NemzetHír --- Ébredj, Magyar!
Pontos idő
 
 

 

 
 
 

 

 

 

 

 
 L I N K E K
 Bannere


 

Hirdetés

Székely Nemzeti Tanács (SZNT)

 

 

 

 


Hozzáadás a kedvencekhez!

  Ön is lehet cikkíró!
e-mail cím:
nemzethir@citromail.hu
nemzethir@yahoo.com

Az oldal  Mozilla Firefoxban működik optimálisan.

 Kinézeti hibák jelentkezhetnek.
Minden jog fenntartva!
 
A magyar címer

A magyar címer

  A címer- Bertényi Iván meghatározása szerint- a középkori fegyverhasználaton alapuló, olyan, legtöbbször pajzs alakú jelvény, melyet magánszemélyek vagy testületek megkülönböztetö jeleként használnak. És habár a XVI sz.-ig szokták számítani az ún. “élő heraldika” korát, egyes címerek ma is élnek, cseppet sem veszítve értékükből. Ilyen például ma is minden magyar ember számára a magyar nemzet és haza szimbóluma, a magyar címer.

  A magyar kiscímer a következö módon néz ki: hasított pajzs, balról vörössel és ezüsttel hétszer vágott mező, jobbról vörös mezőben ezüst talpas kettős kereszt, mely a zöld hármashalom középső, aranykoronás csúcsán áll. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik.

 A címer azonban nem mindig ebben a formájában létezett. Legrégibb mesteralak a kettős kereszt. A XI sz-tól kezdődően a királyi hatalom szimbóluma a nyélre tűzött kereszt, melyet az ugyancsak a XI sz-ban készült magyar koronázási palástra is ráhímeztek. A köztudat sokáig a kettős keresztet az apostoli királyság jelvényeként tartotta számon, melyet Szent István II Szilveszter pápától kapott. Ez azonban tévedés: Szent István idejében még egyszerű latin kereszt volt használatos, ezt numizmatikai leletek bizonyítják. A kettős kereszt III Béla királyunk uralkodása alatt fordult elő legelőszőr.

 Többfajta vélemény létezik azt illetően, hogy tulajdonképpen mit is szimbolizálhat a kettős kereszt. A nagynemzeti érzelmű szlovákság körében ma is él az a máskülönben alaptalan, magyar és cseh heraldikusok által egyaránt megcáfolt nézet, hogy tulajdonképpen a két nagy szláv hittérítő, Cirill és Metód jelvénye lett volna és morva közvetítéssel került volna be a magyar királyok címerébe. Sok magyar ma is-Werbőczy Tripartituma alapján- az elsö szent életű királynak a pápától kapott jelvényét véli felfedezni benne. A legtudományosabb és legvalószínűbb nagy XX századi heraldikusok azon véleménye, hogy a kettős kereszt bizánci eredetű. III Béla ifjúkora nagyrészét a bizánci udvarban töltötte mint császári trónörökös, hazakerülése után veszi fel a bizánci szimbólumot királyi hatalma jelvényeként. Kezdetben pajzs nélkül, 1190 után viszont pajzsba foglalva, lebegő helyzetben jelenik meg a különféle pénzérméken. Idősebbik fia, Imre, nem örökíti át, ellenben kisebbik fia, Imre öccse és utódja, Endre szerepelteti a kettős keresztes címerpajzsot.

  A ma is használatos kiscímerben a kettős kereszt tartótalapzata az ún. hármashalom. A kettős kereszt a XII-XIII sz.-ban még túlnyomólag lebegő, csak néhányszor fordul elő lépcsős talapzattal. A XIII sz. elejétöl figyelhető meg az a törekvés, hogy a kettős keresztet állandó talapzattal lássák el. II Endre, IV Béla korában a kereszt erkélyszerű talapzaton áll. Ugyancsak II Endre, valamint IV László, III Endre, és Anjou Károly Róbert pénzein geometriai idomokból és testekből álló talapzatok láthatók, ezek között is igen gyakori a félkör ívű talapzat. Bizánci lépcsőfokos talapzat- három lépcsőfok, a középső a legmagasabb, ezen áll a kereszt- fordul elő IV Béla, III Endre és Károly Róbert pénzein. A ma használatos formában a hármas halom Nagy Lajos idejében állandósul, így maradt fenn a mai napig. Habsburg Rudolf (1576-1608) uralkodásának idején kerül a hármas halom középső csúcsára a korona.

