|
Családszociológia
Repce Manó 2006.12.01. 18:43
 II. Szociálpedagógia szak Családszociológa előadásainak anyaga az első ZH után
Családszociológia
A család társadalmi funkciói
A család és az állam funkcionálisan kiegészítik egymást
A családnak 7 funkcióját különítettük el
- Gazdasági funkció
- Reprodukciós funkció
- Szocializációs funkció
- Integráló funkció
- Gondozó, ápoló funkció
- Politikai aktivitást befolyásoló funkció
- Státusz kijelölő funkció
Szocializációs funkció: a családi szocializáció mindvégig meghatározója lesz a társadalomba való beilleszkedésünknek. Ha a szocializáció sikeresen zajlik, akkor képesek vagyunk felismerni a magatartásunka vonatkozó elvárásokat, képesek leszünk betölteni a ránk váró szerepeket azaz képesek leszünk más társadalmi elvárásnak is megfelelni.
Hogyan zajlik: a családi szocializáció hatására kialakul a normatív önszabályozás: akkor is képesek vagyunk a szabályok követésére, amikor magunkon kívül nincs senki olyan személy jelen, aki a szabályok áthágását büntetné. A normatív önszabályozás folyamatát Parsons az internalizáció fogalmával írta le. (belsővé válás), tehát a szocializáció lényege, hogy átvesszük, belsővé váltjuk a környezet szabályát, mintáját, értékelési szempontjait.
Az internalizáció két szinten történik
- kognitív szint, amikor elsajátítjuk a jelentéseket
- motivációs szint, amikor szükségleteket, diszpozíciókat alakítunk az elvárásoknak megfelelően.
E két szintje a szocializáció kettősségét mutatja, e két szint együttesen köti össze az egyéni cselekvést a közösségi renddel
Azt is megmutatja, hogy a személyiségünk fejlődése kultúrákhoz és társadalmunkhoz kötötten megy végbe. Ez egy szelekciós folyamat eredménye, hogy olyan lesz a személyiségünk amilyen.
A kulturális szelekció úgy formál egyedekből személyiségeket, hogy magatartásukban megjelnítődik a szociokulturális környezetük.
A szocializáció mechanizmusai: milyen folyamatai vannak és miként zajlanak a folyamatok
1. Megerősítés és kioldás mechanizmusa: azaz az elvárásoknak megfelelő viselkedést úgy tanuljuk meg, hogy megerősítenek és kioldanak (büntetés, támogatás stb...)
2. Gátlás: a motivációs erőket lekűzdik
3. Helyettesítés: "ezt nem, de helyette valami mást" csinálhatok
4. Utánzás: a szülő fel is hívja a külső jeleket ha valakit modellként szeretne feltüntetni. (bezzeg Pistike) Külsőségekben fog hasonlítani a modellre.
5. Azonosulás: a modell általánosított értelmezéséig jutunk el, a modell értékrendszerét is elsajátítjuk
A családi szocializációban fontos esemény, hogy szerepeket tanulunk meg.
Családi szerepek elsajátítása: a gyerek nem a szülő teljes szerepével azonosul, hanem azzal a szerepviszonnyal azonosul, amit a szülő betölt. Erősödik a "mi" tudat is a gyerekben. (a mi családunk) mi, mint nők/férfiak, tehát nemi szerepek tanulása szintén a mi tudat segíti.
A családi szerepek elsajátításához a feltételeket, a családon belüli kommunikáció illetve interakció biztosítja.
A szakemberek szerint a családi szocializáció egy interaktív folyamat amit az elvárások kölcsönös megelőlegezése kísér.
A médiának, tömegkommunikációnak is fontos szerepe van a családi szocializációban. A média a kulturális átörökítés egy új korszakát nyitotta meg, azáltal, hogy homogenizálja a kulturális mintákat, csökkenti a szociokulturális környezet szerepét. A média hatásának következménye az lett, hogy a szereptanulások folyamatába sztereotípiák sokasága épült be.
