6. Tétel: A személyiség fejlődése ovodás korig (0-3 évig)

Veleszületett reflexek: pislogás, nyelés - azok amik változatlan formában fennmaradnak egyrészt az életbenmaradást szolgálják (nyelés), másrészt pedig védekező funkciót töltenek be. (pislogás, tüsszentés, csuklás)

Fogó reflex kialszik: ki kell aludnia, hogy át tudjunk adni dolgokat és csak akkor ébred fel ha vészhelyzet van. Feltétlen reflex átalakul feltételessé pl: szopó reflex. Ahhoz, hogy a szopó mozgás beinduljon újabb és újabb feltételek kellenek. A gyerek megtanul igazodni a környezet ingerfeltételeihez.

Az újszülött

Az újszülött a maga kezdetleges módján érzékeli a világot.

Látás mint érzékelés: a két szemtengely még nem párhuzamos. Rövid távot lát 0.5-1 métert maximum. A közeledő tárgyakat nagyobbnak a távolabbiakat kisebbnek látja. Aztán eltűnnek.

Hallás: döntően csontvezetéses. Kocsonyás anyag, védő funkció ez a kocsonyás anyag nem eltávolítható de felszívódik hamar. Csak az erős zajokat hallja

Szaglás: gyenge

Ízérzékelés: két ízt különböztet meg: édes, keserű

Bőrérzékelés: hőt érzékelünk vele, érzékeny a hőingadozásra. 36.5 fokos vízben fázik, 37.2 fokos víz már forró neki

Bőrünkön keresztül érzékeljük a nyomást és a fájdalmat. Rendkívül érzékeny a bőre minden nyomásra. Ez később csökkenni fog.

Vannak az újszülöttnek veleszületett érzelmei, ezek meg fognak maradni.

Támaszvesztéstől való félelem, erős ingerektől való félelem, fájdalomérzettől való félelem.

6-8 hetes kortól

Csecsemőkor

Igen intenzív fejlődési időszakunk ami 1 éves korig tart. Egyik legfontosabb jellemzője az érzékes mozgásos fejlődés. Piage szonzomotoros intelligenciának nevezi. Egyre differenciáltabbá válik az érzékszervek működése. Elkezdenek kialakulni a konstanciák, ez tanulás, tapasztalás eredményeként alakulnak ki.

1 éves korra van biztos színkonstanciánk. Nagyság konstancia nagyon bizonytalan és a csecsemőkor vége felé jelenik meg és a fejlődése kb 10 éves korban fejeződik be.

Nagy szerepe van a szenzomotoros próbálkozásnak. Kialakulnak a saját testtel kapcsolatos ismétlődő mozgások/reakciók. Ezek már tanult viselkedésnek tekinthető mely véletlenszerű próbálkozás eredménye. Elsődleges cirkuláris reakció, pl. újszopás, forrása a saját test

Másodlagos cirkuláris reakciók: a külvilág, ami lehet a tárgyi világ és a személyes világ. Feltétele a látás és a mozgás koordinációja/összehangolása.

Van egy önindította cselekvés, van egy külső megerősítés és ezután az utánzás. 4 és 8 hónapos kornál már van.

Szenzomotoros manipuláció: gyakorlatilag két nagy tartalma van

Szenzomotoros koordináció: érzékszerv a látás és a kéz mozgásának az összehangolása. Lényegesen lecsökken a mozgási üresjáratok száma.

Pontosan észlelni a tárgy távolságát és a tárgynak a nagyságát és a tárgynak az alakját. ezek határozzák meg a kéznek a mozgását és a kéztartást.

- tárgyi manipuláció

- kutató manipuláció

Mérei: A kezdet

Veleszületett reflexek: szopómozgás - ha az arcát érintjük az újszülöttnek bárhol, a homlokát, állát... szopómozgással fog válaszolni, később ez szűkűlni fog

Differenciált mosoly: az anyjára később másképp fog mosolyogni mint az idegenre, az idegenre először ugyanúgy később már nem vagy csak később mosolyog rá.

