8. Tétel: A kisiskolás személyisége

Ahhoz, hogy a gyerek iskolába mehessen, úgynevezett iskolaérettségit kell tenni. A gyerek életében egy tevékenységváltás következik be. Új követelmények elé állítja a tanulást nem csak örömszerzés céljából végzi a gyermek és nem addig csináljuk amíg örömünket leljük benne.

Nagy a mozgásigénye és az iskola kordába zárja a gyermeket.

A kisiskolás kor 6-10 éves kortól 7-11 éves korig tart.

Testi jellemzők: megváltozik a testforma, megváltozik a testnek az alakja. Ez az időszak az ún. első megnyúlás időszaka (9 éves korban)

Prepubertás időszaktól egy megnyúlás indul meg, a lányoknál korábban, a fiúknál később.

A prepubertás kezdetével felborul az ingerületi és gátlási folyamatok egyensúlya. Hormonális hatásokra az ingerületi folyamatok kezdenek túlsúlyba kerülni. Érzelmi érzékenységet eredményez mely leginkább az ingerlékenységben fejeződik ki.

Megismerő funkciók

Érzékelés, észlelés:

A látási és hallási differenciálódás a kisiskolás kor folyamán továbbfejlődik és a kor végére felnőtt sajátosságokat mutat. Ez azt jelenti, hogy a hallásnál csökken az abszolút alsó ingerküszöb: egyre mélyebb hangokat is képes meghallani, másrészről pedig csökken a különbségi ingerküszöb, azaz két hang között is képes különbséget észlelni.

A kisiskolásnak analitikus észlelése van azaz, a részletek egyre pontosabb megfigyelésére képes, ezek a részletek már nem viszonyítás nélküliek. A részletek nem kapnak olyan erőteljes érzelmi színezetet, mint óvodás korban.

A kisiskolásnak nehéz az analizált részek közötti kapcsolatokat megteremteni és megérteni. Az nehéz számára a szintézis. Pl: baba – b a b a – ez egy szintetikus művelet eredménye, a betűk összekapcsolása.

A betűk összeolvasása szintetikus művelet.

A betűztetés analitikus művelet.

Szótagolni analitikus művelet egyrészt, másrészt szintetikus.

Szótagolni akkor tud, ha valamilyen szinten tud szótagolni. Ahhoz, hogy a részletek közül kiemelje a lényegest, hogy közöttük kapcsolatokat fedezzen fel, felnőtt irányításra van szüksége.

8 éves korban egy pici változás történik: képes ún. értelmező megfigyelésre, adott szempont alapján.

Konstanciák fejlődésének lezárulása. Kb. 10 éves korra

Legnagyobb fejlődésen a nagyság konstancia esik át.

Az észlelés decentrálttá válik, azaz több szempontúvá. A gyerek bele tudja magát helyezni más nézőpontjába.

Piaget 3 hegy módszere…

Időészlelés: a kisiskolás mindhárom időviszonyt fel tudja fogni és viszonylag jól tud tájékozódni. A 6 éves kb. 1-2 évben képes eligazodni, a 10-11 éves kisiskolás már 1 évtizedben is. Fontos az idői egybeágyazottságok felfogása, megértése napszak – nap – hét – hónap – év

Ennek tisztázása döntően tapasztalati úton történik. Mért időben való tájékozódás is fontos. A kisiskolásnak már nagyjából tudnia kell gazdálkodni az idővel. A szinkretikus észlelés lebomlik és konstanciákon alapuló analitikus és decentrált jellegűvé válik.

Emlékezés

Az emlékezeti működés szándékos jellegűnek kell lennie kisiskolás korban. A kisiskolás korban a verbális emlékezetnek kell megerősödnie.

Emlékezeti működés alapfolyamatai:

Bevésés: a kisiskolás bevésése szó szerinti. Az egyik ok: kevés a szókincse, másik ok, nem érti azaz nem tudja kiemelni a lényeget. Pl.: környezetismeret óra általános iskola – „A szarvasmarha nagytestű hasznos állat”

Másik jellegzetessége, hogy a kisiskolás a szeretett felnőtt kedvéért bármit bevés. A tantó néni a legfőbb tudás személyében jelenik meg.

A decentrált észlelés rontja az érzelmi motivációjú tanulást. A tanulásnak létezik egy erőteljes kíváncsiságon alapuló azaz kognitív motivációja.