  A hármashalom jelentését illetöen Werbőczynél nem találunk magyarázatot. Legelőszőr egy portugál jezsuita, Antonius Macedo, “Divi Tutelares…” címü, 1687-ben kiadott munkájában jelenik meg az alábbi értelmezés: “ mons essurgit numero triplex qui tres praecipuos eiusdem regni monti significat”, a három hegy neve viszont nem jelenik meg. A XVIII sz-ban ugyancsak két jezsuita, Koller József “ Cerographia” illetve Timon “Imago Novae Hungariae” c. műveiben tünik fel teljes magyarázat. Koller a következöket írja: “ Alteram scuti partem Montes Regni praecipui, iique summi insigniunt. Nomen illis: Tatra, Matra, Fatra vulgare passim”, hozzátéve az általa ţénynek számító kijelentést: “ atque omnium est cognitum.” Timon szerint az ország ösi szimbóluma a kettős kereszt, melyhez késöbb a három hegy kapcsoltatott. Bél Mátyás 1736-ban megjelenö “Notitia” c. müvében szintén közli a fent említett ismertetést, megjegyezve azonban, hogy egyesek szerint a hármas halom Pannonhalmát jelképezi. Azzal azonban a legtöbb kutató, éppúgy, mint a közvélemény, egyetért, hogy a hármashalom magyar hegyeket jelöl. Egy másik, kevésbé elterjedt, de igen meggondolkotató nézet, hogy tulajdonképpen a Kálvária hegyét (Golgota) jelenti, melyen Jézus Krisztust kereszrefeszítették. A Kálvária a keresztény világban régóta ismert ábrázolás: legrégibb ismert ábrázolása a Rabala-féle evangéliumban (586) található. A Kálvária-magyarázat fö képviselöje Bárczay: “ ha valamit jelent és nemcsak talapzatként alkalmazták, akkor csak a Golgotát jelentheti.” Léteznek a fennt említett nézeteken kívül mások is: Schvartner Márton szerint a középkori ország három rendjét, a főpapság, főurak és nemesség rendjeit, Bartolomeides szerint a Felvidék három nemzetiségét: a magyart, németet és szlovákot jelenti, Pray pedig a stilizált koronát látja benne.

 A címerpajzs másik felén ezüst, illetve vörös sávokkal többször vágott mező található. Előszőr Imre király 1202-es Aranybulláján látható címeren, majd II Endre is átveszi. A páros számú mezőkben itt még lépegető oroszlánok találhatók, ezek azonban 1235 után eltűnnek. Az oroszlánok jelenlétére nincs kézzelfogható magyarázat: az oroszlán régi, talán a leggyakrabban használt címerállat mint az erő és bátorság szimbóluma, az “állatok királya”. Totemállat is, ez azonban nem elfogadható magyarázat az Árpád-ház esetében, melynek a hagyomány értelmében is totemállatja a turulmadár. Feltételezhető, hogy egyszerű címertörésről van szó, emellett szóló érv, hogy 1235 után az oroszlánok többet nem jelennek meg.

  A heraldikusok szerint a vágásos mező egyértelműen spanyol mintát követ. Értelmezésével legelöször Werbőczy Tripartituma próbálkozik, szerinte a négy ezüst sáv az ország négy folyóját, a Dunát, Tiszát, Drávát és Szávát jelenti. Hogy ennek az értelmezésnek van-e valamilyen alapja, ma már megállapíthatatlan, de az biztos, hogy ha mást nem is, Werbőczy a saját korában uralkodó felfogást jelenti ki.