A kultúra átörökítésének különböző mintázatai vannak mint pl. hagyomány. Hagyományok bizonyos helyzetekben eligazítanak, segítenek. Ilyen szerepük van pl: illemszabályoknak, ízlésnek, divat. Biztosítják a kultura fenn maradását és az identitást. Értékpreferenciánk is kialakulnak.
Családi szocializáció zavarai
A családnak intimitást, biztonságot nyújtó funkciója van.
Megfelelően kell házasságba lépni és utánna a viszonyt is vallási, társadalmi normák szabályozták. A XX. századtól kezdődően a házasságkötéseket a kölcsönös érzelmi kapcsolat irányította és a családtagok kapcsolatát az egyetértés szabályozta. Ez teremti meg az alapját a családtagok közötti intim interperszonális kapcsolatnak. Ez az intim érzelemmel átszőtt kapcsolat a családok egyedi jellegzetes vonását teremti meg.
Az intimitás feltétele az erős "mi tudat" kialakulása, akkor ehhez szükség van a gyermekre. Nincs távolság a tagok között, feltétlen bizalom jellemzi a kapcsolatot. Ez kizárja természetesen a harmadik személyek meglétét is. A házasságon kívüli kapcsolatok gyengítik az intimitást. A nyiltságnak, a bizalomnak a kommunikációban is meg kell jelennie, a hiányos kommunikáció a kapcsolat zavarához fog vezetni, ez pedig az intimitás lazulását fogja eredményezni. Olyan jeleket jelzéseket használnak az intim viszonyban lévő házasfelek, melyek kettőjüket érinti, ezért a kommunikáció befelé nyilt, de kifelé zárt marad. A kommunikációs zavar következtében az egyik fél érezheti azt, hogy őt kizárják a történésekből, ez pedig féltékenységet szülhet.
Zavargások melyek a család felbomlásához vezethet: A családi idill megszűnése, talán ilyen nem is létezik. A megváltozott társadalmi különbségek megnövelték a konfliktusok számát.
A szociológia feladata, hogy megpróbálja megkeresni azon társadalmi tényezőket melyek konfliktusokat teremtenek. Ilyen tényezőként makrotársadalmi tényezőket és mikrotársadalmi vagyis csoport tényezőket határozhatunk meg.
Makrotársadalmi tényezők: nők munkába állása, megváltozott társadalmi és családi szerepe, vagy a nemek közötti egyenlőtlenségek
Mikrotársadalmi tényezők: több van belőle, a mikrotényezőként szokták emlegetni, ha a felek nem bírják a csoport zártságát
Női emancipáció: nyíltabbak és hangosabbak a nők ez pedig konfliktushoz vezethet
Harmóniaelmélet: a konfliktusok a család működési zavaraként értelmezhető, ezért ha tartósan fenn állnak a család szétbomlásához vezethet.
Konfliktuselmélet: a konfliktusok végigkísérik a családi élet minden ciklusát. Ezek az együttélés természetes kísérőjelenségei, pozitív szerepük van, mert a fejlődést segítik elő
Konfliktus: az a társadalmi helyzet melyben két vagy több ember között érdekellentét keletkezik. Ezek az ellentétek tudatosulnak és kifejeződhetnek érzelmi szándékbeli és interakció beli megnyilvánulásban. Két formája van:
- nyílt
- rejtett vagy látens konfliktus
Nyílt: az ellentétek viszonyulásainkban és cselekvéseinkben is kifejezésre jutnak.
Rejtett: az interakcióinkban jutnak kifejeződésben. A misztifikáció jelensége kíséri. A rejtett és került konfliktusaink egy kezelési módja a misztifikáció. A tényleges ellentétek tudatos elködösítése. A konfliktus félrevezet, helyzetmegítélésünket tévessé teszi és szándékaink zavarosak lesznek. Amíg nem tisztázódnak a dolgok elkerüljük a konfliktust. Nagyon veszélyes fajtája a konfliktus kezelésnek, mert kimenetele a konfliktusoknak nem látható előre.