Megőrzés (tárolás): sokszor labilis a megőrzés: bevési de elfelejti.

Reminisztentia: késleltetett felidézés, ez lesz az eredményes. Bevésés után egy tanulási szünetet kell beiktatni ugyanis ahhoz, hogy tartósan megmaradjon az információ ún. látencia időre van szükség.

Látencia: nem foglalkozunk sem azzal amit tanultunk sem mással.

Előhívás: mindkét válfaja jelen van a kisiskolásnál

-          Felismerés

-          Felidézés

Felismerés: betűk, számok felismerése. (legyen szándékkal vezérelt irányított felismerés -> olvasás

Felidézés: verbális emlékezeti működésnél van ilyen nem csak hallás útján. Jellemzője a szószerintiség. Pontosan olyan amilyen a bevésés.

9 éves kor táján lényeges változás következik be az emlékezetben: Mind a szemléletes konkrét, mind a szóbeli absztrakt emlékezésnek megnövekszik a terjedelme

- 9 éves kortól jelentősen nő a tömbösítés szerepe, azaz könnyebben észreveszik a csoportosíthatóságot.

- egyéni erőfeszítéseket tesz megértésbéli hiányosságai pótlására.

- kb 10 éves kortól az emlékezet folytonossá válik azaz képes bizonyos logikai összefüggések mentén hosszútávon tárolni információkat

Gondolkodás:

Általános jellemzői: konkrét fogalmi gondolkodása van.

Konkrét fogalom: a dolgok jelenségek szemléletes, lényeges jegyeit tükrözi vissza elvont módon szavakban. Érzékszervekkel közvetlenül felfogható (szemléletes).

Lényeges: tudományos értelemben is igaz ismérve a dolognak/jelenségnek

Milyen gondolkodási műveleteket tud végezni?

-          Analízis: tud fogalmi szinten részekre szedni, analízis a szótő megkeresése vagy toldalék elkülönítése a szótőtől.

-          Szintézis: analizált egységekből értelmes egészet készítünk. Szintézis műveletét kívánja egy fogalmazás megírása. A kisiskolásnak nagyon nehezen megy a szintézis.

-          Összehasonlítás: megkeressük az egyezőségeket és a különbségeket és ez is a szavak szintjén történik. 1,3,5,7… páratlan számok.

-          Lényegkiemelés: ez a művelet szinte egyáltalán vagy alig-alig működik

-          Általánosítás: meg tud adni fő fogalmat, fölérendelt fogalmat (pl. főfogalom: ige

-          Konkretizálás: fő fogalom alá rendelés: főnév: kút, darab, leves

Definiáló képesség:

Hogyan fejlődik a definiáló képesség: Négy fokozatot különböztetünk meg

1. A tárgy célját vagy hasznosságát mutató definíciót ad. Ez a preoperatív intelligencia szakaszának elejére érvényes. „a madár az ami repül”
2. A tárgy szenzorosan érzékszervekkel felfogható sajátosságait mutató definíciót ad (3-7 éves korig) a preoperatív második felében
   Gyakori a leltárszerű felsorolás amely leltárban keverednek a lényeges és lényegtelen tulajdonságok. „a kutya az ami őrzi a házat, ugat és harap”
3. A konkrét műveleti intelligencia szintjén jellemző a fő fogalom alárendelés „a kutya egy állat”
4. 10 éves kor után jellemző, logikai szempontból szabályos, az általános és lényeges vonások megragadásán alapuló, a legközelebbi nem fogalmát (genius proxinum) és a differenciaspecifikákat (egyéni különbségeket) mutató definíciót ad.
   Ragadozó: a ragadozó olyan állat amely más állatokra veti magát és húsukkal táplálkozik

Jean Piaget: a 7 éves kortól 12 éves korig terjedő időszak az ún. konkrét műveleti intelligencia szakasza. Az értelmi tevékenység reverzibilissé, azaz megfordíthatóvá válik. Állításokat meg tud fordítani (reverzibilitás) „Ha akkor” típusú állításokat tud megfordítani. – Ha beborul az ég akkor esni fog, akkor esik ha beborult az ég

Nem tud olyan megfordításokat melyekben tagadás van és bizonyos szintű elvonatkoztatás

Konkrét műveleti intelligencia

6-8 év

Analógiás gondolkodás a fejlettebb, azaz a logikai lépések sorozatában a tapasztalat analógiája a döntő. Az analízis és a szintézis egysége nincs meg, picit fejlettebb az analízis. Még a 6-8 éves gyerek gondolkodása szinkretikus.