 A vágásos részt a hármashalmos-kettőskeresztessel egyesítve a Magyar Szent Korona koronázza meg. Korona legelöször a XIV sz.-ban bukkan fel a pajzs fölött, ekkor még nyitott, leveles változatban. Mátyás idejében zárttá válik: ilyen formában jelenik meg egy 1464-es pecséten. Ezt követően a koronahasználat állandósul, az ábrázolás azonban még nem a Szent Korona, csak Mária Terézia uralkodásától kezdve lehet csak a címer feletti koronát a Szent Koronával azonosítani és az ábrázolás is csak a XIX sz-tól válik igazán élethűvé. Ennek a magyarázata egyszerű: a címerfestők nem ismerték a Szent Korona pontos alakját.

  A címer története igen hosszú időre nyúlik vissza, akár a honfoglalástól, akár ha csak első államalapító királyunktól számítjuk. Kézai Simon krónikája szerint Attila pajzsát és zászlóját turulmadár díszíti, a Képes Krónika szintén turulos zászlóval ábrázolja a hunokat és a honfoglaló magyar vezéreket egyaránt. Túl azon, hogy ezek valósághűsége kétségbevonható, a címer a már kereszténységre tért magyarság jelképe, amely már szakít a pogány hagyományokkal és a turulmadarat nem örökíti át szimbolisztikájába. Az Árpád-ház királyai felváltva használják a keresztet, illetve a sávozott részt. Az Anjou királyok is hangsúlyozni kívánták, hogy ök az Árpád-ház örökösei, így családi, liliomos címerükkel egyesítve használják a sávozott részt pecsétjeiken. A címer fölé gyakran helyeznek lópatkót harapó struccfejet: középkori hiedelem szerint a strucc legyözi a lovat, eszerint a királyi hatalomnak a kiskirályok fölött aratott győzelmét szimbolizálja. Használatban van ugyanakkor a kettős kereszt is, mely mostanában egészül ki a hármashalommal. Nagy Lajos és leánya, Mária királynő több ízben is több címert egyesítenek pecsétjeiken, így kerül a mellékpajzsba a kettős kereszt is. Zsigmond idejében megjelenik benne a brandenburgi sas és a cseh oroszlán, ugyanennek a királynak másik nagypecsétjén a vágások és a kettős kereszt külön pajzsba helyezve szerepelnek. I Ulászló ( 1940-1944) címere a kettős kereszt mellett a fehér lengyel sast és a litván lovast is ábrázolja. Mátyás király is beleilleszti a címerbe saját családjának jelképét, a csőrében aranygyűrűt tartó fekete hollót. Legtöbbször a vágásos résszel egyesíti ( az ö idejében 4-4 ezüst, illetve vörös sáv), de a kettős keresztet is használja, mely több Corvinát is díszit.

  Mohács után kizárólagos királyi dinasztiává vált a Habsburg-ház, melynek címerébe bekerül a magyar címer is. Ekkortájt egyesítik a vágásos részt a kettőskeresztessel. Kezdetben felcserélve, Rudolf uralkodása óta azonban a ma is használt formájában található, legtöbbször a birodalmi sas alakjával összefonódva. Az 1848-as forradalom elveti a címer alakjából a sas és a korona alakját, ez az ún. Kossuth-címer. A szabadságharc leverését követően ezt az ábrázolást megtiltja az önkényuralom, de az 1867-es kiegyezést követően ismét nyugodtan használható a Kossuth-címer is. A kicímer túléli a trianoni békét is és egész 1949-ig fennmarad, néha kisebb változtatásokkal: Szálasi nyilas vezetése a koronás kiscímer alá H betűt és nyilaskeresztet helyezett.