Ha játszik az anya a gyerekkel és hirtelen az anya kimegy a gyerek látóköréből negatív érzelmi reakciót vált ki három hónapos korban. Ha a játéktárgy tűnik el akkor még nem. Csak a 6. hónaptól okoz negatív élményt a játéktárgy elvesztése. Tehát a személy eltűnése előbb vált ki érzelmi reakciót mint a játéktárgy elvesztése.

Anya-gyermek kapcsolat

Az anyát az ivadékgondozás ösztöne készteti arra, hogy kicsinyét táplálja, jelzéseit már akkor is megértse, amikor a csecemő még nem tudja magát differenciáltan kifejezni.

Megkapaszkodás ösztöne: a megkapaszkodásnak mint ösztönöseredetű viselkedési mintának legfontosabb szerve a kéz, kivitelezése, cselekvésben való megjelenése pedig a tenyérreflex vagy más szóval: fogó reflex. az újszülött tenyerét valamilyen tárggyal vagy mutatóújjal megérintjük, azt ujjaival átfogja. Ha ki akarjuk húzni akkor szorítást érzünk mint ha nem akarná elengedni.

Konstanciák

Nagyságkonstanciák: távolról mutatott tárgy kisebbnek látszik, a közelebbről mutatott tárgy nagyobbnak

Formakonstanciák: nem mindegy milyen szögben látja a gyerek a cuclisüveget. Ha látja a cuclit akkor felismeri, ha nem akkor nem

Szemléleti konstanciák:

- Manipuláció: megtanul bánni a tárggyal

A tárgy független lesz szemlélőjétől

Ha a labda elgurul és nem látom attól még az a labda van.

3-4 hónapos csecsemő figyeli a tárgyat de ha eltűnik nem keresi többé. Nem létezik számára többé.

8 hónapos korban egy tárgyat előveszünk az egyik párna alól és eltesszük a másik párna alá a csecsemő szeme láttára. A csecsemő ott keresi a tárgyat ahol megjelent, nem ott ahol a szeme láttára eldugtuk előtte.

Kb 16 hónapig ott keresi a tárgyat ahol egyszer már megtalálta (tapasztalat), 16 hónap után ott keresi ahol eldugták. De ha pl egy ceruzát eldugunk egy dobozba és azt letakarjuk zsebkendővel a gyerek a zsebkendőn fogja keresni a ceruzát. 18-19 hónapos kor után a ceruzát eldugják, több réteg is akadályozza a megtalálását de sikerül megtalálnia.

Emlékezés: az emlékezeti működés kb 3 hónapos kortól érhető tetten amikor is az anyját képes megkülönböztetni más személyektől. Az anya jelenlétére ún. prestancia reakcióval válaszol, magyarán felélénkül. Még csak felismeréses jellegű emlékezete van.

Felidézéses emlékezete is legyen, szükség van a beszéd fejlődésére

Az érzelmi élet fejlődése:

A csecsemő szenzitív lény, érzelmileg érzékeny, sérülékeny. Ebben az életkorban tanuljuk meg a személyhez való kötődést ha van a környéken egy fix személy.

A szeretet tanult érzelem és személyre szóló érzelem. A szeretet első jele a szociális mosoly: másképp mosolyog a vele együtt élőkre mint az idegenekre. A környezet readekvált választ ad. Mosolyra mosolyt, haragra sírást. A szeretet kitermeli a szeparációs félelmet (az anya elvesztésétől való félelem).

7-8 hónapos korban jelenik meg és akkor ha az anya kikerül a látótérből. A szeparációs félelem viselkedéses megnyilvánulása a sírás. idegen nem tudja csillapítani, csak fokozni.

A hospitalizálódott gyereknek nincs szeparációs félelme.

A félelem kezdetei: Watson kísérlete Alberttel és a Fehér patkánnyal. A gyerek ágyába egy fehér patkányt tettek de Albert nem félt tőle, játszott vele, megérintette, később viszont amikor hozzányújt hirtelen erős gong hangot hallattak a gyerekkel és elvette a kezét és ezt ismételték amikor a patkányhoz akart nyúlni. Később már nem nyúlt a patkányhoz és félt tőle. Ez is bizonyítja, hogy a félelem tanult viselkedésforma.