A gondolati szinkretizmus: a lényeges és lényegtelen fogalmi jegyek még keverednek. Nem tud lényeget kiemelni.

9-10 év

Lebomlik a gondolati szinkretizmus mivel az analitikus és szintetikus műveletek egyensúlyba kerülnek

Képzelet

Kisiskolás korban a képzelet reproduktív jellegű. Átalakít képet szóra, szót képre. Ez segíti a tananyag megértését.

6-8 éves korban még jelen vannak az ún. fantáziahazugságok, melyekről tudjuk, hogy nem félrevezető célzatúak, sokszor vágyteljesítő funkciója van.

9-10 éves korra eltűnnek ezek a konfabulációk és megfigyelhetjük, hogy a gyerek képzeletét egyre inkább köti a valóság és az irányítás egyre inkább a gondolkodás kontrollja alá kerül.

ÉRZELMEK

1. Az érzelmek működésének dinamikai sajátosságai
2. Magasabb rendű érzelmek jellemzői

1. Kb. 6 éves korra az ingerületi és gátlási folyamatok kiegyensúlyozottabbakká válnak, a kisiskolás kevésbé lesz ingerlékeny mint az óvodás.

Az érzelmi reakciói sokkal visszafogottabbak, továbbá nő az érzelmek tartóssága. Végezetül tudja az érzelmeit a helyzetekhez igazítani.

Magasabb rendű érzelmek jellemzői:

Intellektuális érzelmek: a megismerésben szerveződik. Kisiskolás korban a legtipikusabb intellektuális érzelem a kíváncsiság.

A kíváncsiság nem tartós, váltogatja az érdeklődést kiváltó „tárgyakat” -> szélesterjedelmű.

Az ún. bigyók gyűjtögetésének kora

Csoportosítja a gyerek a bigyókat pl. nagyság szerint, színe szerint

A gyerek a csoportosításnál állandóan szempontokat vált és ezáltal a gondolkodása fejlődik. Állandóan fő fogalmakat ad meg, cselekvéssel megtámogatja a fő fogalom alárendelést. Elkezdődik a kritikai gondolkodás. Ez az objektív érdeklődés foka. A tárgy a maga tárgyszerűségében vált ki érdeklődést. A tárgyszerűség a tárgy funkcionális jellegéből adódik.

Fedő – össze lehet püfölni de a kisiskolás nem fogja cintányérként püfölni

Esztétikai érzelmek: a szép élményét, a gyönyörködés élményét nevezi meg. A kor elején döntően a tárgyak formai sajátosságai váltanak ki szép élményt, tetszést.

Vizuális elemei: pl. harsogó színek

Hallás útján is szépélményt ad a dallam, rím, ritmus

Kb. 8 éves korban be fog következni egy változás ugyanis egyre inkább háttérbe, szinte eltűnnek a formai elemek. Nem szeretnek már rajzolni.

Szépélményt inkább a tartalmi elemek váltanak ki. Az emberségesség sokkal fontosabbá válik. 8 éves kortól jelenik meg igazán az együtt érzés – erkölcsi érzelmek: a normákhoz való viszonyulásnak a szubjektív vetülete

Két kritériuma van:

-          legyen a gyereknek erkölcsi, norma és fogalomismerete,

-          erkölcsi ítélőképessége

1. az erkölcsi fogalmak szintje elmarad a többi fogalomhoz képest, viszonylag kevés erkölcsi fogalma van, másrészről különösen a kor elején helyzethez szituációkhoz kötődnek, nem képes a normákat általánosítani.
   8, 9 éves kor körül áll be egy változás, nagyjából ettől ki tud terjeszteni egy helyzetről más de hasonló helyzetekre vonatkozó normákat.
2. Erkölcsi ítélőképesség: egy viselkedésről meg tudom állapítani, hogy az jó vagy nem jó
   6-7 éves korban: az ítéleteik egy szempontúak, a viselkedést döntően a következmény alapján ítélik meg (ez még óvodáskori maradvány). A felnőttek jutalmazó- büntető eljárása lesz mérvadó. Amiért megbüntetnek az rossz, amiért megdicsérnek az jó.
   Jutalomorientáció: alkalmazkodást jelent a jutalom elnyerése érdekében. Jóindulat elnyerése érdekében. 7 éves kor után két újabb orientáció jelenik meg
   - jógyerek orientáció
   - tekintély orientáció

