Romológia

A cigányság definíciója: sajátos tulajdonságokkal rendelkező etnikai csoport.

Ezek a sajátosságok a köztudatban egyértelműen negatívak és eleve determinálják (megszab, elhatárol) a cigánysághoz tartozás pejoratív (rosszalló, lekicsinylő) voltát.

A cigányság története: őshazája a messzi és ellentmondásokkal teli India Pandzsabe és környéke lehetett. Egy nyelvet beszéltek, együtt éltek és együtt vándoroltak. India elhagyása nem egyszerre történt, hanem térben és időben független hullámokban, a Mohamedán hódítás kényszeríttette őket az őshaza elhagyására, mert nem voltak hajlandók harcolni. Ezután szétszóródtak a nagyvilágban, messze kerültek egymástól, mégis megőrizték származásuk közös voltát, nyelvüket és hitvilágukat. Indiában vándorzenéléssel, kézműiparral foglalkoztak, nem voltak földművelők és Európába érve sem váltak azzá.

3 féle csoportban vándoroltak:

1. kelet felé

2. dél felé

3. Európa felé (ők hosszabb időt töltöttek Perzsiában)

A XI. században két nagy csoportban éltek

1: Ben – Szíria felé mentek

2: Phen – Örményország felé mentek (Európaiak)

Nyelvészetileg a szír cigányok domari-don, az örmények a lomabre-rom kategóriába sorolhatók

Aztán Görögországban töltöttek hosszabb időt és ez lett a cigányok második őshazája.

Az első nagyobb csoport a Duna felé, a Havas Alföld felé, Szerbia, Horvátországra és Magyarországra jöttek.

Az első hullámban érkező csapat, kárpáti cigány, mert az volt a kirajzási területük.

A második nagyobb csoport 1850-es évektől érkeztek Magyarországra Oláh ország felől román nyelvterületről. Ők voltak az oláh cigányok.

Kárpáti cigányok: Magyarországon a nyelvük felhagyására kényszerült a cigányüldözés miatt. Az oláh cigányok erősebben őrzik a kultúrájukat, jelentős irodalommal rendelkeznek.

Lovár – Lókupec

Khelderas – üsthordó

Hitviláguk igen gazdag, az ősközösségi matriarkhaus szerint a nők irányítják a gazdaságot.

Babonás hiedelemvilág jellemző rájuk.

Az együttélés életfelfogásukban a külső környezettől való merev elzárkózás, melynek oka a velük szembeni rosszindulati megkülönböztetés.

A cigányok társadalma soha nem volt osztályjellegű. Zárt közösségben vándorló család, melyben kapcsolódott egy távolabbi vérségi kötelék is. Egy cigány etnikai közösséget alkottak így. Egyéb karaván 20-32 kocsiból állt, nem folytattak termelő tevékenységet, máról holnapra éltek, primitív fokon önellátóak voltak.

Magántulajdon nem alakulhatott ki, a munka megosztás is csak családon belül volt jellemző.

Társadalmi osztályok és rétegek sem alakulhattak ki, mert ezt elfolytatta a közösség és ez védekezés is az idegenekkel szemben.

Vallás: Magyarországon a katolikus vallást fogadták el mert amikor megérkeztek Európába akkor át kellett térniük a keresztény vallásra, csak így voltak védve. Ritkán jártak templomba. Karácsonyi, éjféli mise, áldozást megtartják. Esküvők, temetések családi körben pap nélkül a Vajda jelenlétében történik. A mi atyánkot ismerik.

Szokásukká vált a halottakat étellel, itallal  való eltemetése és beszélgettek is velük. Ez a szokásuk Indiába vezethető vissza.

Cigányasszonyok jósolnak, a ráolvasást ismerik. Gyógyítgatást maguk végzik. Gyógynövénnyel gyógyítanak. Bába szerepét betöltötték és ezt a mesterségeket tovább adták. A vajda házasít össze.

A keresztelés helyett bolel szót használják (belemárt). A család eltartója az anya, a férj állattartással foglalkozik. Erős törvények megszegése a kompániából való kitiltást eredményezi.

A vajdák írni, olvasni tudtak, vezetők voltak. Összetartás jellemezte őket, a gyerekeikhez nagyon ragaszkodtak.

Roma jelentése ember a pozitív oldalról

Cigány negatív ember: tolvaj, lusta

1873-ban határozatlan alapon az első népszámlálás során 214 ezer a számuk. Az összlakosság 10%-a. Mintegy 40 ezer cigány gyerek nem jár ekkor iskolába. Kisgyerekkorban kell elkezdeni a nevelést.