Nyílt konfliktusok kimenetele felmérhető addig a látenseké nem vagy nagyon nehezen. Ezért a látens konfliktusok nagyon hosszú ideig fenn maradnak.
Házassági konfliktusok kimenetele:
- az egyik fél győz és rákényszeríti a másik félre az álláspontják
- kompromisszumot kötnek
- álláspont változtatás
- megszalad a konfliktus mert a felek kilépnek a konfliktus szituációból. (próbaválás vagy válás) - a próba válások döntő részének válás lesz a vége.
Nem tudjuk kezelni a konfliktusainkat. Konfliktushelyzetben mereven ragaszkodunk az álláspontunkhoz, melyből nem akarunk engedni. Olyan helyzet alakul ki, amikor szeretnének dülőre jutni de képtelenek, mert mindenki a maga álláspontjához ragaszkodik, ezért a nyugati társadalmak létrehozták a mediátorok társaságát. A mediátor közvetítő személy, a közvetítés célja, hogy a feleket álláspont változtatásra kényszerítse és a megváltozott álláspontok által kompromisszumra juttassa a feleket.
Konfliktus funkciója:
Hogyan hat a kapcsolatokra és a társadalomra. Pl. házasfelek közötti konfliktus.
Hatása lehet a konfliktusoknak, hogy erősítik a szolidaritás, az együvé tartozás mértékét.
Konfliktusok szabályai: Ha ezeket a szabályokat meg tudjuk tartani, lehet olyan kihatása, hogy a készség erősödik bennünk. Olyan szituációt eredményez a konfliktus melyet kamatoztatni tudunk.
Ha az együttműködés készsége nem alakul ki, akkor a családi életben is destruktívak és társadalmi szinten is destruktívak leszünk.
A konfliktus megoldás folyamatában és annak eredményes kezelésében elengedhetetlen az ellentétek felismerése.
Családon belüli erőszak
Az erőszak a gyengébbek ellen irányul, tehát a nők és a gyerekek ellen
A családon belüli erőszak csak kis töredéke kerül nyilvánosságra, de ez is erősödik amiből következik, hogy
- nem csökken az erőszakos cselekedetek száma
- több kerül nyilvánosságra az elkövetett cselekményekből
Ide tartozik a súlyos testi bántalmazás, szexuális bűncselekmények és az emberi élet elleni bűncselekmények.
Szociális társadalmi szempontból hátrányos családok esetében gyakoribb az agresszió és azok között akik elszigetelik magukat.
A családon belüli agressziót jogi és egyéb dolgokkal tudják visszaszorítani. Ki kell alakítani egy tiszta jogrendet.
Fontos, hogy együtt működjenek a szervek a probléma kezelésében (gyámhatóság, rendőrség, iskola, egészségügyi ellátórendszer, egyházi szervezetek, civil szervezetek, média)
NANE egyesület: a média tájékoztat az egyesület megmozdulásairól, fórumokról tájékoztathat a média, melyek nem hatóságoktól függhet de segítheti a probléma kezelését. Azt várják, hogy csökkenjen a családon belüli erőszak és, hogy a konfliktusokat ilyen módon oldják meg.
Párválasztás
A párválasztás egy hosszú szelekciós folyamat eredménye, amely arra irányul, hogy megtaláljuk a hozzánk illő társat. Ez a folyamat a biológiai érésünktől a házasságig tart. Ebben a folyamatban kiemelten fontos szerepe van a kívülről kapott mintáknak illetve a saját magunk szerzett tapasztalatainknak.
Sajár magunk tapasztalata randevúzgatás által történik. Ez során megismerjük a másik nemet, megismerjük önmagunkat, megtanuljuk a fiúk és lányok közötti érintkezés szabályait és stílusát, ezáltal tudatosabbá válik a partnerválasztásunk. Igaz, hogy a randi során senki nem nyújt magáról hiteles képet, de nem is törekszünk a partner alapos megismerésére. A randizgatás népszerű szórakozási forma is a fiatalok esetében, továbbá helyet kap benne a szexualitás is.
