrészről a meglévő munkaerő védelme, másrészről pedig a jövőbeli munkaerő védelme. Így bevezetésre kerültek az alábbiak: születésszabályozás, bölcsődék, óvodák, iskolák létrehozása, továbbá tanárképzőket, tanítóképzőket, főiskolákat, egyetemeket hoztak létre, egészségügyi ellátórendszert kiépítették, létrehoztak kórházakat, orvosi rendelőket, életre hívtak további, nővérképzés, orvosképzés… A gyógyszeripar jelentős fejlődésnek indult, a gyógyszerész karok bővültek.
Szociális ellátások fogalma: a társadalom tagjai által megteremtett anyagi javak egy részének elvonásával alapot képeznek majd ebből teljesítik a reprodukciós zavarral küzdők számára a kifizetéseket. A szociális ellátások közgazdasági értelemben: a megtermelt javak redisztribuciója (újraelosztása)
A nyugdíjbiztosítási modellek fajtái
1.) Tőkésítő modell
2.) Felosztó – kirovó modell
Tőkésítő modell: az aktív korunkban minden hónapban teljesítjük a nyugdíjjárulék befizetési kötelezettségünket, (ill. utánunk a munkáltató is) majd az így létrejött alap tőkét eredményez. Ebből a tőkéből a nyugdíjba vonulásunk első hónapjától minden hónapban kifizeti a biztosító (TB) a nyugdíjat.
Felosztó – kirovó modell: a kirovó azt jelenti, hogy a jelenleg aktív dolgozók teljesítik a nyugdíjjárulék befizetési kötelezettségüket.
Felosztó: a befizetésekből kifizetéseket (nyugdíjat) teljesítenek a jelenleg nyugdíjasok felé. A befizetéseknek és a kifizetéseknek egyensúlyban kell lenniük. A jelenlegi TB rendszer problémája ebben gyökerezik. Az állam által működtetett szociális ellátási rendszereknek két fő nagy típusa van.
Biztosítási típusú modell
Segélyezési típusú modell
Biztosítási típusú modell: az anyagi javakat az emberek egy meghatározott csoportja azért gyűjti össze, hogy az így létrejött alapból az ugyanahhoz a csoporthoz tartozó személyek majdani reprodukciós zavarok idején ellátásban részesüljenek, függetlenül a személy rászorultságuktól
Jellemzői:
az ellátásban ugyanazok a személyek részesülnek mint akik hónapról hónapra a befizetéseket teljesítik. Ide elsődlegesen a bérből és fizetésből élők tartoznak
az ellátások folyósítása jogi úton kikényszeríthető, mivel az alanyi jogon jár. (Gyes, Gyed)
a befizetésből képzett alapokból finanszírozzák a kifizetéseket, azaz ellátásokat, ez a pénzügyi tranzakció
az ellátás függ a jövedelem nagyságától, ellenben a segélyezési típusú modell esetén függ a jövedelemtől
a jövedelem pótlására szolgál
az ellátás mértéke a korábbi jövedelemhez igazodik. (a biztosítási modellek egy-egy államban a szerint kategorizálható, hogy melyik modell rendszerjellemzőit tartalmazza nagyobb mértékben. Ez alapján inkább biztosítási típusú vagy segélyezési típusú vagy vegyes típusú egy-egy állam rendszere. Teljesen tiszta rendszer nincs.
Azokban az országokban vezették be a Biztosítási típusú rendszert, ahol a közvéleménnyel sikerült elfogadtatni, hogy azokat az embereket kell támogatni akik reprodukciós zavarral küzdenek. Ők az úgynevezett függő foglalkozásúak. Vagyis bérből és fizetésből élők. Ha elvesztik egészségüket átmenetileg vagy tartósan a megélhetésük kerül veszélybe. Mivel a munkaerejükön kívül nincs más értékteremtől adottságuk illetve olyan vagyonuk aminek értékesítéséből a megélhetésüket finanszírozhatnák. Ők az ipari munkások rétege.