 A Vörös Hadsereg segítségével hatalomra kerülö kommunista rendszer is kezdetben a korona nélküli kiscímert használta, azonban 1949-ben- Rákosi Mátyás sugallatára- az Alkotmány új államcímert állapít meg, mely a heraldika alapvető szabályait is megsérti, ellenben kifejezi a rendszer ideológiáját. Leírása az 1949-es alkotmány szerint “Kétoldalt búzakoszorúval egybefogott kerek, világoskék mezőben kalapács és búzakalász; a mező felső részében a mezőre sugarakat bocsátó vörös csillag, alján redőzött piros-fehér-zöld szalag.” Ez azonban, Rákosi és társai minden megelégedettsége ellenére sem lesz hosszú életű. 1956 forradalmárai kitépik a zászlók közepéből és a Kossuth-címer mellett foglalnak állást. A forradalom leverése után az új vezetőség 1957-ben Légrády Sándor grafikussal terveztet új címert. Ennek középpontja a piros-fehér-zöld tárcsapajzs, sisakdíszként lebegő ötágú vörös csillag kerül, mely a pajzsot körülvevö kék mezőre aranyszínű sugarakat bocsát. A máskülönben a heraldika alapszabályainak meg nem felelő színű mezőt búzakoszorú övezi, jobboldalán nemzetiszínű, baloldalt vörös szalaggal átkötve. A címer ideológiai üzenete közérthető és egyszerű: a búzakalász a parasztságot, a vörös csillag pedig a munkásságot és egyben az ország kommunista jellegét volt hivatott tükrözni. Ez 1990-ig volt érvényben, ez évtöl kezdődően Magyarország címere ismét a koronás kiscímer.

  Az ún. kiscímer mellett az idök folyamán ún. közép- és nagycímerek is használatban voltak, melyekben a kiscímer mellett a mellékpajzsba más területek címere is benne foglaltatott. Nagy királyaink idején Magyarország Közép- és Kelet Európa egyik legstabilabb és legjelentősebb hatalma volt és elég erős ahhoz, hogy a Korona fennhatóságát kiterjessze számos környező terület fölé. Az Árpád-korban teljesül ki a magyar királyi cím:” dei gratia Hungarie, Dalmatie, Croatie, Rame, Servie, Galicie, Lodomerie, Cumanie, Bulgarique.” Habár egyes felsorolt területek nem tartoznak állandó jelleggel a Korona fennhatósága alá, az igénycím mégis kifejező és a koronázási esküben a király megesküszik a felsorolt területek megtartására, illetve visszaszerzésére. Egy pár ilyen címernek az ismertetöje:

 A Halics városáról a középkorban elnevezett Galícia címere kezdetben koronás csóka vagy császármadár lehetett, a magyar koronához tartozása idején viszont kék pajzsban három aranykorona, a kúlönbözö királyi pecséteken azonban elöfordul két- vagy akár egy koronás ábrázolásban is. Ezt a két típust vonják össze a XIX sz-ban használatos címeren. Ennek pajzsa vízszintesen van kettéosztva, a felső részben fekete csóka, az alsóban pedig három ( lenn kettő, felül egy) aranyszínű korona található.

 A másik északkeleti tartomány Lodoméria, ennek királyi címét IV Béla használta legelőszőr, címere pedig kék mezőben két ezüst- és vörös sávokkal sakkozott pólya.