1893-as népszámlálás során Magyarországon már 7220 községben éltek cigányok. Voltak

- akik már letelepedtek

- akik még vándoroltak

- huzamosabb ideig egy helyen tartózkodtak -> olyan helyre költöznek ahol a közigazgatási szervek kevésbé zaklatják őket.

Cigányok típusai:

Kárpáti cigányok: fő ételük a pörkölt nokedlivel, a lovat megeszik. Kovács, kosár, gyékényfonás, tollkereskedők. Spórolni nem tudnak, az árnyékszékre(wc) nem szívesen járnak.

Oláh cigányok: mindent megénekelnek ami számukra fontos, kőműves, üstfoltozás, nők kártyavetéssel, gyógyítással foglalkoznak. Ételük: káposzta és parázsban sült lapos kenyér, szeretik a sündisznót, dögöt. A lovat nem szeretik. Árnyékszéket ők sem szeretik.

Magyar cigány: vályogvetéssel foglalkoznak, nagyon szegények, nincs mit enniük.

Román cigány: teknős, Romániából, jól öltözöttek, sok a prostituált közöttük. Egy szót sem tudnak cigányul. Megtermelik az élelmüket.

A társadalom cigányképe

Kit tekintsünk cigánynak: a kutatások azt mondják, hogy akit a nem cigány környezet annak tart. A valóságban a Magyarországi cigányság döntő többségét nem a cigány anyanyelvű, hanem a magyar anyanyelvű cigányok teszik ki.

Kutatási vizsgálatok során kiderült, hogy a cigányok szívesen fogadják a szociológusokat, kutatókat. Örömmel nyilatkoztak a életük legizgalmasabb dolgairól, a magnetofon nem zavarta őket. A legtöbb csoportot a hiány jellemzi. (ruházkodás, élelem, ivóvíz). Pozitívumként tekintették a személyes kapcsolatok melegségét. A személyiség spontanaitása és a pillanat örömeivel való élni tudás.

Demográfiai adatok: népességi elméletek

1971-ben Magyarországon 320 ezer fő a cigány lakosság 6 régióba osztva.

1. Keleti régió: Szabolcs, Hajdú, Békés megye

2. Alföldi régió: Csongrád, Bács, Szolnok megyék

3. Budapesti iparvidék: Fejér megye, Pest megyéből Komárom

4. Északi rész: Borsod, Zemplén, Heves, Nógrád

5. Dél-Dunántúli rész: Baranya, Somogy, Zala megyék

6. Nyugati: Vas, Győr Moson Sopron

A legnagyobb számuk a Keleti régióban van, ahol a kereslet, jövedelem, iskolázottság a legalacsonyabb: 75-80 ezer (23%)

Északi: közepes, 65 ezer 20%

Alföldi: 50 ezer

Budapesti: legkedvezőbb – 60 ezer

Dunántúli: szintén kedvező – 65-70 ezer

Nyelvi felmérések eredménye: a Magyarországi cigányok 71%-a magyar anyanyelvű, 21%-a cigány és 8%-a román anyanyelvű

A cigánykérdést nem nyelvi alapon álló kulturális autonómián keresztül kell keresni, nem nyelvi kérdés, nem etnikai kérdés, hanem társadalmi réteg kérdés. A 320 ezer Magyarországi cigányból 224 ezer magyar anyanyelvű, 71 ezer cigány, és 25 ezer román anyanyelvű.

A nyelvi asszimiláció (hasonlóvá tevés) erős azokban az országokban, amelyekben nagy számú cigányság él. Spanyolországban és Dél Franciaországban az ott élő cigányok a spanyol és katalán nyelvet beszélik. Csehszlovákiában, Szlovákiában kb 240 ezer cigány él és magyarul beszélnek. Angliában, Németországban kevés a német és angol ajkú, kevés módjuk nyilt beolvadni, a fejlett nyugati országok csak legfeljebb eltűrték de az sem mindig. Spanyolországban és Magyarországon a cigányok ha nem is váltak társadalmilag egyenjogúvá, a társadalom integrált részeivé, de legalább elfogadták őket.

Családnagyság

Család: azokat az egyjövedelmi és fogyasztási közösséghez tartozó személyeket tekintjük családnak, akik házastársi vagy rokonsági kapcsolatban állnak egymással.