A rendszer jellemzői:
- a védett személyek köre szelektív: mindig csak a társadalom konkrétan meghatározott rétegére vonatkozik akik tehát a bérből, fizetésből élők
- mindig előre meghatározott a kockázati esemény melynek bekövetkeztekor jár az ellátás. Ilyen kockázati esemény a betegség, megrokkanás, idős kor, munkanélküliség.
- előre meghatározott jogosultsági feltételek alapján jár az ellátás
- annak a lehetőségét kizárja, hogy egy gazdasági visszaesés vagy egyéb nehézség miatt a biztosítottak egy csoportja kiválhatna
- ha bekövetkezik a kockázati esemény függetlenül attól, hogy az érintett rendelkezik-e tartalékkal, vagy sem az ellátás jár
- az ellátásokkal célzott, címzett elvonásokból finanszírozzák
- pontosan ki kell választani a védelem alá tartozó személyek körét, akik a következő hónaptól már járulékfizetésre kötelezettek
A rendszer előnyei:
- az ellátás a korábbi életszínvonalhoz közeli
- egyéb források megvizsgálása nélkül vagy is jövedelem vizsgálat nélkül jár az ellátás
- kétoldalú kötelezettséget hoz létre, az emberek, hogy ha tudják, hogy ők jelenleg aktív időszakukban azért fizetnek társadalombiztosítási járulékot, hogy később a bekövetkező zavar idején ebből a pénzügyi alapból ellátást kapjanak. Megállapítható, hogy a későbbi ellátások fedezetét ők kifizették aktív időszakukban. E miatt jogos a nyugdíjasok azon véleménye, hogy ők nem eltartottak.
- nagyobb társadalmi hatékonyságra ösztönöz. A nyugdíjba vonulás előtti 5 éven belül a három legjobb kereseti év alapján kapják meg a nyugdíjat, ezért a nyugdíjba vonulás előtti öt évben túlmunkákat szívesen vállalnak.
A rendszer hátrányai:
nem mindenkire vonatkozik, vagyis csak a befizetéseket teljesítő függő foglalkozásúakra. Emiatt sokan kimaradnak a rendszer ellátotti köréből.
Csak a tipikus kockázatokra terjed ki, vagyis nem nyújt védelmet az atipikus zavarral szemben
Az olyan személyek is kimaradhatnak a rendszerből, akik éveken keresztül határidőre teljesítettek. A kimaradás oka a gazdasági válságban keresendő
Drága, a GDP összegéhez képest mert a GDP 30%-át emészti föl. A bruttó nemzeti összjövedelem
Korlátozzák az egyén döntési szabadságát. Többször javasolták már a jogalkotó felé a szakemberek, hogy ha a pályakezdő fiatalnak nem kellene már rögtön az első fizetéséből járulékot illetve adót fizetni, akkor több esélye lenne arra, hogy néhány év alatt a megélhetéséhez szociális biztonságához szükséges legfontosabb feltételt a lakást meg tudná vásárolni.
1962 – új-Zélandon konferencia: Segélyezési típusú rendszerű az állami nagyrendszer. A konferenciát azzal a céllal tartották, hogy eldöntsék térjenek-e át a segélyezési típusú rendszerre. Úgy döntöttek, hogy nem térnek át, mivel a meglévő rendszerük biztonságosabb mint a biztosítási típusú rendszer.
Nagyon egyedi rendszer mely védelme alá az állami közalkalmazottakat vonja. Rendkívül magas fizetéssel foglalkoztatja őket, azért, hogy ne lehessen őket megvesztegetni.
Csökkenteni kell a közkiadásokat, be kell faragni az állami szerepvállalást mivel az a biztosítási típusú rendszer a GDP 30%-át felemészti.
Ezt a véleményt egy-egy választási időszakban a pártok hangoztatják azzal a céllal, hogy az általuk kínált rendszer olcsóbb mint a jelenlegi.
