A pedagógiai értékelés kérdései

A nevelés szempontjából az értékelés (elismerés, jutalmazás, büntetés stb.) a nevelési módszerek közé tartozik, és külső szabályozó szerepet tölt be a személyiség fejlesztésben.

Az értékelés a tanuló megnyilvánulásainak viszonyításai a pedagógiai tervekhez, rögzített célokhoz, követelményekhez.

Funkciói:

-         tájékoztatja a pedagógust a munkájáról

-         tájékoztatja a tanulót az elért tudásáról

-         mintát ad mások értékelésének módjáról

-         alakítja a közösség mércéjét

-         tájékoztatja a szülőket

-         tájékoztatja a felsőbb iskolát, a munkahelyet is

Tyler értékelési modellje:

3 alapvető elemmel kell számolni

- a célokkal, amit a tanulóknak kell elérni

- tanulók tanulási tapasztalataival

- értékeléssel, mely során megállapítják, hogy a tanulók elérték-e a kitűzött célokat.

Az értékelés információkat ad arról, hogy mely célokat, milyen szinten sikerült elérni.

A visszacsatolás, vagy visszajelentés alkalmazásával a minden pedagógiai jelenségre kiterjedő értékelés, a pedagógiai értékelés.

Az értékelés tárgya ezen értelmezés alapján nemcsak a tanuló lehet, hanem az iskolai személyzet, az oktatási rendszer, a tanóra, eszközök stb.

A visszajelentő mechanizmusok segítségével a nevelés minden szintjén lehetőség nyílik az eredményesség alapján történő oktatásirányításra.

Napjainkban a hazai közoktatásban a bemeneti és a kimeneti szabályozás keretei között valósul meg a közoktatás hatékony irányítása

-         A bemenet felőli szabályozásban az iskolák által szervezett értékelési módszerekkel (feleltetés, belső vizsgák) megoldott belső értékelés dominál.

-         Az oktatási rendszer hatékonyságának növelése szükségessé teszi az eredményeken keresztül történő kimeneti szabályozást. Ebben a rendszerben a központi hatóság az eredmények ellenőrzését szervezi meg.

Rendszeressé váltak az iskolai teljesítmények nemzetközi összehasonlításai, és egy országon belüli az időbeli változások nyomon követése, a monitorvizsgálatok.

A kimeneti szabályozásban a vizsgarendszerhez hozzá kell kapcsolni azokat a csatornákat, melyeken keresztül visszacsatolhatóak az iskolákhoz az értékelések eredményei.

A visszacsatolásokat közoktatásban az érettségi, felsőoktatásban a felvételi egészítette ki.

Széles körűvé váltak a saját szervezésű változatos felvételi vizsgák.

A megfelelően működő vizsgarendszer kialakításának számos feltétele van:

- illeszkednie kell az iskolarendszerhez, annak funkcióihoz, világos követelményeket kell kidolgozni, fel kell készíteni rá a tanulókat, tanárokat, szülőket, biztosítani kell a személyi, tárgyi, pedagógiai feltételeket.

Scriven: formatív és szummatív értékelés elkülönítése. Később kapcsolódott egy harmadik.

1. Helyzetfeltárás: Diagnosztikus értékelés
2. Fejlesztés-formálás: Formatív értékelés
3. Minősítő: Szummatív értékelés

1. Helyzetfeltárás célja: különböző pedagógiai döntések, beavatkozások, fejlesztések előtt a döntéshozók (tanárok) információkat szereznek, hogy a tanulók milyen feltételekkel kezdik a neo oktatás adott szakaszát.
2. Fejlesztés-formálás célja: folyamat közbeni irányítás, segítés. Nem minősítést jelent, hanem a tanulási sikerek megerősítését, a hibák, nehézségek differenciált feltárása.
3. Minősítő célja: összegzés, záró minősítés. Szelektálja a tanulókat. Gyakori formája a vizsga

Az értékeléssel nyert információkról nemcsak az értékelőknek és az értékelteknek kell tudomást szerezniük, hanem az összes érdekeltnek is.