Hospitalizmus: az anya nélkül felnövő gyerekek a fejlődésben visszamaradottak

Rejtett érzelmi elhanyagolás: emócionális félreértésekből fakad

Mozgásfejlődés:

3 hónapos korában oldalára fordul

A hasrafordulás összehangolt izommunka eredménye. A kúszás komoly hátizomgyakorlat, karjával és lábával is tornázik. A kúszás során egyre magasabbra emelkedik a törzse. Észrevétlenül vált át kúszásból a mászásba.

Kisgyermek kor

A kisgyermekkori fejlődésnek 3 nagy eredménye van ami 3 éves korra alakul ki

- A beszéd kialakulása

- A járás

- Az én tudat kialakulása

Beszéd:

Aktív beszéd fejlődése: első jele az ún. differenciálatlan sírás, ezt követi az ún. differenciált sírás amikor is a gyerekkel együtt élők meg tudják különböztetni az egyes sírásokat.

Ezt követi a gőgicsélés: hangtorna, játék a hangképző szervekkel. Mintegy 200 hangot képes képezni. Melyek tartalmazzák a francia moálást és az afrikai csettintést is. Minden hangzóképzést kipróbál. Idegrendszeri érés eredménye és a süketnéma gyermek is gőgicsél

Gagyogás: feltétele, hogy hallja a saját és környezete hangját.A gyermek összekapcsol magán és mássalhangzókat, s ezekből ún. szótagláncot képez. pl: mamamama - és felnőtt jelentést ad ezeknek a szótagláncoknak és személyes jelenlétével is pozitív érzelemmel ráerősít a jelentésre. A személyes ráerősítástől a szótagláncok lerövidülnek.

1 éves kor végére néhány eléri a végleges formáját és többjelentésű szóvá válik.

Kisgyermekkori beszédfejlődés:megindul az elsődleges mondatalkotás mely egyszerű formállogikai szabályokat alkalmaz - pl: menjünk aludni? , én menjünk aludni

Képzők, ragok, jelek alkalmazásában formállogikai szabályt alkalmaz. (kicsi, kicsibb), (hó, hót)

Ez ún. szituatív beszéd ami azt jelenti, hogy helyzethez kötött és csak az érti aki ismeri a helyzetet melyre a gyerek ezt vonatkoztatja..

3 éves korra rendeződik a beszéd és válik mindeki számára érthetően

Beszédértés fejlődése:

1. szóra gesztussal reagál (hol a maci szeme?) - megmutatja a tárgyon és a saját magán is meg a kérdező személyen is

2. szóra cselekvéssel válaszol: (hozd ide a labdát

3. szóra gesztussal és szóval, valamint cselekvéssel és szóval válaszol (hol a szeme?) megmutatja és mondja, hogy "szeme"

4. szóra szóval és gesztussal, szóval és cselekvéssel reagál (hol a szeme) "szeme" és megmutatja

5. szóra szóval

Kisgyermekkor végére képes rövid mondókákat megtanulni kiegészítő módon.

7. Tétel: Az óvodáskorú gyermek pszichológiai jellemzése

Az óvodás értelmi fejlődése

- Észlelés

- Emlékezet

- Képzelet

- Gondolkodás

Észlelés: A látási észlelés vezető szerepet kap a megismerésben.

A térészlelés: a forma, a tárgy érzékelése, a méret észlelése. Ezek a kialakult konstanciák alapján történnek. és kialakul a jelenségek sajátos jegyeinek felismerése és kiemelése

Formaészlelés: a gyakorlati cselekvésből alakul ki és 3-6 éves korig igen intenzív fejlődést mutat. Venger kísérletekkel igazolta: 2 év körüliek tapogató, próba-szerencse alapú cselekvéseket végeznek.

A 3 éves már gyakran összehasonlítják látási úton a mértani alakzatot a különböző formájú nyílásokkal.