Annak ellenére, hogy a közvélemény egyet ért a pártok ideológiájával ennek ellenére mégsem ezen pártra adja le a voksát, vagy legalább is nem ezen választási ígérete miatt, ugyanis a választók attól tartanak, hogy az új rendszer bevezetése a régi átszervezése olyan többletköltséget okozna, amely csak évek múlva térül meg. Másrészről bizonytalan az új rendszerben mert még azt nem ismeri így marad a régi de drága rendszer mellett.
Segélyezési típusú rendszer (disztributív rendszer)
Az az állampolgár, aki a saját forrásaiból nem tudja a megélhetéséhez szükséges javakat előteremteni részére az állami költségvetésből nyújtanak olyan mértékű ellátást mellyel létét képes fenntartani
Az ellátásban való részesülés feltétele egy részről nem tud munkát végezni
Másrészről nem rendelkezik olyan vagyonnal mely megélhetését fedezné
Nincs olyan családtagja aki a megélhetéséről tudna gondoskodni
Hol vezették be?
Azokban az országokban, ahol a közvéleménnyel nem sikerült elfogadtatni, hogy az állami nagyrendszernek a megélhetést legnehezebben megoldó társadalmi réteget (bérből élőket) kellene segíteni. Így ebben a rendszerben az állam véelme alá valamennyi állapolgárát bevonja. A rendszer logikája, hogy minden időszakban van olyan réteg mely rendelkezik jövedelemmel, így ezek a befizetéseikkel létrehoznak egy olyan pénzügyi alapot, mely azokat segíti akik megélhetési zavarral küzdenek.
A rendszer jellemzői:
- univerzális: a védett személyek körét tekintve univerzális vagyis valamennyi állapolgár a védelme alá tartozik
- az ellátás szubszidiárius: (másodlagos) a segélyben csak akkor részesülhet ha jövedelmi vagyoni viszonyainak feltárását követően megállapítható, hogy az nem fedezi a megélhetését csak akkor jár számára a segély. Vagyis elsőként a saját vagyonából kell eltartania magát és csak e mellett/helyett részesülhet a segélyben másodlagosan.
- egyéniesítő (individualizált): minden segélyt igénylő személyt egyedileg meg kell vizsgálni annak vagyoni jövedelmi viszonyait illetve az eltartásra kötelezetteit fel kell tárni. Ez jövedelem vizsgálatos, rászorultság. Vizsgálatos rendszer - Means-Tested rendszer
Megélhetési küszöb
Az ellátás mértéke a megélhetési küszöb, vagyis ami az ember biológiai létének fenntartásához szükséges. Meg kell vizsgálni, hogy az ellátást igénylő rendelkezik-e valamilyen jövedelemmel és ennek mekkora a mértéke. Ha a jövedelme meghaladja a megélhetési küszöb mértékét, akor nem jár ellátás, ha nem haladja meg akkor azt ki kell egészíteni a megélhetési küszöb mértékére. Ha semmilyen jövedelme, vagyona nincs az ellátást igénylőnek akkor jogosult a megélhetési küszöb teljes mértékére.
Adókból finanszírozzák
Időhorizontja egysíkú: mindig egy adott hónapra vetítik ki vagyis egyensúlyt kell tartani a be és kifizetések között. Az adott társadalomban adott időszakban mindig van olyan teherbíró réteg aki tud adót fizetni.
Interperszonális (személyek közötti): a személyek egyik csoportja a befizetők, a másik azok akik az ellátásban részesülnek. Ez a nagy különbség a biztosítási és a segélyezés között, mivel a biztosításinál ugyanazok a személyek akik a befizetéseket teljesítik és akik az ellátást kapják. Az ellátásban részesülő (segélyezés) semmilyen ellenszolgáltatást nem teljesít.
Előnyei:
- bármelyik állampolgár igénybe veheti
- egyszerű, olcsó, könnyen bevezethető. Egyszerű mert nem kell hozzá nagy intézményrendszert létrehozni ellenben a biztosítási típusúval, mert itt a segélyezési típusúnál ezt a feladatot a helyi önkormányzat is el tudja látni
- olcsó: a GDP-nek a 12%-át emészti fel
- könnyen bevezethető: a történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek voltak az első struktúrák
- rugalmas (flexibilis): ha jön egy kormányváltás akkor elegendő a helyi önkormányzat számára egy körlevelet eljuttatni, melyben rögzítenék, hogy mostantól nem az x, hanem az y társadalmi réteget kell támogatni. Ezzel szemben a biztosítási típusú rendszer lassabb, komótosabb.