A következő szakasza a párválasztásnak a tartós együtt járás: e során egy intimebb, bizalmasabb kapcsolat alalkul ki a párok között, ezt a viszonyt a lojalitás kíséri és társadalmi minősítés követi.
Intenzív együttjárás: szerelem tudati érzelmi folyamatok sajátos szerveződése, társadalmileg tanulható vagyis tanult viselkedést mutat.
Nemi vágy egy fontos mozgatórugója, továbbá a szokások, tradíciók.
A következő és egyben a párválasztás lezáró szakasza a Házasság: kulturánként változik, hogy melyik szakasznak milyen jellemzői vannak és, hogy eljutnak-e a házasságig vagy nem.
A társadalmakban ahol a tradícióknak nagy szerepe van ott minden szabályszerűen történik. Eltérő menete is lehet a párválasztásnak.
A párválasztás szempontjai : egy része egyéni, más része társadalmi
Egyedi vonásai és társas vonásai
- Egyedi: kinek mi az ideálja, külső jegyeknek meghatároó szerepe van, az ideálformáló szerepet a média tölti be. Személyiségvonásokban mit tartunk fontosnak: azonosságokat vagy a különbözőségeket, vagy a kiegészítő komplementer vonásokat. Fontos, hogy képesek vagyunk-e arra, hogy önmagunkról alkotott képhez hozzá tudjuk-e csatolni a kettőnkről kialakított képet.
A szakemberek szerint a kezdeti időszakokban nagyobb szerepe van a személyiségvonások azonosságának, később épp az eltéréseknek lesz nagy szerepe. (eleinte az azonosságokat, később a különbözőségeket fogjuk érzékelni)
Milyen más szempontok játszhatnak még szerepet?
Nagyon fontos szerepe van a szociokulturális környezetnek ezen belül is lakóhelyi, iskolázottsági, jövedelmi, és vallási tényezőknek.
Az azonos szociokulturális környezetben kötött házasságot homogámiának ismerjük.
Az eltérő szociokulturális környezetbeni párválasztást/házasságot heterogámiának nevezzük
A homogámia nagyobb a magas és alacsony társadalmi szinteken mint a köztes szinteken.
Fiatalok családképe
Hogyan vélekednek a család feladatia között a mai fiatalok?
1. legfontosabb feladata az érzelmi szükségletek kielégítése
2. második helyen a felelősségérzetre, toleranciára és szolidaritásra nevelést jelölték meg
3. média által közvetített értékek szelekciója
4. betegek és idősek ápolása
a négyes pontot sokan csak külső szakmai segítséggel tudják elképzelni
Milyen feltételei vannak a sikeres házasságnak?
1. intimitást biztosító feltételek (ez a legfontosabb, szerelem, szexualitás)
2. külső tényezők (jövedelem)
3. háztartás vezetését biztosító tényezők (családon belüli munkamegosztás)
4. közös társadalmi háttérre vonatkozó feltételek (műveltségbeli azonosság + vallási, politikai tényezők)
Általában hogyan vélekednek a gyermekvállalásról és a gyermekek számáról?
A legtöbb fiatal szerint jó ha legalább két gyerek van a családban
Második legtöbben a 3 gyereket jelölték meg
Kevesebben szeretnének csak egy gyereket
Hogyan tervezik a nem házas egyedülálló fiatalok?
Első hely: 3+
Második: 2
Harmadik: nem tudják
Különböző együttélési formák értékelése (rangsora)
1. házasság gyermekkel
2. élettárssal gyermek nélkül
3. élettárssal és gyerekkel
4. egyedül gyerekkel
5. egyedül élni minden nélkül
6. élettársi kapcsolat különéléssel, megosztott gyermekneveléssel
A sokféleség zavarokat hoz a fiatalokra.