  A keleti határtartományok összefoglaló neve Kunország, mivel hosszú ideig a kunok dominálták. A turáni kun nép azonban a magyarral ellentétben nem tud átalakulni, a keresztény Európa világához úgy alkalmazkodni, hogy önálló népként megmaradjon és néhány évszázad alatt eltűnik, nagyrésze feltehetően beolvadt a románságba. A XIV században megalakulnak Havasalföld és Moldva önálló román fejedelemségei is. Kunország címere- Palma, Koller és több mai heraldikus, köztük Bertényi szerint is- kék pajzsban ágaskodó( egyes ábrázolásokon kétfarkú) koronás oroszlán. A kék mezőben ezenkívül ezüst félhold és csillag is található. Számunkra mindenképp jobban ismert a román fejedelemségek címere: Moldváé fekete bölényfejet, Havasalföldé pedig csőrében keresztet tartó hollót ábrázol. Érdekességként említendő, hogy a jezsuita Koller két más ábrázolást nevez meg a fejedelemségek címerének. Moldváénak “ két ferdén keresztbe  befűrészelt léc, melyek felső végén emberfej látható, hátul lelógó üstökkel. A kereszt közepét egy kis pajzs tartja össze, melyen csillag és holdsarló látható”, Havasalföldé pedig hasonló Szíciliáéhoz, vagyis “ három szerecsen főből áll. A hajba font fehér szalag az agyat környékezi, s e szalag hátul lelóg. A pajzs színe kék”. Egyik esetben sem nevezi meg viszont állításainak forrását, így nem muszáj neki nagy hitelt adni.

 Viszonylag rövid ideig vannak magyar fennhatóság alatt bulgár területek. Bulgária címere mégis megjelenik különbözö magyar ábrázolásokon. Bertényi szerint Bulgária címerének helyes ábrázolása három farkas, ábrázolják viszont egy farkasos változatban is. Szerbia- annak a népnek országa, mely a XX század folyamán megpróbált a délszláv népek közt dominánssá válni- címere, a fekete vadkanfej, szájában három nyíllal, szintén része kulönböző magyar királyok címerének.

Bosnyák területek Könyves Kálmán óta egész Mohácsig tartoznak a Korona fennhatósága alá, így tehát a magyar királyok használják is Bosznia címerét, mely vörös mezőben kardot tartó kart ábrázol.

  A legfontosabb csatolt területek közé tartoznak azok is, melyek címerét a Kiegyezés után használatos magyar középcímer egyesít. A középcímer leírása a következő: középen a tulajdonképpeni magyar kiscímer, a külsö pajzsban pedig Dalmácia, Horvátország, Szlavónia, Erdély és Fiume címerei találhatók.

 A felsö bal negyedben látható Dalmácia címere: három aranykoronás, szembenéző oroszlán- vagy leopárdfej. Ez a címer elöször Zsigmond király 1405-ös pecsétjén tűnik fel. Alatta van Szlavónia címere: kék mezőben két ezüst hullámos pólya vörös mezőt fog közre, melyben természetes színű, futó nyest, a felsö pólya fölött pedig sugárzó, arannyal bekeretezett hatágú vörös csillag található. A nyest már Endre szlavóniai herceg pénzein megjelenik és azt jelképezi, hogy Szlavónia hosszú ideig nyestbőrben fizette az adót.

 A jobb felső negyedben Horvátország címere az öt sorban ezüsttel és vörössel ötször-ötször sakkozott mező. Már Szent László meghódítja és a magyar birodalom részévé teszi Horvátországot, a fent említett címer 1525-ben tűnik fel II Lajos egyik érmén. A független kortárs Horvátország szintén ezt használja államcímerként. Alatta látható Erdély címere: vörös, keskeny pólyával osztott mező, a felső kék mezőben fekete sas, ettől jobbra sugaras arany nap, balra fogyó ezüst holdsarló, az alsó aranyszínű mezőben két sorban hét vörös színű bástya látható. A címer Báthory Zsigmond uralkodása alatt, 1590-ben alakult ki nagy valószínűség szerint. Általánosan az a magyarázat van elterjedve, hogy a három kiváltságos erdélyi nemzet, a magyar, a székely és a szász jelképeit egyesíti, így a sas a magyar, a nap és hold a székely és a két bástya a szász nemzet szimbóluma. A fent ismertetett formában Mária Terézia adományozza a nagyfejedelemség rangjára emelt Erdélynek 1765-ben.

 A legalsó részen Fiume címere látható: vörös mezőben sziklán álló, balra néző fekete kétfejű sas, mely bal lábával fekvő barna korsót fog, ebből pedig víz folyik a szikla felé. A sas fölött kékbélésű, lengő kékszalagos császári korona lebeg. Fiume címerét 1659-ben I Lipót adományozza, a magyar koronához pedig Mária Terézia csatolja a várost. Maga a címer 1874-ben kerül a magyar középcímerbe.