Hátrányai:
- felxibilitás: mert a támogatott réteg számára bizonytalanságot eredményez
- az emberek idegenkednek az igénybevételétől: az angliai dologházakra emlékeztetnek, melyek a szegényeknek nyújtottak ellátást, továbbá a rendszerben való részesedés stigmatizál (megbélyegez) aminek két fajtája van: a külső és a belső stigma. Külső: a társadalom megbélyegzi a segélyben részesülőket, ingyen élőknek tekintik őket. Belső: az egyén ki kell, hogy mondja saját magával szemben, hogy ellenben másokkal ő nem képes a megélhetéséről gondoskodni. Ez egy kemény értékítélet, így a rászorulók azt mondják, hogy inkább a tisztes szegénységet választják, mint a könyör adományt.
- a fajlagos működési költségei magasak: az ellátást igénylő kérelmét egyénenként kell elbírálni a környezettanulmányok elvégzsével, mely azonban sok szakembert (jogászt) igényel.
- van benne, úgy nevezett szegénységi csapda (Proverty-trap): az ellátásban részesülő nem tud, vagy nem akar az ellátásból kikerülni, mivel az magához láncolja. Nem tud: minden megtesz annak érdekében, hogy kikerüljön az ellátásból de még sem tud olyan jövedelemhez jutni amelyből meg tudnak élni. Nem akar: az ellátásban részesülő számára ez a helyzet nagyon kényelmes.
- jóval alcsonyabb szintű ellátást biztosít mint a biztosítási típusú rendszer. A segélyezési típusú rendszerben az ellátás mértéke a megélhetési küszöb. A biztosítási típusú rendszer ellátása a korábbi jövedelemhez igazodik. Attól kevéssel alacsonyabb.
Nagy az ellentét a segélyben részesülők és azon réteg között akiknek a jövedelme csekély mértékben de meghaladja a segély mértékét. Az első réteg aki részesül "nem tesz semmit" de meg tud élni a segélyből, míg a másik réteg munkával jut el ehhez azonos vagy közeli életszínvonalra.
A gyakorlatban az állami nagyrendszerek
Bismarki-i TB rendszer
Bismark porosz kancellár az 1880-as években dolgozta ki az egységes Németország számára a TB rendszert. Kialakulásának oka az erős gazdasági fellendülésben keresendő, ugyanis megemelkedett az ipari munkások száma.
1883: betegbiztosításról szóló törvény
1884: üzemi balesetekről szóló törvény
1889: öregségi, rokkantsági biztosítás
1929! : munkanélküliek ellátásáról szóló törvény
Kezdeményezettek: minden olyan ipari munkás és alkalmazott akinek jövedelme nem haladja meg a jogszabályban rögzített mértéket. Az ellátásban részesülés jogos feltétele, hogy az igénylő nem tud munkát végezni valamilyen biztosítási ághoz tartozó ok miatt, ilyen ok lehet a betegség, megrokkanás, munkanélküliség.
Szovjetunió ellátási rendszere: 1917 után alakult ki állami irányítással. 1904: bakói olajbányászok sztrájkja. 1917 novemberében az alábbi jogszabályok kerültek kiadásra: a termelés közben balesetet szenvedett személyek járulékairól továbbá munkanélküliek teljes állami támogatása. Beteg biztosítás.