A cigánycsaládoknál a rokonsági rendszer sokkal erőteljesebb ezért gyakori, hogy egy családba két-három nemzedék családon belül több rokoncsalád lakik együtt. A háztartások elkülöníthetők de határaik rugalmasak, gyakori, hogy a nagymama, a maga férje és a másik családra is megfőz. A cigányok átlagos élettartama jóval rövidebb így az öregek aránya kisebb. Gyakran együtt maradnak a fiatal családtagokkal, a nyugdíjazáshoz közelállók aránya lényegesen kisebb mint a magyaroké. Az 5 és több tagú családok nagyobb aránya a cigányoknál a gyermekszám emelkedésének a következménye. Magyar családoknál az összes háztartáson belül a 6 és több tagúak aránya 6.6% és az aktív háztartásoknál is csak 8% az a cigányoknál viszont 22,5%

Jövedelmi viszonyok: a nagycsaládos magyarok és cigány lakosság egyaránt alacsony jövedelemmel rendelkeznek. Életformájuk közel áll egymáshoz.

Ha a kultúrán nem a szellemi életet értjük, hanem az életforma egészét, akkor Magyarországon nem beszélhetünk cigánykultúráról vagy szubkultúráról.

Szubkultúra: jellegzetes életmód, elkülönült társadalmi életmód.

Két tényező:

-         alacsony jövedelem

-         magas gyermeklétszám

e két tényező egymásnak oka és következménye.

Cigánynépesség: kevesebb mint 10%-uk él 1 és két gyerekes családból. A nagyobbik fele 5 és több gyerekes tagú családban lakik. A nagyobb családlétszám a nagyobb gyermekszám következménye: 40%-ban 15 éven aluli gyermekek száma 4 vagy annál több.

3 vagy több gyerek 56%-ban 15 év alatt.

Csak Budapesten kisebb a gyermeklétszám, a családok 39%-ban él 3 vagy több gyermek.

Jellemző a magyar családokra: Döntő többségben az 1-2 gyerekes családok alkotják.

4 vagy több gyermekes családok jellemzői: szakmailag alacsony életszínvonal, kevés jövedelem, betanított vagy fizikai munkás (82%). Nagy részük falun él, tradicionális életforma.

Cigány lakosság anyanyelv szerinti elhelyezkedése:

Budapesten magyar anyanyelvű cigányok 25ezer fő (8,3%), cigány anyanyelvű 9,9%, román 7,7%

Vidéki városokban 35 ezer magyar anyanyelvű 15,5%, cigány anyanyelvű 17%, román anyanyelvű 6,2%

Községekben: 173 ezer 76,2%, cigány anyanyelvű 78,7%, és román anyanyelvűek 93,8%-a

Anyanyelvi csoportok megoszlása: román anyanyelvű cigányok a Dél Dunántúli megyékben laknak, cigány anyanyelvű cigányok mindenhol, magyar anyanyelvű cigányok Budapesten 43 ezer, Dunántúl 32 ezer, Északi régiókban 50 ezer.

Telep: egy bizonyos város része, csak cigányok által lakott Budapesten a telepen lakók aránya 28%, a nem telepen pedig 72%

Községben a telepen lakók 68%, a nem telepen lakók 32%

1962-ben a cigányok számát 222 ezerre becsülték. Telepesek voltak. 71-ben a telepes cigányok 210 ezer, ebből 30 ezernél több cigány él újonnan épített telepeken de a falvakban elszórtan is.

Születési arányok: 1970-ben 1000 főre jutó élve születések száma a cigányoknál 32 volt. A magyaroknál ez a kétszerese volt. Évi átlagban 7000 cigánycsecsemő születik, tehát minden 15. gyerek cigány.

A cigányok szaporasága a magyarokénál kétszer nagyobb és ez az országon belül még növekvőben van.

Cigány eltartottak: 3 vagy több gyerekes családoknál az anya nem tud dolgozni, nagy részük falun él, idénymunkát végeznek. Oka a szakképzettség hiánya, az iskolázottság hiánya. A magyar háztartásokban 100 keresőre 93 fő jut (magyar)

A cigányoknál a falvakban 100 kereső főre 236 fő jut

A vidéki városokban 100 magyar keresőre 84 fő eltartott jut

A cigányoknál 100 keresőre 220 eltartott jut.

Budapesten 100 magyar keresőre 53 fő jut

Cigányoknál 100 keresőre 135 fő jut

Magyar cigány 100 keresőre 221 fő

Oláh cigány 100 keresőre 250 fő

Román cigány 100 keresőre 190 fő jut

A román cigányok átlaga közelebb jutott a magyar lakosság életkörülményeihez mint a magyar vagy oláh cigányok átlaga.