Az értékelés személyiségfejlesztő szerepét döntően az iskolai nevelésben, a tanár-diák viszonylatban értelmezzük.

Az értékelés pozitív vagy negatív megerősítési  mechanizmusokon keresztül segítheti a reális önismeret, pozitív énkép kibontakozását. Visszahat a tanulók énképének alakulására. Az énkép lehet pozitív vagy negatív. Befolyásolja a tanulók észlelését, gondolkodását. A pedagógiai értékelés befolyásolja a tanulási motivációt az iskolához, tantárgyakhoz, pedagógusokhoz való viszonyulást, hat a pályaválasztásra is. Mintát ad az önértékeléshez és mások értékeléséhez.

A viszonyítás problémája

Régi hagyománya van a normára irányuló értékelésnek, amelyben a tanuló valamilyen személyiségjegyét, tudását egy adott populáció jellemzőihez viszonyítjuk. Nélkülözhetetlen az értékelésnek az a típusa, amelynél a tanulót önmagához viszonyítjuk. Ez a személyre szabott értékelés nem tölthet be szelektív jellegű minősítő funkciót.

Az értékelés folyamata

1. Az értékelési probléma megértése, az értékelés megtervezése
   a) célok megfogalmazása
   b) információ –és adatgyűjtés módszereinek, eszközeinek kiválasztása
2. Információgyűjtés (ellenőrzés) – felelés, dolgozat
3. Információk elemzése, értelmezése
   - mennyiségi értelmezés (ötjegyű osztályzat)
   - minőségi értelmezés (szöveges)
4. Megfelelő minősítések, döntések megfogalmazása

Megítélés: a minőségi és a mennyiségi értékelés közötti átmenet. Viselkedések, teljesítmények elfogadhatók vagy elfogadhatatlanok.

Becslés: ha az értékelendő viselkedést, teljesítményt egy skálán próbáljuk elhelyezni

Mérés: a mérőeszközökön rögzített skálát hozzámérjük egy vizsgálandó tulajdonsághoz. Teszt.

Mérésmetodológiai követelmények

Objektivitás: tárgyilagos, szubjektivitástól mentes értékelés. A szubjektivitásnak számos negatív hatása van a személyiség fejlődésére. Gátolhatja a reális önértékelés, énkép kialakulását.

Érvényesség: alapvetően azt jelenti, hogy azt mérjük-e az értékelés során, amit mérni akarunk.

Megbízhatóság: egy tulajdonságnak az ismételt mérése ugyanazt az eredményt adja.

A tanítási-tanulási folyamat infrastruktúrája, taneszközök

A taneszköz az oktatás folyamatában felhasználható, az oktatás céljainak elérését segítő tárgy, vagy elektronikus úton előhívható képi vagy hangi forma. A taneszközöket értelmezhetjük hardver oldalról (oktatási technikai eszközök) és szoftver oldalról (információhordozók)

Oktatási infrastruktúra: az a tárgyi környezet, mely a tanítást és tanulást szolgálatszerűen segíti. Legfőbb összetevői: az épület, állóeszközök, felszerelések és taneszközök.

Taneszközök csoportosítása

1. nemzedék: azon tárgyak tartoznak ide, melyek bemutatása nem igényel segédeszközt, gépet, berendezést: képek, térképek, modellek, grafikus ábrázolások stb.
2. nemzedék:  az ide tartozó taneszközök előállítása gépekkel történik, de a rajtuk lévő információk közléséhez más eszközre nincs szükség: tankönyvek, olvasókönyvek
3. nemzedék: a vetítés-, a hang- és a híradástechnika fejlődésének eredményei, az audiovizuális eszközök (magnó, rádió, tv, vetítő…) és információhordozóik (hangfelvételek, filmek, diaképek…)
4. nemzedék: azok a taneszközök, melyek már a tanulás irányítását is képesek ellátni, a tanuló önállóan tud tanulni segítségükkel: oktatógépek, programozott tankönyvek, nyelvi laboratórium
5. nemzedék: videó rendszerek, teletext, mikroszámítógépek

Az első három a szemléltetés funkcióit töltik be.