Amerika rendszer: "Social Security Act": 1932! : Roosewelt elnök meghirdeti a New Deal gazdasági programot. A rendszer célja:
- munkanélküliek ellátásának biztosítása
- ellátásban nem részesülő öregek támogatása
- gyermekes családok támogatása
- vakok, gyengénlátók támogatása
Új-Zélandi modell: ez volt az első segélyezési típusú modell a gyakorlatban, alapja a farmergazdaságban keresendő. Elmélete szerint a társadalom minden tagját köteles eltartani ha annak jövedelme a jogszabályban rögzített szint alá csökken. A kockázatok teljes körére kiterjed, vagyis betegség, öregség, munkanélküliség, megrokkanás stb...
"Beveredge-Terv": a kidolgozója Lord William-Henry Beveradge - 1963-ban halt meg, angol politikus és közgazdász volt. Elméletét 1942!-ben dolgozta ki, ebben szól többek között, hogy a nyomor ellen küzdelmet kell folytatni, továbbá az ellátás mértéke a minden napi létfenntartás mértékéhez igazodik, és hozzájárulásokat kell fizetni a munkáltatónak, a munka vállalónak és az államnak.
A magyar TB rendszer állomásai
Bányák: itt alakultak ki legkorábban a szociális ellátási rendszerek. 1224: a bánya munkások egymás kölcsönös támogatására önkéntes adományaikból beteg és elaggott társaik számára ellátást nyújtottak.
XIV-XVI század: Magyarországon is kialakultak, elterjedtek a bányatárs ládás rendszerek
1346!: Thurzó János bányájában is működött bánya társ láda. Egyrészről a munkaadók, másrészről a munkavállalók önkéntes alapon teljesítik a befizetéseket
Az ellátások fajtái:
- ápolási pénz
- orvosi kezelés
- gyógyszer segély
- özvegyek, árvák ellátása
Társpénztárak:
1854! Osztrák bányatörvény: ennek hatálya a Magyarországi bányákra is kiterjedt. Minden bánya birtokos az általa foglalkoztatott bányászok és azok hozzátartozói számára segítséget nyújtottak.
Ipar: segélyegyletek: önkéntes társulások, melyek a kölcsönös támogatás elvén nyugszanak, ebből alakultak ki a Céhek: azonos ipari tevékenységet folytatók érdekvédelmi szervezete
Munkás egyletek: legfontosabb magyar törvények a XIX. század vége és a XX. század elején
- az ipari és gyári alkalmazottak kötelező betegségi biztosításáról
- Baleseti biztosítás
- öregségi és rokkantsági biztosításról
- a mezőgazdasági foglalkoztatottak nyugdíjbiztosításáról
- a gazdasági munkavállalók kötelező öregségi biztosításáról
- a családi pótlékról
- az első egységes nyugdíj törvény
- a második egységes nyugdíj törvény
- a harmadik egységes nyugdíj törvény
- 1975! évi 2. tv.: A Társadalom Biztosítási törvény, de ezt hatályon kívül helyezték 1998.01.01.-én, helyette bevezettek négy új törvényt, az 1997 évi 80, 81, 82, 83-as törvényeket
A társadalombiztosítási jogviszony
A TB jog: azokat a társadalmi viszonyokat szabályozza, amelyekben a TB szerv a kedvezményezettnek meghatározott jövőbeli esemény bekövetkeztekor jogszabályban rögzített mértékű ellátást nyújt melyek keretében a TB szerv a kedvezményezettől és annak munkáltatójától egyéb személyektől ellenszolgáltatást kap.
A TB jogviszony szerkezete: TB szerv - MTO (munkáltató) - MVO(munkáltató) háromszög
1997. évi 80 törvény 14. szakaszának egyes bekezdése állapítja meg a társadalom biztosítási ellátásokat. Ez ellátásoknak két nagy kategóriája van.
1. egészségbiztosítási ellátások
2. nyugdíjbiztosítási ellátások
1. Egészségbiztosítási ellátások:
- egészségügyi szolgáltatás
- pénzbeni ellátások
a, terhességi - gyermekágyi segély
b, táppénz
- baleseti ellátások
a, baleseti egészségügyi szolgáltatás
b, baleseti táppénz
c, baleseti járadék
2. Nyugdíjbiztosítási ellátások
- társadalombiztosítási saját jogú nyugellátás
a, öregségi nyugdíj
b, rokkantsági nyugdíj
c, baleseti rokkantsági nyugdíj
- hozzátartozói nyugellátás
Közeli hozzátartozók: PTK szabályozza az értelmező rendelkezései között - elsődlegesen a házastárs, egyenes ágbeli rokon, nevelő-örökbefogadó-szülő-mostohaszülő, nevelt gyerek, örökbe fogadott gyermek, mostohagyermek, testvér.