 Az egyesített középcímer Nagy-Magyarország fő szimbólumának számít és mint ilyen Trianon óta nem használatos.

 
NemzetHír-Ébredj...

NemzetHír-Ébredj, MagyarA NemzetHír több mint hír! Böngészd oldalunkat, olvasd híreinket! Látogass meg minket, mindennap, ha tudsz. és ha tetszik az oldalunk, akkor terjesztd is, ahol csak tudod! Segítségedet köszönjük!

 Az oldal tartalma nem kommunista, nem fasiszta, nem neonáci. Csupán nemzeti, hazafias érzelmű és  magyar!

 

 
Szavazó

 

Újratöltve: (Katt a linkre) Ön szerint ki/kik állnak a roma-gyilkosságsorozat mögött?

 
Mondj véleményt
Ki nyeri az EURO 2012-t?

Görögország
Orbán Viktor
Manuel Barroso
Angela Merkel
Manhattan
Soros György 11-esei döntik el
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Társalgó
Név:

Üzenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Számláló
Indulás: 2006-12-02
 

látogató olvassa a lapot.

 
Admin
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 

 

 
Egyéb hasznos linkek.
 
SMS hírdetések
 

Szeretnél egy jó receptet? Látogass el oldalamra, szeretettel várlak!    *****    Minõségi Homlokzati Hõszigetelés. Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését.    *****    Amway termék elérhetõ áron!Tudta, hogy az általános tisztítószer akár 333 felmosásra is alkalmas?Több info a weboldalon    *****    Florence Pugh magyar rajongói oldal. Ismerd meg és kövesd az angol színésznõ karrierjèt!    *****    Fele királyságomat nektek adom, hisz csak rátok vár ez a mesebirodalom! - Új menüpont a Mesetárban! Nézz be te is!    *****    DMT Trip napló, versek, történetek, absztrakt agymenés:)    *****    Elindult a Játék határok nélkül blog! Részletes információ az összes adásról, melyben a magyarok játszottak + egyéb infó    *****    Florence Pugh Hungary - Ismerd meg az Oppenheimer és a Dûne 2. sztárját.    *****    Megnyílt az F-Zero Hungary! Ismerd meg a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-sorozatát! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    A Cheer Danshi!! nem futott nagyot, mégis érdemes egy esélyt adni neki. Olvass róla az Anime Odyssey blogban!    *****    A 1080° Avalanche egy méltatlanul figyelmen kívül hagyott játék, pedig a Nintendo egyik remekmûve. Olvass róla!    *****    Gundel Takács Gábor egy különleges könyvet adott ki, ahol kiváló sportolókkal a sport mélységébe nyerhetünk betekintést.    *****    21 napos életmódváltás program csatlakozz hozzánk még!Január 28-ig 10% kedvezménnyel plusz ajándékkal tudod megvásárolni    *****    Szeretne egy olyan általános tisztítószert ami 333 felmosásra is elegendõ? Szeretne ha csíkmentes lenne? Részletek itt!!    *****    Új játék érkezett a Mesetárba! Elõ a papírral, ollóval, és gyertek barkácsolni!    *****    Tisztítószerek a legjobb áron! Hatékonyság felsõfoka! 333 felmosásra elengedõ általános tisztítószer! Vásároljon még ma!    *****    Hayashibara Megumi és Okui Masami rajongói oldal! Albumok, dalszövegek, és sok más. Folyamatosan frissülõ tartalom.    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    333 Felmosásra elegendõ! Szeretne gazdaságosan felmosni? Szeretne kiváló általános tisztítószert? Kiváló tisztítószerek!    *****    Ha tél, akkor téli sportok! De akár videojáték formájában is játszhatjuk õket. A 1080°Snowboarding egy kiváló példa erre