Az információközvetítés érzékszervi csatornája szerint beszélünk:

-         auditív (pl. hangfelvétel)

-         vizuális (pl. kép, diafilm)

-         audiovizuális (pl. film, videó)

-         taktilis (pl. manipulációs eszközök)

-         komplex taneszközökről (pl. szimulátor)

Felhasználója szerint megkülönböztetünk tanárok, tanulók, illetve mindkettejük számára készült taneszközöket.

Taneszközök tulajdonságai

-         dokumentumszerűség: amely lehetővé teszi egy tárgy, vagy jelenség megörökítését, majd felelevenítését. Pl. fotók, hanganyagok

-         manipulálhatóság: a tárgyak, események valóságos idő- és térbeli viszonyainak átalakítására alkalmas. Az események, lassíthatók, visszaidézhetők, nagyíthatók, kicsinyíthetők stb.

-         sokszorosíthatóság: film, hang-videoszalag, floppy

Taneszközök a tanítási órán

-         Auditív eszközök (rádió, lemezjátszó, magnó)

-         Vizuális eszközök (állóképvetítők: episzkóp, epidiaszkóp, diavetítő, írásvetítő)

-         Audiovizuális eszközök (tv, videó)

Felhasználásuk lehetőségei végtelenek: a valósághű bemutatása, változások bemutatása (pl. gőzgép működése) a múlt felelevenítése, jövő elképzeltetése, esztétikai élmények nyújtása, motiválás, problémák felvetése

Az oktatógépek, a vizsgáztató gépek, a programozott tankönyvek, a számítógépek elsősorban az egyéni tanulás eszközei.

A számítógép két féle módon jelenik meg az oktatásban

-         a számítógéppel szervezett oktatás során a tanulók nincsenek közvetlen kapcsolatban a számítógéppel. A számítógép oktatandó tananyagot nem tárol, viszont tárolja a tanulók eredményeit, ismereteit, szervezi az oktatás folyamatát.

-         a számítógéppel segített oktatás során a számítógép oktatástechnikai eszköz, oktatógépként vesz részt az oktatási folyamatban. Ismerünk
- begyakorló programokat
- új ismeretet közlő, tanító programokat
- problémamegoldó programokat
- szimulációs programokat
- játékprogramokat

Hipertext: olyan információszervezési forma, amely lehetővé teszi, hogy az olvasó maga határozza meg az egyes részek befogadásának sorrendjét, és az anyagban elhelyezett speciális kapcsolóelemek, úgynevezett linkek segítségével a szöveg tetszőleges helyére átugorjon.

Hipermédia: ennek a koncepciónak a kiterjesztése a multimédia alapú információs anyagokra.

A tartalmi szabályozás alapkérdései, tantervek

Tanterv:

-         Pedagógiai dokumentum

-         Amely szűkebb vagy tágabb közmegegyezés alapján

-         Az iskolai tanítást-tanulást meghatározó értékrendet,

-         Cél és követelményrendszert és műveltségi tartalmakat, azok elrendezését írja elő

A tanterv ebben a vonatkozásban az iskolai élet szíve, az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola között

A tanterv ugyanakkor oktatáspolitikai eszköz, amely az adott társadalom elvárásait tükrözi, a kívánt szintű egységesség megteremtését szolgálja.