Hozzátartozó: élettárs, jegyes
- hozzátartozói nyugellátás
a, özvegyi nyugdíj
b, árvaellátás
c, szülői nyugdíj
d, baleseti, hozzátartozói nyugellátás
A jelenleg hatályban lévő TB rendszer háromszor kétpolusú
MTO(munkáltató) - MVO(munkavállaló)
Munkába állással azaz a munkaviszony létrejöttével mögöttes jogviszonyként megjelenik automatikusan kettejük között a TB jogviszony. MTV: a munka törvénykönyv főszabálya szerint a munkaviszony a munkaszerződéssel jön létre.
A munkaviszony kezdő időpontja a munkábaállás első időpontja függetlenül attól, hogy a munkaszerződést mikor kötötték meg a felek. A törvény erejénél fogva ("ipsa iure") létrejön a társadalom biztosítási jogviszony.
MVO (munkavállaló) - TB szerv
A munkavállaló minden hónapban köteles saját maga után megfizetni az egészségbiztosítási járulékot és a nyugdíjbiztosítási járulékot, továbbá köteles bejelenteni a munkavállaló ha adataiban változás következett be. (lakcímváltozás, névváltozás). Ma már elegendő csak az okmányirodába bemenni és a változást ott bejelenteni.
A TB szerv (MEP), Nyugdíjbiztosítási szerv ezekhez nem kell külön odamenni a változásért, mivel online rendszerben össze van kapcsolva az okmányiroda ezekkel az intézményekkel.
MTO (munkáltató) - TB szerv:
a munkáltató kötelezettsége, hogy a munkavállaló után minden tárgyhónapot követő hónap 12.-ével be kell fizetni a munkavállaló után az egészségbiztosítási járulékot, illetve a nyugdíjbiztosítási járulékot.
A munkáltatónak a Társadalom Biztosítási igazgatóság felé a bejelentési kötelezettsége az első munkavállaló munkába állásával keletkezik, majd a legutolsó munkavállaló munkaviszonyának megszűnésével fejeződik be.
A TB jogviszony 3 alanya
- TB szerv
- Munkáltató
- Kedvezményezett->
a, biztosítottak
b, hozzátartozót
c, azok a személyek akik a TB keretében csak egyes ellátásra jogosultak
Kedvezményezettek: azok a személyek akik a TB jogviszony keretében a jogszabályban meghatározott körülmények bekövetkezte esetén a TB szervtől ellátásokra szereznek jogosultságot.
Biztosítottak azok a személyek, akik bármely TB ellátásra jogosultak.
Egyes ellátásra jogosultak: csak egyes ellátásra szereznek jogosultságot (baleseti ellátás, illetve egészségügyi szolgáltatás)
Hozzátartozók: a TB rendszer kedvezményezettjeinek egyharmadát teszik ki
Biztosítási kötelezettség elve: azok a szervezetek, személyek, melyek a biztosítottal foglalkoztatóként (munkáltatóként) alapviszonyt létesítenek és a törvény erejénél fogva társadalom biztosítási jogviszony alanyává válnak. Ez törvényi szabályozáson alapszik, ez alól felmenteni nem lehet.
A TB jogviszony tárgya egyrészről az adó, másrészről a járulék.
Adó
- az állam által
- egyoldalúan meghatározott
- ellenszolgáltatás nélküli
- pénzfizetési kötelezettség
Járulék adó:
Járulék: 1999 január 1-től megszűnt a járulék elnevezés helyette a járulékadó került bevezetésre vagyis ettől az időponttól kezdve a járulék adónak minősül. Az adó fogalma annyiban módosul a járulékadó esetén, hogy itt jár érte ellenszolgáltatás.