A változások megjelentek az együttélés intézményeiben, az életút menetében és szakaszaiban valamint az együttélők számának és összetételének változásaiban.
Házasságon kívüli együttélés régen deviánsnak számított, majd a 90-es évektől hirtelen elfogadottá vált és azóta folyamatosan nő a házasságon kívüli együttélések száma.
Megfigyelhető az együttélés változása, hogy csökken a házasságkötések száma viszont folyamatosan magas a válások száma. Normáléletúttól eltérő módosított életutak alakulnak ki. Az önállóság már nem központi érték, hanem élvezni akarják azt.
Ezredfordulón a párkapcsolatok formálása és a felbomlásának társadalmi tényezői.
Deviánsból elfogadott minta lett a házasság felbomlása. A házasságon kívüli együttélésben megváltozott a korok összetétele is (kohorszak)
A 90-es évektől a nem házas együttélés mint párkapcsolati minta a fiataloknál a legelterjedtebb, sőt egyre lejjebb tolódik a nem házas együttélési korhatár.
Az együttélés a szakirodalomban a házasság alternatívájaként jelenik meg. Míg próbaházasságként egy részük átalakul legitim házassággá, más részük viszont felbomlik. Zömében a gyerek miatt alakulnak át és törvényes párkapcsolatban akarják a gyermeket nevelni.
A kapcsolatok nagy része azért bomlik fel, mert vagy az egyik vagy a másik fél nem akarja a házasságig eljuttatni a kapcsolatot.
A nem házas együttélők korcsoportos összetételét vizsgálva a legmagasabb a 35-39 éves korcsoportban, őket követik a 40-44 évesek, harmadik legnépszerűbb a 30-34, majd végül a 25-29 évesek és a 20-24 évesek
35-39: már túl vannak az első sikertelen házasságon és csak élettársi kapcsolatba mernek belemenni
25-29: nincs meg az egzisztenciális biztonság még
Kudarcaink vannak mégis erős motiváltság él bennünk, hogy párt találjunk. Kitolódott iskola, kitolódott egzisztencia teremtést jelent, ezért stabil kapcsolatokat sokkal nehezebb teremteni. Ehhez az élethelyzethez a flexibilis kapcsolatok illeszkednek.
Szerepe van még továbbá, hogy milyen mintákat hoz a fiatal a saját családjából, elsősorban a szülők válása befolyásolja, vagyis magasabb az élettársi kapcsolat mint a nem elvált szülőknél. Befolyásolja még a vallás, a magukat vallásosnak mondott fiatalok között a házasságban élők aránya magas, élettársi kapcsolatban élők aránya minimálisan alacsony.
Befolyásolja továbbá a társadalmi háttér: lakóhely, az erősebb társadalmi kontroll növeli a házasság arányát (falvakban), városokban a gyengébb kontroll ezt nem befolyásolja. Társadalmi háttérben szerepet játszik a szülői család szubkulturája és az abban levő értékekkel.
Házasságok felbontását, vagy tartósságát meg lehet-e jósolni, illetve milyen tényezők befolyásolják a párkapcsolatok sikerességét: nem lehet megjósólni egyértelműen
Tényezők:
- életkor: minél fiatalabb korban kötnek házasságot, annál nagyobb a felbomlás kockázata
- fiatalok társadalmi háttere: ez a kezdeti időszakában nem befolyásoló tényező de későbbiekben meghatározó lesz.
A fiatalok heterogámabbak, a későbbiekben homogámabbak lesznek
- gyermekek létszáma és életkora: 1 gyerek illetve 3+ gyereket nevelő pároknál tűnik a legmagasabb a válás, legstabilabb a kétgyermekes pároknál, itt a legalacsonyabb a válás. Gyermek életkora: magas a válás 6 éves kor alatt, illetve magas 18 éves kor felett.
Nők iskolai végzettsége: nő a válás az iksolai végzettségük növekedésével, mert megszűnik a kiszolgáltatottságuk.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