Az általános jellegzetességek a cigányság életformájában

A telepen és a nem telepen lakó cigányok életkörülményei alapvetően különböznek, főleg a lakásviszonyokban. A lakások 44%-ban nincs villany. Régiók szerint a Budapesti iparvidék 62%-ban van, Alföldön a lakások 57%-ban van és a Keleti Régióban a lakások 29%-ban van.

Ahol nincs:

Budapesten a cigánylakosok 21%-nak nincs

Vidéken 35%-nak

Falun 48%-nak nincs

Jelentős részük a településtől elkülönülten él, sok helyre nem lehet a villanyt bevezetni, így a kulturális felemelkedés nehéz, a cigányok a társadalom alsó rétegein belül is legalul helyezkednek el.

Vízvezeték

A cigány lakások 8%-ban van csapvíz

Az épületek telkén is csak 16%-uknak van, 100 méteren belül 37%-nak és 100 méteren túl a lakástól 39%-nak van víz

Budapesten: 50%

Vidék: 11%

Falvakban: 2%-ukban van vízvezeték

A rendelkezésre álló víz sok esetben fertőzött, mert a lakásuk közvetlen közelében van egy szennyezett árok vagy rossz kút és ennek a vízet fogyasztják.

A kulturális színvonal azért is alacsony, mert gyermekkoruktól nem látnak folyó melegvizet, mint egy 160 ezer fő iszik szennyezett vizet az év nagy részében.

Vízöblítéses wc toalett

Csak a cigánylakások elenyésző %-ban van ilyen. Egy harmaduknak még a legprimitívebb árnyékszék sem áll rendelkezésükre. A zsúfolt telepeken nincs lehetőség budi építésére. A putrik halmazszerűen állnak egymás mellett és ha valaki házasodik egy újabb család kerül közéjük.

Esőzés idején a ház telkén lévő budi az egészségre ártalmasabb mint hasznos.

Az oláh cigányok vannak a legrosszabb helyzetben, 47%-ban sincs árnyékszék sem.

A keleti régió 59%-hoz nem tartozik budi. Az is előfordul, hogy több cigánycsaládnak vagy lakásnak közös budija van a település közepén, úgy áll mint a tanácsháza.

Lakások: nagy része földes, huzatos, rosszul szellőzik. Több mint kétharmaduk vályog, vertföld, vagy sárfalú kunyhóban, házban lakik, és több mint fele olyan lakásban amelynek nincs alapozása.

Földes lakásban 61%-uk lakik, kövesben 14%

Vidéken 51%-uk lakik földesben

Budapesten 15%

Vályogból épült ház főleg a községben kb. 34 ezer, vidéki városokban 4600, Budapesten 1400.

39%ukban az egy helyiségre jutó fők száma 4,5 vagy annál több.

Negyedrészben 5 és fél fő jut egy helyiségre

Különbségek a telepek között: a hagyományos telep egyik csoportja a nem cigánytelepülés szélén, (magyar lakosság szélén) a magyar anyanyelvűek, a másik csoport településtől 3-5 km-re a román anyanyelvűek.

Cigánytelepen a házakat maguk építik, alapot nem ásnak, a falakat nem szigetelik. Az aljzat földes, ajtó ablak bontásból származik, ezért sem zárnak jól. A szobák 9-12 m²-ek.

A falból, padlózatból a nedvesség átjárja a lakást, a ruházatot, a bútorokat elrohasztja, huzatosság miatt  nem lehet jól szellőztetni. Az eső beesik a tető hiányossága miatt, fűtésre sparherdet használnak. Addig melegít amíg ég, dohszag van, gyakori a gombás fertőzés, meghűlés, TBC, ízületi betegségek, asztma, fertőző májgyulladás, a gyerekek 90%-a bélférges, a csecsemőhalandóság magas, a nem cigány átlagnak több mint kétszerese. 35 éves korukban sok a leszázalékolt, beteg ember a fenti adatok miatt.

A szemetet nem tudják hol összegyűjteni, árnyékszéket nincs hova tenniük, a fiatalok házasságkötés után egy télen laknak az öregekkel, majd tavasszal egy újabb viskót építenek az öregek mellé. Ha valakinek nem jut hely a lakásban, az a földön alszik, ez megnehezíti az együttalvást.

