4.rész:Szerelem
2007.01.25. 18:32
4.rész:Szerelem
Napközben Wiliam el sem mozdult felesége mellől,leste minden kívánságát,minden mozdulatát. Tudta,hogy az asszony szeret zongorázni ezért megelpte egy zongorával.
Elbűvölve hallgatta felesége játékát, még Elizabeth is elismerő szavakkal illette menye tudását
-Elizabeth: Kedvesem ön rendívül tehetséges,régen hallottam ilyen gyönyörű játékot.
-Ketrin: Köszönöm asszonyom.
Este Wiliam egy hatalmas csokor rózsával lepte meg feleségét.
-Wiliam: Ketrin ezt önnek hoztam,remélem tetszik.-mondta a férfi miközben szerelemtől lángoló pillantását felesége szemébe mélyesztette.
-Ketrin: Köszönöm,gyönyörűek,imádom a rózsákat-válaszolta Ketrin aki bár elpirult de állta férje pillantását.
Az esküvő óta eltelt hónapok alatt ez volt az első éjszaka amikor Ketrin nem viszolyogva, hanem izgalommal telve feküdt a hitvesi ágyba férjével.
Másnap Wiliamnek el kellet utaznia,Ketrin meglepő gyengédéggel búcsúzott férjétől.
-Ketrin: Vigyázzon magára és siessen haza. Ha huzat lenne a hintóban hajtsa fel a zekéje gallérját és a kalpját se vegye le,nehogy megfázzon.
-Wiliam: Vigyázok és máris hiányzik nekem kedvesem.
-Ketrin: Ön is nekem-válaszolta miközben elpirult.
Wiliam távozás után egy festő érkezett akit Wiliam kért meg,hogy fesse le a feleségét. Ketrin nagyon meghatódott férje kedvességén.
Ezalatt Sinclair továbbra is kitartóan ostromolta Roset
-Sinclair: Drága Rose, amint hazajön beszélni fogok Wiliamal,hogy amig itt vagyok mentse fel önt a házkörüli teendők alól,hogy több időt tudjunk együtt tölteni.
-Rose: De Sinclair,hiszen így is szinte minden percben mellettem van.
-Sinclair: Igen de olyankor ön dolgozik, és nem tud teljen rámfigyelni.
-Rose (kissé tréfásan): Nocsak-nocsak,ön teljes figyelmet igényel?
-Sinclait: Igen, mint minden szerelmes férfi.
Erre a mondatra Rose valami furcsa bizsergést érzett az egész testében.
Ketrin este amikor meghallotta,hogy megjött a férje szinte repült feléje és boldogan simult a karjaiba.
-Ketrin: Végre hazajött,annyira hiányzott.
-Wiliam: Ön is hiányzott nekem,alig vártam már,hogy hazaérjek és megölelhessem
|