A szolgáltatás időtartama
- rövidebb időtartamú szolgáltatás
a, belátható időn belüli ellátás mint a táppénz (min 1 nap, max 1 év)
b, egyszeri segítségnyújtás, mint az anyasági ellátás
- huzamosabb időn át tartó ellátás lehet a kedvezményezett egész élete során való ellátás mint az egészségügyi ellátás.
Illetve mindeaddig ameddig az ellátásra szoruló életében olyan változás nem következik be, hogy már tud saját megélhetéséről gondoskodni.
Szolgáltatás jellege: (3 fajtája van)
- pénzbeli ellátás
- természetbeli ellátás
- személyes gondoskodás
Pénzbeli ellátás: két fajtája van, a fix összegű és a korábbi jövedelemhez igazodó
Az ellátással elérendő hatás természete: 4 fajtája van
- prevenciós cél: ennek az a célja, hogy a reprodukciós zavar megelőzése érdekében nyújtják az ellátást.
- restitúciós cél: célja, hogy a már reprodukciós zavart szenvedett személyt olyan helyzetbe hozzuk, hogy a zavar előtti helyzete visszaálljon.
- kompenzációs cél: a reprodukciós zavar elhárítása után a még mindig megmaradó tartós hátrányokat ellensúlyozzák vagy enyhítsék.
- exonerációs cél: a reprodukciós zavart megélő személyre háruló többlet termelésből eredő különbözőségeket eltűntessék vagy legalább csökkentsék.
A jelenleg hatályos TB jogszabályok (4)
- 1997. évi LXXX-as törvény: a társadalom biztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény.
Tbj-t a 19§ határozza meg
I. Foglalkoztató (munkáltató) és az Egyéni vállalkozó által fizetendő TB mértéke 29% (bruttó bér 29%-a). Befizeti a foglalkoztató a munkavállaló után.
29% -> nyugdíjbiztosítási járulék 18% és egészségbiztosítási járulék 11%
2007.01.01-től a 18%-os nyugdíjbiztosítási járulék megemelkedik 21%-ra
2006.09.01-től a 11%-os egésségbiztosítási járulék pedig megoszlik 7% természetbeli juttatásra és 4% pénzbeli juttatásra
2007 január 1-től az egészségbiztosítási járulék 8%-ra csökken, 5% természetbeli juttatásra és 3% pénzbeli juttatásra
Tehát marad a 29%, csupán más lesz az aránya
II.Biztosíátott által fizetendő járulékok
1. Nyugdíj járulék:
a, kizárólag a társadalombiztosító hatálya alá tartozó biztosított esetén a bérének 8,5%-át be kell fizetni nyugdíjjárulék formájában
b, Magánnyugdíj pénztár tagjainak 0,5%
2, Egészségbiztosítási járulék:
2006.09.01. 6% lesz, amiből 4% természetbeli juttatás és 2% pénzbeli juttatás. 2007.01.01-től 7% amiből 4% természetbeli, 3% pénzbeli juttatás
2006.09.01.-ig: 8.5% nyugdíj járulék + 6% egészségbiztosítási járulék (Ebj) = 14.5% járulék
2007.01.01.-től: 8,5% nyugdíj járulék + 7% egészségbiztosítási járulék (Ebj) = 15.5% járulék
1997. évi LXXXI törvény: Társadalom biztosítási nyugellátás (Tny)
1997. évi LXXXII. törvény: A Magánynyugdíjról és a Magánnyugdíjpénztárakról (Mgny)
1997. évi LXXXIII. törvény: Kötelező egészségbiztosításról (Eb)
Hatályba lépett 1998.01.01.-kor ez a 4 törvény így hatályon kívül helyezték a korábbi TB törvényt az 1975. évi II. törvényt.
Jogalanyok jogképessége
Jogalanyiság vagy jogképesség: a személyeknek az a képessége, hogy jogok és kötelezettségek alanyai lehetnek.