Ballér Endre a tantervek 4 fajtáját különbözetit meg:

1. deklarált tanterv (fenti funkciók)
2. értelmezett tanterv (hogyan értelmezik maguk számára a pedagógusok a deklarált tantervet)
3. megvalósított tanterv (gyakorlatban realizált)
4. rejtett tanterv (azokat a hatásokat – iskolán kívüli tényezők, tömegkommunikáció, család, társak – gyűjti egybe, amelyek az első és második mellett befolyásolják a harmadikat)

NAT (Nemzeti alaptanterv)

A NAT funkciói

- Meghatározza minden tanulóra érvényes kötelező alapműveltséget

- Biztosítsa a 6-16 életévig tartó kötelező oktatás viszonylagos egységét

- Követelményei képezik az alapját a kötelező oktatás időszakát lezáró alapvizsgának

- Indirekt módon kötelezi a középiskolákat a NAT által meghatározott pedagógiai szakaszolás, a cél és követelményrendszer és a tananyagfelosztás minden iskolatípusban egységes felépítésének betartására.

- Az intézményi és egyéni tervezés kiindulópontját képezi

- A tankönyvek, taneszközök az alaptantervre épülve készülnek.

A NAT műfaja

Tantervi alap, amelyre helyi tantervek és más pedagógiai tervek épülnek. 10 műveltségi terület:

1. Anyanyelv és irodalom
2. Élő idegen nyelv
3. Matematika
4. Ember és társadalom
5. Ember és természet
6. Földünk és környezetünk
7. Művészetek
8. Informatika
9. Életvitel és gyakorlati ismeretek
10. Testnevelés és sport

Az integráció irányába mutat, ugyanakkor meghagyja azt a lehetőséget is, hogy az egyes tantestületek feltételrendszerüknek, elsősorban pedagógusaik képzettségének megfelelően tantárgyakra bontsák az egyes területeket. Az oktatómunka 30-50%-t szabadon tervezhetik meg.

A NAT cél- és követelményrendszere

a) Tartalmazza a közmegegyezésre számító, alapvető értékekre vonatkozó célkitűzéseket, pl. demokrácia, nemzeti azonosságtudat, európaiság, humanizmus értékei.

b) A 10 műveltségi terület egyaránt átható közös követelményrendszere

c) Az egyes műveltségi területek követelményrendszere két szinte fogalmazódik meg: 6. és 10. év végére elérendő általános fejlesztési követelmény, illetve a 4., 6. és 10. év végére elérendő általános fejlesztési követelmény, illetve a 4., 6., és 10, évi konkrét követelményrendszer

A NAT műveltségtartalma

- Az ismeretrendszerek arányaikban és tartalmaikban hogyan tükrözik a természeti és társadalmi valóságról kialakult korszerű tudományos világképet?

- Milyen az elméleti képzés és a gyakorlati életre való felkészítés aránya?

A NAT struktúrája

A kötelező oktatás 10 éves folyamatára készült. 2 pedagógiai ciklusra oszlok:

- 1-6. – elemi szakasz, az alapvető készségek és képességek kialakítása

- 7-10. évfolyam – „kisközépiskola”

- 11-12. „felső középiskola”

Tehát a közoktatás 12 évfolyamát 6+4+2 éves szakaszokra bontja.

Pedagógiai program

Az iskola tanárainak „pedagógiai hitvallása”. Azok a nevelésfilozófiai elvek és értékrend, amely alapján az intézmény pedagógusai közösen határoznak az intézmény pedagógiai célrendszeréről.

A célrendszer mellett tartalmazza az iskolai oktatás teljes képzési ciklusára szóló helyi tantervet.

Tartalmazza:

-         az egyes évfolyamokon tanított kötelező és választható tantárgyakat,

-         a tanórai foglalkozások óraszámait, fő témaköreit és követelményeit,

-         a magasabb osztályba lépés feltételeit,

-         az ellenőrzés, értékelés, minősítés tartalmi és formai követelményeit,

-         a differenciálás módjait,

-         az alkalmazható tankönyveket és más taneszközökre vonatkozó döntéseket,

-         azaz az intézményben folyó oktató-nevelő munka curriculumát.