A hagyományos telepről két félek éppen költözhetnek el

- hatósági átköltözés (szanálás) kényszerítő szankció, ami a magyarok kezdeményezésével indul

- saját akaratból, részben saját erőre támaszkodva

Átköltözés típusai:

- hatóság által 1.) régi épületekbe, pl. major cselédlakás régi szeszfőzde, előtte valamennyire rendbe hozzák és lakrészekre bontják. Közös helységek, pl. wc, vendégház, az ajtók nem zárnak és nagyon piszkosak, senki nem takarít. Az együttélés, a zsúfoltság elviselhetetlen, a közösségi normák felborulnak, visszafordíthatatlan a leépülés. 2.) csupán a helyet jelölik ki: maguk kell, hogy kunyhót építsenek, többnyire ezek ipari melléktermékek temetője, ha vastag salakkal van borítva, ide a román cigányokat telepítették. Aki ide deklasszálódott (lezüllött) hátrányosabb helyzetbe került az eredeti társadalmi osztálynak, a család is felbomlik, a gyerekek, kicsi koruktól megszokják, hogy magukról kell gondoskodni, ha enni akarnak. Lopnak, konyhakertet dézsmálnak, koldulnak. A család széthullása miatt a nő és férfiviszony rendezetlen. Nem tudni melyik gyerek kitől van, ha a férfi börtönbe kerül, természetes, hogy a nő összeáll mással. Jellemző a prostitúció, semmilyen közmű nincs, ritka az állandó munkaviszony, az embereket a távlattalanság beletörődés, fásultság jellemzi. Gyakori az alkoholizmus, antiszociális magatartások.

3.) Barakk telep: a régebben meglévő vagy e célból épített üres épület. Minden barakknak megvan a maga prostituáltja aki a szomszéd családok életét tönkreteszi, többnyire van egy elmebeteg és egy bűnöző is mindenhol. Az asszonyok idegesek, verik a gyerekeit. A férfiak bicskáznak, isznak, gyűlölködés, rosszindulat jellemző. Fizikailag bántalmazzák egymást. Tégla, balta, kés. Elviselhetetlen az élet, nincs árnyékszék, szeméttelepre járnak. A víz fertőzött, padlózat beton, a villanyt kikapcsolták mert senki nem fizette a közös óra szerint. A szeméttelepről a patkányok átjárnak, az ágyba másznak, a gyereket megharapja. Mérget a gyerekek miatt nem rakják ki. Megeszik.

Mindhárom jellemzői az áttelepítés érvénytelenné tette a közösségi élet régi formáit, szokásrendjét, a teljes bomlás állapota várható.

A 2. és 3. típus az elsőnél is kedvezőtlenebb, mert a felbomlás lumpen elemekből származó negatív mintához kapcsolódik, így a cigányok a bűnözés útjára léptek.

4.) A kedvező „cs” típusú lakások: a nem cigány településtől elkülönül, új telepet alkot, nem erőszakkal, hanem lehetőséget kapnak az önként átköltözésre. Megadják a lehetőséget elfogadható színvonalú életforma kialakításához, a cs ház átmehet a cigányok tulajdonába, de előleget kell fizetni készpénzben vagy vehetnek fel kölcsönt de a feltétele a rendszeres munkaviszony. Ők pedig idénymunkában vagy rosszul fizetett segédmunkából kapnak jövedelmet. A felnőtt férfiak novembertől- áprilisig állandó munkahelyen, állami vállalatoknál dolgoznak. Áprilistól novemberig a nőkkel és nagyobb gyerekekkel családi vállalkozásban idénymunkát végeznek, így többet keresnek. Országos viszonylatban kétharmaduk fekszik telepen, egy harmaduk nem telepeket, ezek a cigánytelepek régen szegénytelepek voltak mint pl. Budapesten a Mária Valéria telep.

Cigány munkanélküliség

II. világháború után

Magyarországon a cigányok helyzetét tekintve 38 ország közül a 4. helyen állunk. A hazai cigányok kulturális és nyelvi szempontból 3 részre oszthatók.

1. magyar anyanyelvű – romungro
2. románit beszélő oláh
3. beás cigány, archaikus román nyelv

Az alacsony iskolai végzetséggel is betölthető vagy végzetséget nem igénylő álláshelyek megszűntek, ahol romák dolgoztak. 1999-2000-ben a munkaügyi központok azon partnerkapcsolatok kiépítésére törekedtek, melyek a romák munkaerő piaci integrációját segítette elő.