Jogalany fogalma: a jogosultságok és kötelezettségek hordozóit jogalanyoknak nevezzük akiket a jogszabályban megállapított jogosultságok illetnek és kötelezettségek terhelnek.
A jogalanyok 3 nagy kategóriája
- természetes személy
- jogi személy
- állam jogalanyisága
Természetes személy: (ember) a jogképesség kezdete a természetes személynél fő szabály szerint az élveszületéssel kezdődik. 2-3 percig kell élnie ahhoz, hogyha meghal őt mégis jogképesnek tekintsük. A mély magzat (uterus) feltételesen jogképes: ez azt jelenti, hogy ha élve születik, akkor fogantatásának időpontjára visszamenő hatállyal jogképesnek tekintjük.
A fogantatás időpontja: Vélelmezett fogamzási idő: a születés időpontjától visszafelé számított 300 és 182. nap közé eső időszak.
A feltételes jogképesség az öröklésnél merül fel és az örökletesen belül a törvényen öröklés rendjénél. "Örökhagyó halála esetén a leszármazó örököl" - a leszármazók fejenként egyenlő arányban örökölnek, leszármazó hiányában a házastárs örököl"
Fennálló házasság esetén a jog vélelmezi, hogy a nő férje a gyermek apja - ezt nevezzük apasági vélelemnek
A jogképesség az élveszületéssel kezdődik és a halállal fejeződik be.
Halál: főszabály szerint a halál bekövetkezte után halotti anyakönyvi kivonatot állít ki az anyakönyvi hivatal
anyakönyvek fajtái
- születési anyakönyvi kivonat
- házassági anyakönyvi kivonat
- halotti anyakönyv
Halotti anyakönyvi kivonat kiállításához szükség van a holttestre. Korboncnok állapítja meg a halál tényét. Halotti leletet állapít meg.
Holtnak nyilvánítási eljárás: PTK szabályozza. Ha az eltűnt személy eltűnésétől számítva 5 év eltetl anélkül, hogy életben utaló jel ismeretes lett volna, pl. fénykép, videófelvétel, telefon, levél, találkozás - lehet holttá nyilvánítani. Ez csak lehetőség, nem kötelező és polgári peres bírósági eljárással történik meg.
A bíróság bizonyítási eljárást folyta le, mely után határozattal rendelkezik a holttá nyilvánításról. A bíróság a halál napját mérlegelés alapján állapítja meg. Ha a körülmények mérlegelése nem vezet eredményre, akkor az eltűnést követő hónap 15. napjával kell az eltűnt személyt holtnak nyilvánítani.
Az ellenkező bizonyításig ezt a személyt halottnak kell tekinteni. Ez egy megdönthető vélelem "praesumptio suris"
Ha a holtnak nyilvánított személy előkerül akkor a holttá nyilvánított határozat hatályát veszti, továbbá hatályát vesztik a holttá nyilvánításként létrejött jogkövetkezmények.
Cselekvőképesség: az embernek az a képesége, hogy saját akarat elhatározásával saját nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat.
Cselekvőképes mindenki akinek cselekvőképességét a jogszabály nem zárja ki vagy nem korlátozza.
3 csoportba tudjuk rendezni
- cselekvőképes
- korlátozottan cselekvőképes
- cselekvőképtelen
Korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú aki a 14. életévét betöltötte de a 18. évét ég nem, kivétel, ha a kiskorú aki 16. életévét betöltötte és (!) a gyámhatóság engedélyével rendelkezik és az így megkötött házasság utáni napon megszerzi a nagykorúságát.
Kiskorú ha gyermeket szül, ezzel nem válik nagykorúvá
Az a nagykorú személy akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett. Azt a nagykorút akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökken
Cselekvőképtelen: 14 éven aluliak
- az a nagykorú akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság hatálya alá helyezett. Azt akinek a belátási képessége az ügyei viteléhez pszcihés állapota, szellemi fogyatkozása miatt tartósan teljes mértékben hiányzik
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