A 3 és fél éves pusztán csak látás alapján hasonlít össze és nem az alakzathoz keres nyílást hanem a nyíláshoz keres alakzatot. E képpen a formaészlelés függtlenedik a tárgyi cselekvéstől s ezzel kezdetét veszi a megfigyelés

Időészlelés: ovodás korban bizonytalan, másfelől igen nagy különbséget mutat a kor elején és a kor végén. Keres magának idői támpontokat. Támpontok alapján tájékozódik. A saját szokáscselekvései lesznek az idői támpontok. Pl. napszakok megnevezése.

Egyetlen időfogalommal van lényegében tisztában "Most"

A "később" mint időfogalom nagyon homályos neki "Anya, most már később van?"

Minden a felnőttektől hallott idői fogalmat azonos kategóriaként kezel. "anya, most hétfő van vagy délelőtt?", "köszönöm a vacsorát"- ebéd után

Téri tájékozódás: a tájékozódás egocentrikus - A térben mindent saját magához viszonyít amikor már ismer irányfogalmakat, azokat is saját magához viszonyítva nevezi meg. Élmények az élménymaradványok, pontosan az érzékszervi mozgásos élménymaradványok alapján szerveződik. Vizuális támpontok alapján tájékozódik a térben s jellegzetessée az erős érzelmi színezet. Pl: öröm vagy határozott félelem forrásai Ez segíti életünk egészében a téri tájékozódásunkat, különösen idegen telepen.

Az ovodás a vizuális támpontok alapján kognitív térképet képez és ez alapján tájékozódik. A kognitív térképet tudjuk verbalizálni -> el tudjuk mondani

Tájékozódás az emberi viszonylatokban: az ovodás korú gyermek emberi vsizonylatokban is támpontok szerint tájékozódik, leginkább külsőségekre vonatkoznak és analógiás jellegűek ezért gyakran félrevezetőek. Az életkor megállapításánál a vizualizált támpont a fizikai méret. Aki magasabb, az idősebb.

Az ovodás korú gyerek az emberi kapcsolatok rendjén fő fogalmakkal operál

Nő: néni, majdnem életkortól függetlenül

Férfi: bácsi

3 év után a nemnek megfelelő egyéb fogalmakat rendel de ezek a fogalmak abszolút fogalmak. A családi relációk teljesen abszolút. Anya mindenkinek az anyja eleinte, kb 6 éves korra tisztázódnak az alapvető családi szerepek. A szülő szó az ovodás számára értelmezhetetlen, nincs tartalma.

Az ovodás észlelése szinkretikus

A szinkretizmus kevert észlelést jelent. Egy látványon belül keveredik a tagolatlan egész és a viszonyítás nélküli kicsi részlet. Gyakorlatilag két jelentéskör:

Globalizmus, másrészről poentirizmus

A szinkretizmus leginkább a gyermek rajzokban érhető tetten. Pl. rajzol királykisasszonyt de nem rajzol neki kezet, ellenben valami aprólékosan kimunkált ruhája van, haj és felcicomázott koronája. Ici-pici részletek kidolgozva, keze, lába azonban nincs

Mérei: szinkretizmus

A gyermeki szemléletben az egész elmoshatja a részleteket, egy-egy részlet fölébe keveredhet az egésznek, az egész és egy részlet összekapcsolásával új jelentés keletkezhet. Ez a szinkretizmus. Az ilyen észlelés legfőbb jellegzetessége: az egésznek a preferenciája, a részletek önállósodása vagy elhanyagolása - tagolatlanság

A szinkretizmus a gondolkodásban is megjelenik. "azokkal az ágyúkkal nem szoktak lőni" - "tehát akkor most nem ágyúk, akkor lesznek ágyúk amikor lőnek vele" - az ágyúnak elengedhetetlen tulajdonsága, hogy lőnek vele ezt nevezzük abszolút tulajdonságnak

A harmadik lényeges ismérve a szinkretizmusnak, hogy az élmény menetén halad. Csak azt idézi fel ami élményt szerzett számára, pl, metrón utaztunk, macskákkal játszottunk... ezt pointilizmusnak is szokták mondani, mert az élmény képekből, pontokból áll össze egésszé.