Írásos megállapodások születtek a cigányönkormányzatokkal, helyi civil szervezetekkel, a cigányok képzéséről. Az elbírálás súlyosan hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű rétegekre esett cigányságot érintő speciális foglalkoztatási képzési programokat indított. 2-3 éves programok 27 programból álltak, 8 teljesen a romák munkába állásába helyezéséről foglalkozott. Ezek Budapesten, Békés, Hajdú-Bihar, Jász Nagykun Szolnok, Szabolcs megyékben is volt ilyen.

Szociális családügyi minisztérium terepfüzetet készítetett tájékoztatóként, hogy az önkormányzatok, a kisebbségi önkormányzatok civil szervezete milyen módon segítik elő a cigánylakosság foglalkoztatottságát.

A tartósan munkanélkülieknek közhasznú és közmunka program szervezésére került sor.

Az Országos Foglalkoztatási Alap (OFA) által meghirdetett programok 379 projekt közül 162430 fő közül 37 ezer fő vette igénybe a cigányok közül a munkaerő piaci szolgáltatásokat és jutott hosszabb rövidebb távon munkához.

A fő cél, hogy hosszabb távon részt tudjanak venni a roma munkanélkülieknek a minisztérium által meghirdetett központi programokban. A 3 évben kb. 450 és 550 fő roma munkanélküli foglalkoztatása látszik reálisnak.

1999-ben roma közösségfejlesztő asszisztensképzés indult be 17+1 főt iskoláztak be.

A kiképzett cigány mentorok és munkaszervezők koordinátora kb. 180 fő volt, egyre nagyobb szerepet játszottak a cigányok munkaerőpiacra történő bevonásában.

A cigányság helye a munkamegosztásban

A cigányok a rendszerváltás igazi vesztesei, mert az ezzel járó tömeges munkanélküliség pár év alatt semmissé tette annak a lassú modernizációs folyamatnak szinte minden eredményét, mely az alapfokú oktatás kiterjesztésével és a szakképzettséget nem igénylő ipari munkahelyek expanziójával (terjeszkedés) integrálni tudta őket, még ha a társadalmi hierarchia legalacsonyabb fokán is egy modern társadalom szervezetében.

A társadalmon kívüli emberek kerültek be nagy tömegekben a társadalomba és a 8 általános iskola megszerzésével komoly lépéseket tettek a civilizáltabb életforma felé. A tömeges állásvesztéssel ennek vége.

A 8. osztályos iskolai végzettség értéke semmissé vált, a korábban integrálódott emberek óriási tömege pár év alatt társadalmon kívüli lett. A cigányok nem képesek a megélhetés elvesztése után a gyors alkalmazkodásra s minél tovább lesz munkanélküli, annál erősebbek lesznek a szegénység, iskolázatlanság, munkanélküliség ördögi körei. A társadalmi lecsúszás sorsuk kilátástalansága gyermekeik életének perspektívátlansága elfordítja őket a demokrácia intézményeitől, a társadalmi devianciák és politikai radikalizmus felé terelik őket. Mély válságban vannak, a rendszerváltás előtt a szocializmus 40 évében legalább alacsony szinten de biztos volt a megélhetésük. A foglalkoztatás során az első csoport aki foglalkoztatáshoz szokott.

A munkaerőpiachoz kötődik. A rendszerváltás előtt megélhetésük tartós, tartós munkaviszony és jövedelmüket a munkához való kötődés biztosította.

A második csapat a munkaerőpiacról kiszorultak aki a rendszerváltás idején vesztek el állásukat és csekély az esély, hogy ismét álláshoz jusson. Ez egy kényszerű és tartós állapot.

Foglalkoztatottság:

1)      Rendszerváltás előtt

Cigányok férfi tagjai 76.1%-uk míg a nem cigányok 84.6%-a rendelkezett tartós munkaviszonnyal

A nők részéről ugyanez a cigányok esetében 42.5%, a nem cigányoknál 72.8%

2)

Rendszerváltás után

A cigány férfiak 37.7%

A cigány nők 41,7%

A cigánycsaládok munkaerő piacról kiszorult férfi tagjai a rendszerváltás előtt folyamatos munkaviszonnyal rendelkeztek, így az aktív keresők a családfenntartó mintegy 40%-a veszítette el stabil jövedelmét, pár év alatt a társadalom peremére kerültek.

Az 50-60 évesek sem dolgoznak fele arányban 30 évet.

Míg a cigányok társadalmi integrációja részleges évtizedeket vett igénybe, addig a dezintegrálódás néhány év alatt megy végbe. A dezintegrálódás rövid távon visszafordíthatatlannak látszik.