Jógyerek orientáció: a gyerek igyekszik jó lenni, hogy jó gyerekként kezeljék. A büntetés elkerülése érdekében való alkalmazkodás

Tekintély orientáció: a törvények a társas szabályok betartására készteti a gyereket, hogy a tekintélyszemély helytelenítését elkerülje. A tekintély személy helytelenítése bűntudatot vált ki.

Hazugság megítélése: az óvodások úgy gondolják, hogy a nagyobbaknak lehet hazudni.

Kisiskolás korban a gyereknek hazudhatsz, felnőttnek nem. Kb. 8-9 éves korig igaz. Megkezdődik az ún. átpártolás amikor a gyermektárs kezd fontosabbá válni mint a felnőtt. Azután: a felnőttnek hazudhatsz, gyereknek nem.

9 éves korban megindul a kortársakkal való szolidaritás (puskázás, súgás)

Az erkölcsi érzelmekre különösen érvényes az ún. koexisztencia törvénye amikor több korosztályi jellemző egyidejűleg van jelen.

Kisiskolás akarata: a kisiskolás le tudja gátolni a helyzethez nem illő érzelmi impulzusait következésképpen van feladattudata. A feladatvégzésben nő a kitartás azonban önálló célkitűzései még labilisak.

Célkitűzés: rövid távú célokat képes kitűzni saját magától a kisiskolás megnevez hosszútávú célokat de ezek felnőttől származnak. Rövid távú cél lehet játék is, tanulás is.

Döntés: előfordul, hogy döntési helyzetbe kerül (játszak vagy tanuljak) A kisiskolás nem képes dönteni. A tanulásban felnőtt támogatás alatt kell lennie.

Végrehajtás: ez fejlődik a legjobban a kisiskolás korban, egyre több normák megért és igyekszik ezekre a megértett normákhoz igazodni,

Adekváció vágya: olyan nem tudok lenni mint amilyen te vagy de olyan tudok lenni amilyen szeretéd, hogy legyek.

9. Tétel: A serdülő személyisége

Két részre osztható.

1. Prepubertás időszak (előserdülés) 10 éves korban kezdődik 12-13 éves korig tart és innen 18 évig pubertás.

Átalakulások mennek vége. Az idegrendszerben a serkentési folyamatok túlsúlyba kerülnek a gátlási folyamatokkal szemben. Ennek kiteljesedése az érzelemben fog kiteljesedni, ingerlékeny a serdülő, nagyon érzékeny.

Megindul a nemi hormonok termelődése. Látható következményei a másodlagos nemi jellegek: bajusz, szakáll, mell

Nemi érés: a két nem a korai érést nem egyformán élik ezt meg.

A korán érő fiúk pozitívan élik meg a lányok negatívan. A túl kései érést mindkét nem nagyon nehezen éli meg.

Nemi identitás kérdése: a saját biológiai nem elfogadása, a nemhez igazodó viselkedés. Nagy jelentősége, hogy milyen modelleket lát, és a nemhez igazodó viselkedést a saját biológiai nemünk felnőttek utánzással tanuljuk meg.

Test méretének a megváltozása: megnyúlnak a csöves csontok, a gerinc, a lábak is. Nyúlási időszak. Nem ugyanolyan a világ.

A hirtelen megnyúlással megjelenik a felnőtt tudat. Összetöredezik az én képe. Tipikus érzelmi működése, az ábrándozás. Irreális képeket is kitalálunk, de itt jelennek meg a tényleges célkitűzéseink.

Megismerő funkciók

Gondolkodás: serdülő korban minden megismerő funkció a gondolkodás irányítása alá kerül. Piaget szerint 12 éves kortól van jelen a formális műveleti intelligencia szakasza: elkezdenek kialakulni az elvont fogalmai. Elkezd műveleteket végezni elvont fogalmakkal ->

Megjelennek a hipotézisek (előfeltevés)

Igyekszik ezeket a feltevéseket igazolni, sőt igyekszik következtetéseket levonni. A serdülő következtetése hipotetikus deduktív jellegű..