Emlékezeti működés

A kor elején még érzelem vezérelésű és döntően önkéntelen jellegű. Megjelenik (4 év) a szándékos bevésés. Mondókák tanulására korlátozódik.

5 éves korban egy nagy ugrás e szempontból, mert megjelenik a versek tanulásának igénye és ezáltal megnő a verbális emlékezet terjedelme.

6 éves korra a szándékos emlékezet produktívitása megközelíti az önkéntelen emlékezést. Továbbá az emlékképek elkezdenek rendszerbe szerveződni (ennek feltétele, hogy kisebb időintervallumokban a gyerek tudjon eligazodni).

A szavakra történő visszaemlékezés valamivel elmarad a tárgyi emlékezés mögött de egyre inkább felnőtt sajátosságot mutat.

Az iskolai tanulásnak elengedhetetlen feltétele a szándékos emlékezet, képi és verbális tartalmakkal egyaránt.

Képzelet:

Az ovodás kor a képzeleti fejlődés nagyon intenzív szakasza. Kialakulásának két komoly feltétele van

- legyen a gyereknek én tudata

- legyen a gyereknek szimbólumtudata - legyen képes a tárgyat egy másik tárgyal helyettesíteni ha az valamiben hasonlít továbbá erre a helyettesítő tárgyra tudja ráképzelni a hiányzó tulajdonságokat (toll - lázmérő - el tudja képzelni a tollon a fokokat)

Eleinte csak tárgyakar érvényes, majd 3 éves kor után áttevődik személyekre is. Képes lesz a gyerek szerepekbe bújni, különféle szerepeket megszemélyesíteni és szerepszerűen viselkedni. Kezdetét veszi a szerepjáték.

Konfabuláció: fantáziahazugságot jelent, élénk fantáziája van, mindenből minden lehet. Vágyteljesítő és nem félrevezető célzatú. A fantáziának a fejlődése, a produktív fejlődésben nagy szerepet játszanak a mesék, (hallott mesék)

Saját magában képileg el kell képzelni a hősöket - hogy néz ki, hogy viselkedik. A mese nagymértékben fejleszti a reproduktív képzeletet.

A képzelet és a gondolkodás átszövi egymást. Mindkettő képszerű tartalmakkal folyik

Piage szerint ez az ún. preoperatív intelligencia szakasza (művelet előtti)

Analízis: a kis ovodás cselekvéses szintű analízisre képes. A nagyovodás (6év) az analízis képi, szemlélethez kötött, leválik a cselekvésről.

Szintézis: az analizált részek értelmes egésszé alakítása cselekvéses próbálgatások jellemzőek rá. (építőjátékok)

Összehasonlítás: formai jegyek alapján történik, tehát a látási hatások észlelik

Általánosítás: eredménye a fő fogalom megnevezése, a kor végére ismert használati tárgyak fő fogalmát meg tudja adni, illetve szemlélet alapján egyéb más főfogalmakat is pl: kérdésre, mi a piros, fekete, zöld = szín

Konkretizálás: fő fogalom alá tudunk rendelni. Gyűjtőfogalom pl. bútor és meg tudja nevezni a bútordarabokat. Fő fogalom alá rendelésben gyakran félrevezeti a szemlélet. Fő fogalo: háziállat: kutya, macska, pipi

A gondolkodás szemléletvezérlésű vagyis szintén szinkretikus

A gondolkodásbeli szinkretizmus: keveredik a lényeges jegy a lényegtelennel.

Víz: csapból folyik, halacskák laknak benne, anya ezzel locsolja meg a virágot, lehet benne fürödni...

Az ovodásnak nagyon nagy a magyarázatigénye, ellenben viszonylag kevés ismerete van. Nem létezik számára megmagyarázhatatlan dolog.

- animizmus

- artificializmus

- finalizmus

- gyermeki realizmus

Animizmus: megelevenítő gondolkodás, a gyerek úgy képzeli, hogy a tárgyak, állatok, természeti jelenségek emberi tulajdonságokkal rendelkeznek.

pl: a szél a barlangban lakik, a nap és a hold: a nap reggel fölkel, felmegy az égre és világít, süt, estére elfárad, és hazamegy aludni. a Hold és a napnak egy ágy van. Amikor a Nap hazamegy felkelti a holdat...