A munkanélküliek akár cigány akár nem ebben az időben 70%- arányban regisztráltatták magukat. A segélyezettség két típusa, 1,85% nem cigány regisztrált munkanélküli, munkanélküli segélyben részesül.

2. a nyilvántartott cigány munkanélküliek háromszor annyian kapnak jövedelempótló támogatást 42%, mint a nem cigány lakosok. 14%

A cigányok 54%-a kap segélyt, ez azt mutatja, hogy a tipikus cigány munkanélküli hosszabb ideje van állás nélkül és valószínűleg kimerítette a segélyezési lehetőségeket. Igen rossz az iskolákból kikerült állást kereső cigányok helyzete. A legmagasabb iskolai végzettség a szakmunkásképző mint egy 0.1%, életesélyeik jelentős beszűkülésnek tanúskodnak. A háztartásuk több mint felében ma már nincs egyetlen aktív kereső sem, a 15-74 éves közöttük potenciális eltartók legalább fele munkanélküli vagy passzív munkanélküli. Nagy gondban vannak a nagycsaládos cigányok, az eltartott gyermekek csak nem fele olyan háztartásban él, ahol nincs egyetlen aktív kereső sem.

Passzív munkanélküli: gazdaságilag nem aktív, nem foglalkoztatott és nem munkanélküliek csoportján belül, akik szeretnének dolgozni és képesek is de koruk, szakképzetlenségük miatt az álláskeresést reménytelennek ítélik.

A cigánysággal kapcsolatos előítélet

Előítélet: olyan hamis általánosításon alapuló érzelmi töltéssel rendelkező és az elutasító érzékeléstől bizonyos negatív magatartásig terjedő jelenség, amely iránya szerint lehet pozitív és negatív.

A negatív előítélet formája a ressentiment amely, ellenáll a valóság az igazság hatóerejének, nem racionalizál, nem sztereotipizál. Társaságban találkozom valakivel, és azt mondom, hogy ezt az embert nem akarom többé látni, mert ellenszenves.

Racionalizáció: a negatív másik formája: ellenszenv érzés az ellenérzés voltaképpeni előítéletes indoklása. Az ember elhiteti önmagával, bebizonyítja, indokolja, hogy ressentimentje vagy gyűlölete jogos, így kell az illetővel szemben eljárni, mert rászolgált.

Sztereotipizálás: előítélet és magatartás esetében bizonyos előítéletek társadalmilag tipikus megjelölése. Allport szerint az előítélet intenzitási foka szerint a szóbeli elutasítástól a bántalmazáson át a fizikai megsemmisítésig terjednek.

A cigányokkal kapcsolatos előítéletek konkrét empirikus kutatás empirikus kutatásokkal feltárva majd összesítve 6 kérdés vonatkozott az előítéletekre. A válaszokból volt, ami általánosítható volt és olyan is volt melyről nem lehet-e megállapítani, hogy az tényleg előítéletesség-e vagy sem.

Ha cigányokról a tulajdonságokat vizsgáljuk kinek mi jut az eszébe.

A kutatók azt mondják, az emberek nagy részének a cigányokkal kapcsolatos negatív tulajdonságok vannak többségben, ez még nem előítélet önmagában. A munkanélküliséget, munkakerülést jelölték nagy számban.

Sokan élnek még a társadalmunkban, akik a cigányokkal való megoldást a cigányok fizikai megsemmisítését tartanák megfelelő intézkedésnek. A társadalom tudati szerkezetében még élénken élnek az előítéletek erős formái.

Nemek szerint: nincs nagy különbség, bár a nők, mint ha kissé előítéletesebbek lennének

Kor szerint: idősebb korosztály a leginkább előítéletesek

Középkorúak a középmezőnyben vannak

Lakóhely szerint: városban lakók között nagyobb

Iskolai végzettség szerint: 8 általános iskolai végzetséggel rendelkezők között a legkevésbé illetve ipari tanulók esetében, a legnegatívabbak a középiskolát végzettek és az alsó tagozat 1-4-ig.

Legpozitívabbak a főiskolásoknál

Jövedelem: magasabb jövedelműek között a legkevesebb az előítéletes

Foglalkoztatás szerint: a legkevésbé az ipari segédmunkások, legerőteljesebb negatív sztereotípiák az alkalmi munkások, nyugdíjasok, háztartásbeliek stb… vezető beosztásúak, értelmiségiek

Válaszadóknál az alábbiakat vizsgáljuk:

1.)    családi élete során milyen formában és miliőben vette át a szokásokat értékrendeket és a negatív előítéletes viselkedéseket.