Képzelet: rendkívül élénk, magának a gondolati képnek nincsenek határai. Az ábrándozás is határtalan. Kipróbálja magát, festészet, írás, művészetekben

Emlékezés: a serdülő nem hajlandó szó szerint tanulni, valamilyen logikai folyamatra törekszik, megért egy összefüggést és azt hiszi, hogy már az egészet tudja és nem hajlandó tételesen megtanulni az egészet. Megértésre centrál és mozaikos, ezért a felidézés is mozaikos.

Észlelés: szintetikus jellegű

Erkölcsi fejlődés:

Kohlberg erkölcsi fejlődés elmélete

6 szakaszt különít el ezeket 3 szintbe sorolja be

1. szint: Prekonvencionális erkölcs szintje (szabályok előtti)
A gyerek még nem ismer erkölcsi szabályokat
a) heteronóm erkölcs szakasza: a gyereket a büntetéselv vezérli vagyis a nem kívánatos viselkedést a büntetéstől való félelem miatt nem teszi meg
b) Naív hedonizmus, (individualizmus), (instrumentális erkölcs) óvodás korra jellemző.
A szabályokat csak akkor tartja be, ha az ő érdeke ezt megkívánja, minden egyéb esetben eltér de mástól megköveteli a szabályok betartását (társasjáték, csalás)

2. szint: Konvencionális erkölcs szintje
c) Jó gyerek orientáció: bizalom megtartása céljából tartja be
d) Tekintély orientáció: a viselkedési szokásokat a tekintély személynek való megfelelés

3. szint: Posztkonvencionális erkölcs szintje
e) társadalmi szerződés szakasza, szabályok és az egyéni jogok összeillesztése

f) egyetemes etikai elvek: a normák interorizálódnak, azaz belsővé válnak és ily módon a viselkedést a meggyőződésből fakadó normatartás szabályozza.

14. Tétel: A figyelem, a szorongás és a fáradság jellemzői, szerepük az iskolai tanulásban

A tanulásban valamennyi pszichés folyamat részt vesz: a megismerési, az érzelmi és az akarati folyamatok. Így ezek hátterét jelentő pszichés állapotok is hatással vannak az iskolai tanulásra.

Pszichés folyamatok: MEGISMERÉS -  ÉRZELMI   - AKARATI

Pszichés állapotok: figyelem vagy figyelmetlenség – hangulat és szorongás - fáradság

A figyelem

A figyelem tudatunk meghatározott tárgyra, jelenségre vagy gondolatra történő koncentrálása. A tanulásnál ennek az ingerszelekciónak a zavaró tényezők kiszűrésűben van szerepe. Automatikus vagy önkéntelen, és kontrollált vagy szándékos figyelmi állapotot különböztetünk meg

Az automatikus vagy önkéntelen figyelmi állapotot kiváltó külső tényezők: az inger intenzitása, a tárgy izoláltsága és a hirtelen változás. Erre a szemléltetésnél építhetünk. Belső motiváló tényezők: az érdeklődés, beállítódás és a szükségleti állapot. Ezt a motiválásnál vehetjük figyelembe.

A kontrollált vagy szándékos figyelem. Elsősorban ez a figyelem szükséges a tanuláshoz. A hatását növelő tényezők: a feladattudat, az önkontroll (ne terelődjön el a figyelem) és a cselekvési terv (idősorrend). Jellemzi a terjedelme és a megoszthatóság. A terjedelme 7+2 egység (csoportosítás) lehet. A megoszthatóság gyors változásokat és automatizmust (cselekvési egységet) foglal magában.

A tanulás során az iskolába belépő gyerek szétszórt, önkéntelen figyelméből a koncentrált szándékos figyelmet kell kialakítani.

A hangulat

A hangulat nem nagy erejű, de tartós érzelmi állapot. A pozitív alaphangulat növeli a teljesítményt. A hangulatot befolyásolják:

A testi állapot: kipihenten menjen a gyerek iskolába.

Az időjárás: fontos a megfelelő megvilágítás az optimális melatoninszint miatt.