Artificializmus: (művi előállítás) alkalmazásakor úgy gondolja a természeti jelenségeket az ember alkotta a folyókat a bácsik kiásták és a nagyi kútjából belehordották a vizet és azért van a kútjában olyan mélyen a víz

Finalizmus: (cél-okság) dolgoknak az okát, jelenségek okát annak céljával mégpedig nagyon sajátos céljával. Azért esik a hó, hogy tudjunk szánkózni - az utóbbi kettő (artificializmus és finalizmus) gyakran keverednek

Gyermeki realizmus: az észlelt, az érzett és az álmodott egy képpé szerveződik.

A felnőtteket gyakra varázslónak tekintik és gyakran felszólítják őket hogy varázsoljon. Elhiszi róla, hogy tud varázsolni és megpróbál ő is és szembesül fogyatékosságaival.

A gondolkodásmódban és a beszédben is kifejeződik ez a négy ultrajelenségek

Érzelem:

Az ovodás érzelmei: az ingerületi folyamatok túlsúlyban vannak a gátlási folyamatokkal szemben, ezért az ovodás érzelmileg kiegyensúlyozatlan és ez nagy hangulatváltozásokban is megjelenik. A tárgyi érzelmek ovodás korban kezdenek differenciálódni és ekkor alakulnak ki az intellektuális (kíváncsiság), az esztétikai, az erkölcsi érzelmek.

A kor elején (3 év) a tipikus kérdés a nyomatékosított "mi ez?" Ezek a kérdések célja,  a tárgyak, személyek nevének megismerése

Szinte egyidőben jelenik meg a "miért"

Szociális kapcsolatokat erősíti vele

Kb 4 éves kortól jelennek meg az igazi "miért" kérdések amikor a gyerek valóban választ vár a kérdésre és a válaszra rögtön rávágja, hogy "miért".

Esztétikai érzelmek: a gyerek már tud gyönyörködni valamiben, megjelenik a szépérzék. Elsősorban ún. formai elemek váltják ki a szépérzéket. Pl. különleges alakú tárgyak, rikító színek de a hallás útján is beszerezünk ilyen elemeket pl. dallam, rím, ritmus. Az ilyen versek az emlékezeti működést fejleszti.

Erkölcsi érzelmek: azt jelenti, hogy a gyerek megtanul viselkedési szabályokat és ez alapján viselkedik, cselekszik. A kis ovodásnak (3) még egyáltalán nincs normaismerete. Ráérez arra, hogy mi a jó és mi a rossz. 3 éves a lopást bűnnek tekinti. 3 évesen a világ fekete és fehér, csak jó és rossz van.

5-6 éves korra ismer néhány konkrét normát pl: köszönés - a normák mindig helyzethez kötöttek. Ez a legfejletlenebb érzelem mert ez a legmagasabb szintű elvonatkoztatás igényli.

A normák alkalmazásában az ovodást a szokás igazítja el.

Az erkölcsi érzelem személyközi kapcsolatokban fejlődik s gazdagodását nagymértékben befolyásolja az interakcióban résztvevők életkori, iskolázottsági műveltségi differenciálódása. Az erkölcsi érzelmeket elsősorban utánzás révén tanuljuk meg.

Bühler funkcionális kielégülés elmélete alapján a játékok

1. Funkciós játék: csecsemőkorban és a saját testtel kapcsolatos élményekből táplálkozik, bizonyos ritmikusságon alapszik. pl: térdrugózás, hőc-hőc katona, hintázás, hullahopp karikázás

2. Fikciós játék: szerepjáték - kettős feltételrendszere van a) legyen a gyereknek én tudata (legyen képes önmagát megkülönböztetni), b) legyen szimbolum tudata (valamit, valamivel helyettesíteni) - először a tárgyi világra vonatkozólag alakul ki (toll - lázmérő - 200 fok)

a helyettesítő tárgyra rá tudja képzelni

Szimbolizál személyeket: egyik személy tudja helyettesíteni az ott nem lévőt. Ezt tudja önmagára is vonatkoztatni és tudja más személyekre vonatkozóan is. (Belebújik az anyuka cipőjébe és ettől ő lesz az anyuka.) Tud szereppartnerként játszani (én, boltos, te vevő).