2.)    Mindennapi életében milyen tapasztalatokat szerzett és mennyire erősítették vagy cáfolták az átvett előítéletességet.

Település típus szerint ahol a cigányok és a nem cigányok együtt élnek, ahol a cigányok dolgoznak és kiveszik a részüket a társadalmi munka megosztásból ott kisebb az előítélet, ahol csak cigányok laknak és nem dolgoznak ott erős az előítélet.

A cigánykisebbségi oktatáspolitika

Nemzetiségi oktatás és multikulturális/interkulturális oktatás

Nemzeti oktatás alapelve: a nemzetállam határai között élő őslakos népcsoportoknak a formális iskoláztatás keretében jogot ad anyanyelvük illetve kultúrájuk átörökítéséhez. Európa egyes területein más-más gyakorlatok alakultak ki. Térségünkben az önálló iskolái osztály a legelterjedtebb.

Nemzeti oktatási felfogás: az érintett népcsoportot az iskolázásban kollektív joggal ruházza fel, elsőbbsége a többségi domináns nemzeteknek van, ezt követik az őshonos népcsoportok, a bevándorlóknak ilyen jellegű kollektív jogai nincsenek. Multikultúrális/interkulturális paradigma: más alapelvre épül az iskolához a saját kultúrához való jogot egyéni az iskolához a saját kultúrához való jogot egyéni állampolgári jogként értelmezi és elvben nem tesz különbséget mint pl. honosság, nyelv, vallás. Így az állam nem szervez saját iskolát az egyes népcsoportok számára, a saját kultúrához való jog oktatáspolitikai értelmezése azt jelenti, hogy mindenki számára megtilthatja az iskola a vallási szimbólumok viseletét (kereszt).

Az állam egyéni vagy kiscsoportos foglalkoztatáson zárkóztatja fel az államnyelvet nem beszélőket. Ennek az egésznek az eszméje elmélete és gyakorlata azokból az országokból való amelyek a modern társadalmak és kultúrát építették fel, Európából érkeztek és ők építették fel USA, Kanada

Az őshonosoknak nem volt csak számottevő hatásuk a társadalom és a kultúra formálására. Az új bevándorló négerek integrációjának nehézsége faji zavargások és ez látványossá tette, hogy az olvasztó tégely nem működik elég hatékonyan.

A korábbi elméletek szerint az elvben egyenlő kultúrák a „népek olvasztótengelyében” felolvadva hoznak létre új minőséget.

A multikulturális társadalomelmélete azt feltételezi, hogy az egymással kölcsönhatásban lévő de főbb jegyeiben önálló és egyenrangú kultúrák közötti interakciók hoznak létre egy jobb minőségű társadalmat. Az 1970-es években volt a multikulturalizmus virág kora. Az a meggyőződés, hogy ha az iskola különféle együtt élő kultúrákról sok és helyt álló információt közvetít, akkor eltűnnek az előítéletek a rasszizmussal együtt. A multikulturális társadalomkép nyugat Európai  elterjedésének hátterében a gyarmatbirodalom felbomlását követően a munkavállalás céljából beköltöző sok és új problémát hoztak. Tömegessé vált a népesség etnikai, nyelvi, vallási, antropológiai sokfélesége. Megoldásként az oktatáspolitika számára a multikulturális Európában inkább az interkultúrális fogalom használatos nevelés célja a kisebbségi etnikumhoz tartó tanulók teljesítménynövelése, az etnikumok közötti kapcsolatok javítása egymás kultúrája kölcsönös megismerése tisztelete.

Magyarországon a nemzetiségek közösségként kollektív jog alapján ápolhatják nyelvüket az iskolarendszerben. Társadalmi érték a nemzetiségek saját kultúrájához való jog.

A multikulturális interkulturális oktatás: a társadalomban élő valamennyi népcsoport tagjaira a többségre is kiterjedő emberi állampolgári jog a kultúra megőrzésére mások általi tiszteletére.

A kulturális elemek ápolásának átörökítésének megoldására az etnikailag heterogén csoport.

Mivel a kultúrák interakcióját az ilyen szervezeti megoldások biztosítják.

Magyarországon az alkotmány garantálja mindenkinek etnikai hovatartozástól függetlenül a közéletben való részvételt, anyanyelvük használatát/oktatását. Létrejöttek a kisebbségi önkormányzatok, kormányzati szinten van szerepük az együtt működésben de a való együttműködés hiányzik. A cigánygyerekek oktatásában a cél a felzárkóztatás lehet.