A tárgyi környezet: érdemes a színdinamikát figyelembe venni: a színekre, mint ingerekre adott válasz érzelmileg telített: a piros, a sárga és a narancs élénkítők.

A szociális környezet: ez az osztály vagy a tanár hangulatát jelenti.

A szorongás

A szorongás félelmi színezetű, a jövőre irányuló negatív érzelmi állapot. Sokszor a tárgyát sem tudjuk meghatározni. A szorongás mértéke fiziológiailag az idegrendszer általános aktivitási szintjével, az arousal szinttel írható le.

A teljesítmény és az arousal-szint összefüggése

A relaxált állapotban a légzésszám, az oxigénfogyasztás, a széndioxid kilélegzése és a szívritmus csökken; stabilizálódik a vérkeringés, ezért a figyelem beszűkül. Nyelvtanulásnál alkalmazható.

A facilitáló szorongás a jó teljesítmény vágyát fokozó érzelmi állapot. Ideális a tanuláshoz. Ez rendszerint a megfelelő mértékű motivációval érhető el.

A debilizáló szorongás a dezorganizáció jelensége. Kiválthatja a szociális inkompetenciától való félelem, a teljesítményszorongás és a vizsgahelyzet is.

Egyéni különbségek adódhatnak. FORRAI Tiborné vizsgálatai alapján állítható, hogy fokozott pszichikus feszültség alakul ki az osztályozással és a sürgetéssel. Az azonos mértékben szorongók, ha értelmi képességeikben különböznek, akkor eltérően teljesítenek: a jó képességűeknél kisebb szorongás esetén maximális a teljesítmény; a közepesek közül az erősebben szorongók teljesítenek jobban, de több hibával is dolgoznak, a gyengéknél közepes szorongásnál a legkisebb a teljesítmény.

A fáradság

Konatív pszichés állapot, ami a cselekvési készségben nyilvánul meg, az élményben szubjektív fáradságérzetként jelenik meg. Minden tevékenység fáradást eredményez, ami a fiziológiai teljesítőképesség csökkenését is jelenti.

A fáradság megnyilvánul:

- A figyelem zavaraiban: a figyelem terjedelme, tartóssága és átvitele csökken, megnő a perszeveráció (a figyelem tapadása, az átvitel nehézsége).

- Blokk-szindrómában (pillanatnyi cselekvésképtelenség).

- A megismerési folyamatok tartalmában: a pontatlan emlékezésben, mivel a bevésés és a felidézés lelassul; a gondolkodásban, mert a műveletvégzés sebessége és a problémaérzékenység csökken.

- Az érzelmekben: csökken az emocionális stabilitás.

- Kommunikációs zavarok keletkeznek, pl. a nonverbális kommunikációt nem tudja venni és adni

- Rossz közérzet, unalom, bágyadtság, kedvetlenség és ingerültség.

- Az akarati tevékenységben: csökken a motívumok száma és a döntési képesség, a szabályozóképességet felváltja a dezorganizáció, az egocentrikus tendenciák megjelenése fokozódik.

Az iskolai elfáradás okai: a tananyag mennyisége és minősége, az oktatás módszerei (aktivitás), a tanulással töltött idő (optimális 6-10 éves korban 3-5 óra, mely később fokozható) és az otthoni életforma (a szülők túlzott követelménye). Fáradékonysága alapján tűnik ki az iskolaéretlen, fizikailag fejletlen, szellemileg retardált gyerek.

A fáradság a munkavégzés (tanulás) természetes velejárója. Az objektív fáradság nyugodt alvással megszüntethető. A szubjektív fáradságérzetet viszont lehet csökkenteni. Ebben szerepet játszó tényező lehet a tárgyi környezet: a színdinamika és a rend, pl. a világos színek élénkítő hatásúak.

A pszichés klíma, pl. vidámság, tanulói aktivitás. Belső tényezők, pl. igényszint (kompetencia motiváció). A szubjektív fáradságélmény fiziológiásan is csökkenthető, pl. serkentőszerekkel (kávé). A monotónia csökkentésének is szerepe lehet a fáradságélmény csökkenésében. Pl. mozgás az óraközi szünetekben vagy változatos tanulói tevékenység. Könnyebb rögzíteni a tananyagot, ha párhuzamosan többféle tárgyat tanulunk, mintha tömbösítve kellene egyik tárgyat a másik után megtanulni.