Utánzással tanuljuk a fikciós játékhoz tartozó szabályokat -> spontán, véletlenszerű

3. Konstrukciós játék (építőjáték) - lehet egyéni játék is (lego, puzzle) ugyanakkor lehet társas szerveződésű is (pl. homokvár) Megindul a szerepek elkülönülése (más-más gyerekeknek, má-más teendője van) Itt jelenik meg a munkamegosztás.

A fontosságtudat megörzésével van jelen a munkamegosztás.

A szerepjátékok és konstruktív játékok esetében is vannak szabályok. Valamilyen játék ami bizonyos szabályokon alapul csak akkor játszhatók ha a szabályokat mindenki betartja. (bújócska)

Az észlelés centrált, egyszempontú és a gyerek ezt az egyszempontot tudja csupán érvényesíteni.

- együtt lét

- együtt mozgás

- tárgy körüli összeverődés

- összedolgozás és tagolás

Együtt lét: tipikus kisgyermek kori játék (1-3) a gyerek a másik jelenlétét játékként élnek meg

Együtt mozgás: a játékot az együttes mozgás szolgáltatja pillanatonként változó csoportosulást eredményez és kölcsönös utánzás révén valósul meg. Ez a játékforma csak rövid ideig tart.

Tárgy körüli összeverődés: passzív játékforma. Gyerekek egy tárgy körül csoportosulnak, vizslatják a tárgyat. A tárgy, a róla való beszélgetés örömet okoz, szórakoztat, tehát játék.

Összedolgozás és Tagolódás: egyidejűleg alakul ki a csoportban, szerep elkülönüléseken alapul és szabályok betartását kívánja. (cselekvés, tevékenység van benne: együttes építés, közös rajz)

Bühler szerint a játék funkcionális kielégülést okoz, mert a gyerek addig játszik amíg örömét leli benne.

Gross: begyakorlás elmélet: a gyerek azért játszik mert ezzel felkészül a felnőtt életre. Olyan cselekvéseket tevékenységeket, viselkedésmódokat gyakorol be a gyermek a játék során melyet majd a felnőtt életében alkalmazni fog.

Spencer: erőfelesleg elmélet - a gyermek azért játszik mert a játékban vezeti le fölösleges energiáit.

8. Tétel: A kisiskolás személyisége

Ahhoz, hogy a gyerek iskolába mehessen, úgynevezett iskolaérettségit kell tenni. A gyerek életében egy tevékenységváltás következik be. Új követelmények elé állítja a tanulást nem csak örömszerzés céljából végzi a gyermek és nem addig csináljuk amíg örömünket leljük benne.

Nagy a mozgásigénye és az iskola kordába zárja a gyermeket.

A kisiskolás kor 6-10 éves kortól 7-11 éves korig tart.

Testi jellemzők: megváltozik a testforma, megváltozik a testnek az alakja. Ez az időszak az ún. első megnyúlás időszaka (9 éves korban)

Prepubertás időszaktól egy megnyúlás indul meg, a lányoknál korábban, a fiúknál később.

A prepubertás kezdetével felborul az ingerületi és gátlási folyamatok egyensúlya. Hormonális hatásokra az ingerületi folyamatok kezdenek túlsúlyba kerülni. Érzelmi érzékenységet eredményez mely leginkább az ingerlékenységben fejeződik ki.

Megismerő funkciók

Érzékelés, észlelés:

A látási és hallási differenciálódás a kisiskolás kor folyamán továbbfejlődik és a kor végére felnőtt sajátosságokat mutat. Ez azt jelenti, hogy a hallásnál csökken az abszolút alsó ingerküszöb: egyre mélyebb hangokat is képes megh